Ursula von der Leyen bizottsági elnök szerint Európának fel kell készülnie „az európai biztonság új korszakára”, miután Oroszországot teszik felelőssé a múlt havi drónszabotázsért. Mark Rutte NATO-főtitkár szerint a szövetségnek meg kell teremtenie az ezek kivédéséhez szükséges képességeket.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán azt mondta, hogy az olyan incidensek, mint a múlt havi orosz drónszabotázs Németországban, „új normalitássá” váltak, ami az orosz tevékenység további eszkalációját jelzi az Európai Unió területén.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„A lipcsei eset az Európai Unió területén egy újabb, közvetlenül Oroszországnak tulajdonított eszkalációt jelent, de mindez egyre veszélyesebb incidensek szélesebb mintázatába illeszkedik” – mondta Mark Rutte NATO-főtitkár társaságában egy brüsszeli sajtótájékoztatón.
Ha a támadás sikerrel járt volna, „óriási károkat és akár emberéletek elvesztését is okozta volna”.
„Az európaiaknak szembe kell nézniük egy kemény igazsággal: hogy ez az új normalitás” – mondta, hozzátéve, hogy az EU-nak Oroszország „felelőtlenségére gyorsabban és hatékonyabban kell reagálnia”.
Von der Leyen közölte, hogy Európának már vannak „gyorsreagálású csapatai”, amelyek képesek válaszolni az ilyen támadásokra, és kész további szankciókkal kiegészíteni az Oroszország elleni meglévő csomagot. A külügyminiszterek Írországban ültek össze, hogy megvitassák a javasolt további listázásokat.
Von der Leyen hozzátette, hogy az európaiaknak a mindennapi infrastruktúrát is úgy kell kezelniük, mint a frontvonal célpontjait, és ennek megfelelően kell védeniük. „Az európai biztonság új korszakában élünk” – mondta.
Rutte egyetértett von der Leyen megállapításaival, és úgy fogalmazott, Oroszország „egyre vakmerőbbé” vált, miközben folytatja Ukrajna elleni teljes körű invázióját, a fenyegetés pedig már az európai és a NATO-területekre is kiterjed. „Az Oroszország jelentette veszély egyértelmű” – mondta.
Hozzátette, ha Oroszország azt hiszi, hogy a legutóbbi fenyegetés hatására Európa és a NATO megosztottá válik, vagy elretten Ukrajna támogatásától, akkor téved. „Egységünk megingathatatlan” – fogalmazott.
A két vezető egy nappal azután találkozott a belga fővárosban, hogy a német kormány hivatalosan Oroszországot tette felelőssé egy robbanóanyaggal megrakott drónért, amelyet augusztus elején találtak az ország keleti részén egy repülőtéren. A Kreml tagadta a vádakat.
Oroszország helyettes külügyminisztere, Alekszandr Grusko azzal vádolta Berlint, hogy az „eszkaláció útját” választotta – jelentették szerdán a Kremlhez közel álló médiumok. Az európai vezetőket is bírálta, amiért szerinte támogatják az általa ukrán „terrorizmusnak” nevezett tevékenységet.
A német bejelentés
Alexander Dobrindt német belügyminiszter jelentette be kedden, hogy az augusztus 4-i drónszabotázs végrehajtásához használt „eszköz” már ismerős számukra „Oroszország más hibrid műveleteiből és Ukrajna ellen folytatott háborújából”.
„A német kormány ezért arra a következtetésre jutott, hogy az augusztus 4-i, lipcsei hibrid támadásért Oroszország felelős” – mondta.
Johann Wadephul német külügyminiszter Dobrindt társaságában kedden úgy fogalmazott, hogy Oroszország lépései az Európa ellen irányuló destabilizációs, dezinformációs, fenyegető, szabotázs- és agressziós kísérletek „hosszú sorába” illeszkednek.
A vizsgálatot követően Németország elrendelte a bonni orosz konzulátus bezárását, és felmondta a berlini Orosz Ház működésére vonatkozó megállapodást. A Kreml megígérte, hogy válaszol ezekre az intézkedésekre.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte (forrás: angol), hogy beszélt Friedrich Merz német kancellárral, és hogy Kijev kész segítséget nyújtani „szakértelemmel, tapasztalattal vagy más területeken, ahol Németországnak szüksége lehet rá”.
„Ez egy újabb orosz eszkaláció, és fontos, hogy Németország reagált rá” – mondta.
„Államilag támogatott terrorizmus”
Eközben az EU külpolitikai vezetője, Kaja Kallas azt mondta, hogy a lipcsei drónszabotázs „mindenben az államilag támogatott terrorizmus jegyeit viseli”, és Oroszországnak tulajdonította az akciót.
„A kérdés az, hogy mit teszünk ezzel kapcsolatban?” – mondta szerdán, amikor az írországi Wicklow-ban tartott külügyi tanácskozásra érkezett.
„Már beidéztük az orosz nagykövetet, ahogy sok tagállam is, és meg fogjuk vitatni, mit tehetünk még.”
Az incidensre reagálva az EU és Belgium is beidézte Oroszország brüsszeli nagykövetét. Franciaország az orosz ügyvivőt, míg Hollandia egy orosz diplomáciai képviselőt idézett be.
Kallas kiemelte, hogy 1600, Oroszország hadiipari komplexumát támogató magánszemély és szervezet került fel az új uniós szankciók javasolt listájára, „és lehet, hogy lesznek még többen” – tette hozzá.
Az intézkedések elsősorban Moszkvát célozzák Ukrajna elleni teljes körű inváziója miatt. Hangsúlyozta azonban, hogy szerdán nem születik végleges döntés, mivel a külügyi találkozó informális.
Az Oroszországgal szemben július végén elfogadott 21. szankciócsomag a katonai iparban érintett számos magánszemélyt és szervezetet célozta, köztük a nagy hatótávolságú drónok, például a Garpiya típus gyártóit.
Mindez akkor történik, amikor az uniós nagykövetek Brüsszelben mérlegelik, hogy felvegyenek-e további 27 orosz magánszemélyt és szervezetet a blokk szankciós listájára, akik érintettek az ukrán gyermekek kényszerdeportálásában és indoktrinálásában.