A tartós bérszakadék és az, hogy a nőknek nehezebb előteremtani a lakásvételhez szükséges önerőt, fontos tényező, amely gátolja a nőket a saját lakáshoz jutásban.
A lakástulajdon világszerte sokkal nagyobb kihívást jelent az elmúlt néhány évben. A növekvő kamatlábak, a tartós infláció és az Európa számos részén tapasztalható, elhúzódó megélhetési válság jóval nehezebben elérhetővé tette ezt az álmot sok fiatal számára.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az elszálló ingatlanárak és a gyakorlatilag stagnáló, megélhetésre épphogy elegendő bérek tovább bonyolítják a helyzetet.
Az European Youth Portal (forrás: angol) adatai szerint a 20 és 29 év közötti fiatal európaiak több mint 10%-a elkölthető jövedelmének több mint 40%-át kizárólag lakhatási költségekre fordítja. Ez messze meghaladja a 30%-os, általánosan elfogadott megfizethetőségi küszöböt.
A nők, különösen a fiatal, egyedülálló nők azonban még nagyobb hátrányban lehetnek, amikor Európában vagy az Egyesült Királyságban saját otthon vásárlásán gondolkodnak, ami a nemek közötti „lakhatási szakadék” kialakulásához vezet.
Miért nehezebb a nőknek saját otthonhoz jutni, mint a férfiaknak?
Az egyik legfőbb oka annak, hogy a nők – főleg az egyedülálló nők – nagyobb valószínűséggel küzdenek a lakásvásárlással, mint a férfiak, az Egyesült Királyságban és számos európai országban továbbra is fennálló nemek közötti bérszakadék.
2024-ben az Európai Unióban a nemek közötti bérszakadék 11,1% volt, míg a brit Trades Union Congress (TUC) idén februárban közzétett jelentése szerint az Egyesült Királyságban jelenleg 12,8%-ra tehető.
A nők emellett jellemzően alacsonyabb teljes életpályás keresettel és magasabb részmunkaidős foglalkoztatási aránnyal szembesülnek, elsősorban azért, mert nagyobb arányban vállalnak gyereknevelési, háztartási és gondozási feladatokat, ami komolyan visszavetheti karrierjük előrehaladását.
Ha ehhez hozzávesszük, hogy az Európai Központi Bank (forrás: angol) szerint a nők kisebb valószínűséggel kérnek fizetésemelést, ez egy olyan ördögi kört hoz létre, amelyből nagyon nehéz kitörni.
Mindezek miatt jóval nehezebb számukra, hogy félretegyenek egy lakásvásárláshoz szükséges önerőt, az illetéket, valamint a jelzáloghitel mellett a tulajdonnal járó javítási, felújítási és fenntartási költségeket.
Sok nő a férfiaknál nagyobb arányban kényszerül visszafogni a lakáscélú megtakarításait a pénzügyi nyomás miatt, és gyakrabban halasztja el olyan nagy életesemények – például az esküvő vagy a családalapítás – időpontját is, hogy a lakásvásárlást helyezze előtérbe.
A Women’s Budget Group (forrás: angol) számításai szerint Angliában a nőknek több mint tizenkétszeres éves fizetésükre lenne szükségük egy ház megvásárlásához, míg a férfiaknak valamivel több mint nyolcszorosra. A különbség még tovább nő a kulcsfontosságú központokban, például Londonban tapasztalható ingatlanárak esetében.
Egy, a szakosodott Aldermore bank által készített friss felmérés szerint a nők 33%-a tartja a saját erő összegyűjtését a lakástulajdon legnagyobb akadályának, szemben a férfiak 20%-ával.
A felmérés szerint a bérleti díjak is nagyobb terhet rónak a nőkre, mint a férfiakra: 76% nyilatkozott úgy, hogy gondot okoznak számára ezek a költségek, míg a férfiaknál ez az arány 67%.
Mivel az idősebb és középkorú nők jóval nagyobb arányban élnek egyedül, mint a férfiak, elesnek a kétkeresős háztartások előnyeitől is, ami tovább nehezíti a jelentősebb megtakarítások felhalmozását és a jelzáloghitelek jóváhagyását.
Ez különösen azért jelent gondot, mert az európai nők válás után jóval nagyobb mértékű jövedelemkiesést tapasztalnak a háztartásukban, mint a férfiak.
A közös házassági vagyon, így az ingatlan megosztása is könnyen ahhoz vezethet, hogy a nőnek nem marad elegendő tőkéje ahhoz, hogy egyedüli vevőként visszalépjen a lakáspiacra, így sokan kénytelenek az egyre versengőbb bérlakáspiac felé fordulni.
A női lakástulajdon előtt álló egyik legnagyobb gazdasági akadály az is, hogy a hitelintézetek a férfiaknál gyakran alacsonyabb maximális hitelösszeget kínálnak számukra az alacsonyabb órabérek és éves fizetések miatt.
Számos esetben a hitelezők a stabil vagy viszonylag magas jövedelem ellenére is nagyobb hitelkockázatnak tekintik azokat a nőket, akik részmunkaidőben vagy szabadúszóként dolgoznak, ami tovább csökkenti a hitel jóváhagyásának esélyét.
Gyakran az önbizalom és a tudás hiánya is hátráltatja a nőket az ingatlanpiacon, mivel átlagosan alacsonyabb a pénzügyi műveltségük. Az Európai Központi Bank (forrás: angol) szerint csak 15%-uk rendelkezik magas szintű pénzügyi ismeretekkel, szemben a férfiak 27%-ával.
Az is gyakori, hogy a közvetítők, hitelbírálók és ingatlanügynökök kevésbé veszik komolyan őket a vásárlási folyamat során, ami az egész eljárást jóval körülményesebbnek és nehezebben átláthatónak érzékelteti.
Egy kevésbé tárgyalt probléma, hogy a számos új építésű ingatlanban ritkán találni megfizethető, biztonságos, több szobás lakásokat az egyszülős családok számára, amelyek túlnyomó többségében nő a háztartásfő. Ez gyakran ahhoz vezet, hogy a nők tovább halogatják a saját otthon megvásárlását, és inkább a bérlésnél maradnak.