Az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet új keretet javasol a kriptoeszközökre, két utat kínálva a cégeknek tőkebevonásra teljes értékpapír-regisztráció nélkül. Az iparági szereplők üdvözlik a tervet, és a vártnál jóval nagyvonalúbbnak tartják.
Az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyelete (SEC) kedden bejelentette, hogy benyújtotta „Regulation Crypto Assets” című javaslatát, amely a felügyelet közleménye szerint jóval egyértelműbb és lényegesen rugalmasabb utat kínál a kripto-vállalkozóknak tőkebevonásra a szövetségi értékpapírjog keretei között.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ez az ügynökség első, kifejezetten kriptoeszköz-kibocsátásokra szabott formális szabályalkotása, amely a SEC márciusi, átfogó értelmező iránymutatására épít, és mentesítené a jogosult kibocsátókat a legtöbb nyilvános ajánlattételre vonatkozó, költséges regisztrációs eljárás alól.
A javaslat középpontjában két új mentességi kategória áll.
A „startup-mentesség” lehetővé tenné a kibocsátók számára, hogy négyéves időszak alatt legfeljebb 5 millió dollárt (4,3 millió eurót) vonjanak be anélkül, hogy regisztrálnák az ajánlatot.
A második, az úgynevezett „fundraising-mentesség” bármely 12 hónapos időszakban legfeljebb 75 millió dollár (64,7 millió euró) tőkebevonást engedélyezne, ugyanakkor az erre támaszkodó kibocsátóknak továbbra is közzé kell tenniük pénzügyi beszámolóikat, és folyamatos jelentéstételi kötelezettségeiknek is eleget kell tenniük.
Mindkét konstrukció azt várja el a vállalatoktól, hogy az érintett befektetőknek elbeszélő, alapelvekre épülő tájékoztatást adjanak, ne pedig a tőzsdei bevezetéseknél megszokott, terjedelmes jogi dokumentumokat.
A tervezet egy feltételes védett jogi státuszt (safe harbour) is meghatároz, amely idővel egyes tokeneket az értékpapír jogi definícióján kívülre helyezhet, miután a kibocsátó teljesítette vagy végleg feladta azokat a menedzsmentfeladatokat, amelyeket a befektetők felé vállalt.
A javaslat felülírná az ellentétes tagállami regisztrációs szabályokat is az ezen mentességek alapján tett ajánlatok esetében, így a kibocsátóknak nem kellene külön-külön megfelelniük az egyes államok értékpapír-felügyeleti előírásainak.
Paul Atkins, a SEC elnöke a csomagot a felügyelet „minimálisan szükséges dózisaként” jellemezte, amely megvédi a befektetőket, miközben a fejlesztőknek a lehető legnagyobb mozgásteret hagyja az innovációra.
A javaslat fogadtatása túlnyomórészt kedvező volt.
Summer Mersinger, a Blockchain Association vezérigazgatója szerint a lépés végre azt a testreszabott szabályozási egyértelműséget hozza el, amelyre az ágazat évek óta vár. Cody Carbone, a Digital Chamber vezérigazgatója szintén méltatta a tervet, és támogatásáról biztosította, hogy az iparág az Egyesült Államokon belül, ne pedig külföldön bővülhessen.
A tervezet ugyanakkor messze nem végleges: a Szövetségi Közlönyben való közzétételtől számítva 60 napig nyitva áll a nyilvános észrevételek előtt, vagyis rendelkezései még módosulhatnak, sőt akár vissza is vonhatják őket, mielőtt a végleges szabály megszületik.
Megakad a szenátus, a felügyelet lép közbe
A SEC lépése nagyjából másfél héttel azután érkezett, hogy az amerikai szenátus nyári szünetre távozott Washingtonból anélkül, hogy előrelépést ért volna el a digitális eszközök piacát szabályozó, CLARITY Act néven ismert H.R. 3633-as törvényjavaslat ügyében. Ez az ágazat zászlóshajójának számító tervezet osztaná meg a digitális eszközök felügyeletét a SEC és az Amerikai Árutőzsdei Felügyelet (CFTC) között.
John Thune, a szenátus többségi vezetője augusztus 7-én indítványozta a vita lezárását (cloture) a törvényjavaslatról, ám a törvényhozók távozása miatt a szavazásra nem került sor. Az indítvány várhatóan szeptember 15-én kerül ismét napirendre, amikor a szenátorok visszatérnek; ez azonban eljárási lépés, nem pedig végszavazás.
Paul Atkins többször is hangsúlyozta, hogy tartós, „jövőbiztos” keretrendszert csak a kongresszus tud alkotni, amely kiállja a politikai vezetésben bekövetkező változásokat, és a Bizottság továbbra is támogatja a törvényjavaslat elfogadását.
Ennek ellenére, mivel a menetrend már őszre csúszik, úgy tűnik, a felügyelet nem akart tovább várni: inkább a jelenleg is meglévő hatásköreit használja fel arra, hogy bizonyos fokú jogbiztonságot adjon az ágazatnak, amíg a törvényhozók jövő hónapban folytatják a vitát.