Egyetlen nap alatt több politikai töltetű eljárás indult Magyarországon, mint korábban évek alatt összesen. A választási kampányban Magyar Péter az állam megtisztítását ígérte "Tisztító tűz" néven, de nem világos, hogy most már annak az előjeleit látjuk-e.
Kedden hirtelen felgyorsult a magyar politika: az új legfőbb ügyész személyéről kibontakozó vita órákon belül több, egymástól független büntetőügy fejleményeivel bővült. Az ügyek között van feltételezett közpénzfelhasználás, vesztegetés, hivatali visszaélés és a miniszterelnököt érintő lopási gyanú is.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ezek külön eljárások, eltérő bizonyítékokkal és eljárási szakaszban, valamint hatalmas értékkülönbségekkel és politikai súllyal. Ügytípustól függően a mentelmi döntés a jelenlévő vagy az összes parlamenti képviselő szavazatának 2/3-át követeli meg.
Egyik bejelentés sem jelent önmagában bűnösséget, hanem csak elhárítja az alkotmányos akadályt a parlamenti politikusok vagy kormánytagok büntethetősége elől. A mentelmi jog felfüggesztése után az érintett képviselővel szemben – ha annak külön törvényi feltételei fennállnak – kényszerintézkedések is alkalmazhatók. Ilyen lehet például a bizonyítékul szolgáló iratok, elektronikus eszközök vagy vagyontárgyak lefoglalása, súlyosabb esetben pedig a bíróság által elrendelt letartóztatás. A parlament döntése egyik intézkedést sem rendeli el automatikusan, hanem csak az eljárás folytatásának megindításának akadályát hárítja el.
Az államfő jelöltjét elutasította a Tisza
Volt már példa arra, hogy az Országgyűlés elutasította az államfő legfőbb ügyészi jelölését, és emiatt új személy neveztek és választottak meg. Ezúttal viszont Baka András köztársasági elnök előre jelezte, hogy ragaszkodik elsőként megnevezett jelöltjéhez, akit a kormánytöbbség várhatóan el fog utasítani. Magyar Péter miniszterelnök kedden jelentette be, hogy a kormányzó Tisza-frakció egyhangú döntése szerint nem támogatják az elnök jelöltjét, és új személy megnevezését kérte az államfőtől. Ez még csak a frakció állásfoglalása, nem parlamenti leszavazás, így a jelöltként megnevezett Szathmáry Zoltán jelöltségéről az Országgyűlés még nem döntött.
Baka elnök az ügyészség vezetői köréből választott, azzal érvelve, hogy a szervezet problémáit belülről ismerő szakemberre van szükség. A Tisza szerint viszont az új legfőbb ügyésznek a testület iránti közbizalmat is helyre kell állítania, amit szerintük az Orbán-kormány 16 éve lerombolt.
Több értesülés szerint a jelölt testvérének az úgy nevezett "aranykonvoj-ügyben" való érintettsége is szerepet játszhatott az elutasító politikai döntésben.
Maga az „aranykonvoj-ügyként” ismert eset 2026 márciusában kezdődött, amikor az Orbán-kormány idején a magyar hatóságok feltartóztatták az ukrán állami Oscsadbank hét alkalmazottját, akik Ausztriából Ukrajnába szállítottak mintegy 82 millió dollár értékű készpénzt és aranyat. A hatóságok pénzmosás gyanújával léptek fel, Kijev viszont jogellenes lefoglalásnak nevezte az akciót; Magyarország májusban visszaadta a teljes szállítmányt.
A most legfőbb ügyésznek jelölt Szathmáry Zoltán testvére az akkori magyar titkosszolgálat tisztjeként a gyanú szerint részt vett a feltartóztatott ukránok beutazási és tartózkodási tilalmának intézésében, és később közokirat-hamisítás gyanújával hallgatták ki.
Ha a jelölt nem kapja meg a szükséges parlamenti támogatást, az államfő új jelöltet állíthat, de ugyanazt a személyt is ismét jelölheti. Mivel az alkotmányos szabályok nem írnak elő konkrét határidőt a vita rendezésére, a jelölés körüli nézeteltérés elhúzódhat. Az államfő ragaszkodhat Szathmáryhoz, míg a kormánypárti többség továbbra is megtagadhatja tőle a megválasztáshoz szükséges szavazatokat.
Ebben az esetben az új legfőbb ügyész személye a köztársasági elnök és a kormányoldal közötti tartós politikai konfliktus tárgyává válhat. Ez lehetséges forgatókönyv, de nem szükségszerű következmény, 2006-ban például egy elutasított jelölt után végül sikerült új legfőbb ügyészt választani.
Három képviselő, három különböző ügy - egyikük a miniszterelnök
Kedd délután a legfőbb ügyész jogkörében eljáró helyettes vezető három országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kezdeményezte. A döntés mindhárom esetben a parlamenté. A kérelmek célja, hogy az érintett képviselőkkel szemben folytatható és lezárható legyen a büntetőeljárás, és eldőljön, hogy az ügyek bíróság elé kerülhetnek-e vagy sem.
Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter, jelenlegi kereszténydemokrata képviselő ügyében hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt kérte az ügyészség a mentelmi jog felfüggesztését. A nyomozás adatai szerint Seszták 2015 és 2018 között, közvetítőn át több mint 11 milliárd forint (mintegy 30 millió euró) jogtalan előnyt vehetett át. Az ügyészség ezen felül egyes állami építési beruházásokhoz kapcsolódó további többmilliós visszaélésekre lát gyanúokot esetében.
Hankó Balázs volt kulturális és innovációs miniszter, jelenleg Fidesz-képviselő ügyében különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt érkezett indítvány. Az ügyészség szerint a Nemzeti Kulturális Alap egyik pályázati keretét a jóváhagyott kulturális céloktól eltérően, részben pártjának 2026-os választási kampányköltségeire, illetve a kérelmezők személyes céljaira használták fel. A vizsgálat 1079 támogatási ügyletet érint, a központi költségvetésnek okozott feltételezett vagyoni hátrány 17,3 milliárd forint (47-48 millió euró).
Magyar Péter miniszterelnök esetében lopás miatt indult nyomozás folytatásához kérik a mentelmi jog felfüggesztését. A 2024-es ügyben az ügyészség szerint Magyar - aki akkor még nem volt miniszterelnök, hanem csak európai parlamenti képviselő - egy budapesti szórakozóhelyen elvette az őt provokatívan videózó férfi telefonját, majd a Dunába dobta. Az Európai Parlament korábban elutasította mentelmi joga felfüggesztését, majd miután Magyar idén áprilisban országgyűlési képviselő lett, az ügyészség már a magyar parlamenthez fordult.
Magyar maga is kérte mentelmi joga felfüggesztését, ugyanakkor politikai támadásnak minősítette, hogy ügyét a két volt Fidesz-minisztert érintő indítvánnyal egy napon hozták nyilvánosságra, amit a teljesen eltérő bűnösségek összemosásának tart. Az ügyészség visszautasította az ilyen politikai indítékra vonatkozó bírálatot.
A Nemzeti Bank volt elnökét is kihallgatták
Kedden a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodájának munkatársai gyanúsítottként hallgatták ki Matolcsy György volt jegybankelnököt és további hat személyt hivatali visszaélés gyanújával. Az eljárás a jegybank új vezetésének feljelentése után indult. Az ügyészség szerint 2023-ban jegybanki vezetői utasításra felügyeleti nyomást gyakorolhattak az Erste magyarországi leánybankjára azért, hogy az osztrák anyavállalat felügyelőbizottságából távozzon Simor András volt MNB-elnök. Simor végül lemondott a tisztségről. A nyomozók kutatásokat is tartottak, és adatokat mentettek le az érintettek eszközeiről.
Szerda reggel a honvédelmi tárca következett
Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter szerda reggel közölte, hogy ismeretlen tettes ellen, hűtlen kezelés gyanújával tesz feljelentést a korábbi tárcavezetés egyes kiadásai miatt. A legnagyobb tétel állítása szerint egy brit céggel kötött, mintegy 12 milliárd forintos (33 millió euró) tanácsadói megbízás, amely szabályzatokra, vezetői tréningekre és egy végül nem rendszeresített egyenruha tervezésére is kiterjedt.
A miniszter emellett korábbi magánutak és vadászatok katonai biztosítását, valamint egy autóbérlést is kifogásolt. A feljelentés bejelentése még nem jelenti azt, hogy ezekben az ügyekben bárkivel szemben megalapozott gyanút közöltek volna.
A „tisztító tűz” így egyelőre politikai címke egy sűrű másfél napra. A tűz további fellángolásait a parlament mentelmi döntései, az új legfőbb ügyész jelölése és esetleges megválasztása, valamint a folyamatban lévő nyomozások eredményei hozzák majd el.
A beígért Tisztító Tűz még várat magára. Erre akkor kerülhet sor, ha az új magyar kormány birtokában lesz azoknak az adminisztratív és jogi eszközöknek, amelyek a hatalmas méretű korrupciós ügyek kivizsgálásához, és a további visszaélések elkerüléséhez szükségesek. Ezért is van döntő jelentősége az új Legfőbb Ügyész megválasztásának, elkerülve az elnök és a kormány közti esetleges presztízsharc időveszteségeit..