Az Európában már hosszabb ideje tapasztalható alacsony vízszint miatt több európai iparág, köztük az olajfinomítás, az atomenergia és a vegyipar kénytelen visszafogni termelését a nyersanyag- és hűtővízhiány miatt.
Európa az elmúlt években egyre súlyosabb hőhullámokkal néz szembe, az utóbbi hónapokban pedig számos, extrém hőséghez köthető jelenség – köztük aszályok és erdőtüzek – sújtotta Spanyolországot, Franciaországot, Olaszországot és más térségeket.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Azonban egy másik hatás is kezd egyre látványosabban jelentkezni Európa más részein: kulcsfontosságú vízi útvonalak, például a Rajna és a Duna rendkívül alacsony vízszintre süllyedtek, helyenként rekordokat döntve.
Ez jelentősen megnehezítheti az áruszállítást: a hajókat esetleg kisebb rakományok szállítására kényszeríti, a kereskedelmi hajózás egyes szakaszokon szinte teljesen leállhat, vagy pedig az üzemeltetőknek körülményesebb, kerülő megoldásokat kell választaniuk.
Ennek következtében a nagy európai iparágak – köztük az olajfinomítás és a vegyipar – is komoly fennakadásokkal nézhetnek szembe.
Hogyan hathatnak az apadó vízi útvonalak a kulcsfontosságú európai iparágakra?
A legfontosabb módja annak, ahogyan az alacsony vízszint befolyásolja az európai ipart, hogy megakadályozza a teherszállító hajókat abban, hogy teljes terheléssel közlekedjenek. Az üzemeltetőknek emiatt több hajó között kell megosztaniuk a rakományt, vagy a szállított áruk egy részét közútra, illetve vasútra kell átterelniük.
A Rajnán fekvő Kaubnál lévő kulcsfontosságú mérőpont 30 centiméter alá, a kritikus szint alá esett. Az ICIS jelentése (forrás: angol) szerint az érték július végén 27 centiméter volt, és további csökkenésre számítottak. A mérés a kaubi vízmércére vonatkozik, nem pedig a folyó teljes mélységére vagy a hajózható meder mélységére.
A Rajna mintegy 1230 kilométeren – azaz körülbelül 765 mérföldön – át folyik a Svájci-Alpokból Svájcon, Liechtensteinen, Ausztrián, Németországon, Franciaországon és Hollandián keresztül vagy azok határán, mielőtt eléri az Északi-tengert, így létfontosságú ütőér a szállítás, a turizmus és az ipar számára ezekben a térségekben.
Az alacsony vízszint jelentősen megzavarta a Rajnán zajló hajózást: a legtöbb belvízi hajó július 27-re már nem tudott áthaladni a kaubi szűkületen – közölték a hajótulajdonosok az árupiaci elemző Argusszal. Azoknál a hajóknál, amelyek még képesek voltak teljesíteni az útvonalat, a rakodási mennyiséget erősen korlátozni kellett, ami rekordmagas fuvardíjakat eredményezett. „Gyakorlatban a Felső-Rajna és a Majna folyók gyakorlatilag leváltak az amszterdami–rotterdami–antwerpeni (ARA) kereskedelmi központól” – fogalmazott az Argus szerdai jelentésében.
A vegyipari és petrolkémiai vállalatok számára a csökkent hajózható vízmélység korlátozza az olyan alapvető nyersanyagok, mint a nafta és a cseppfolyósított propán-bután gáz (LPG) szállítását az Északi-tenger kikötőiből a szárazföldi üzemekbe.
Az ICIS árupiaci elemző cég beszámolója szerint a LyondellBasell vis maior állapotot hirdetett a butadiénellátásra a wesselingi üzeméből, miután az alacsony vízszint megzavarta az alapanyag-szállítást. A média beszámolója alapján a BASF is jelezte, hogy a folyami szállítástól való függés miatt lehetséges vis maior eseményekkel (FM-ekkel) vagy áruhiánnyal kell számolni.
Ipari hűtőrendszerek és áruszállítás a Dunán: itt is érezhetőek a hatások
A víz hőmérsékletének emelkedése az ipari hűtőrendszerek hatékonyságát is rontja, tovább növelve az üzemeltetési terheket. Ez különösen a nukleáris és a hőerőművek esetében kulcskérdés.
A térség olaj- és energiavállalatai meredek, alacsony vízszint miatti pótdíjakkal, valamint növekvő fuvardíjakkal szembesülnek a gázolaj és más kőolajtermékek folyó menti, hegyvidéki területekre történő felhajóztatása során, ami az országon belüli elosztást veszélyezteti. Hasonlóan, a széntüzelésű erőművek is nehezen jutnak elegendő tüzelőanyaghoz, mivel a bárkák rakodási kapacitása jelentősen visszaesett.
A vas- és nehézipar sem maradt érintetlen. Az ipari óriás Thyssenkrupp kissé visszafogta a kohók termelését a duisburgi üzemében, mert a nyersanyagot szállító uszályoknak gondot okoz az olyan sekély szűkületek áthajózása, mint Kaub. A vállalat saját uszályüzemeltetését is felfüggesztette, és kisebb merülésű hajókat bérelt, ugyanakkor közölte, hogy a vevői kiszolgálás nincs veszélyben.
A közeli vasúti és közúti hálózatok kapacitása már most korlátozott, így nem tudják teljes mértékben pótolni a kieső bárkakapacitást. Ez növeli a további gazdasági fennakadások kockázatát, különösen annak fényében, hogy a vízszintek rövid távon várhatóan nem javulnak.
Hasonló helyzet alakult ki a Dunán is, amely tíz országon – köztük Németországon, Ausztrián, Szlovákián, Magyarországon, Horvátországon, Szerbián, Bulgárián, Románián, Moldován és Ukrajnán – halad át vagy azok határát érinti, és amely júliusban történelmi mélységű vízszinteket ért el.
A tartósan magas hőmérséklet és a csapadékhiány miatt a Duna Budapesten csütörtökön, közép-európai idő szerint délelőtt 10 órakor rekordalacsony, 23 centiméteres vízállást mutatott a vízmércén, ami 10 centiméterrel marad el a 2018-as eddigi rekordtól – közölte a magyar hivatalos vízügyi szolgálat. Az adat a vízszintet egy helyi, rögzített referenciaértékhez viszonyítja, nem pedig a folyó tényleges mélységét méri. A hatóság további csökkenést valószínűsít a következő napokra.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium keddi, legfrissebb tájékoztatása szerint a Duna magyarországi szakaszán a legtöbb teherszállító hajó leállt, a még közlekedő járművek pedig csak szokásos rakományuk 10–20 százalékát viszik. Mintegy 15 szállodahajó is vesztegel.
A zavarnak a folyó mentén nem egységes a mértéke. Az Associated Press beszámolója szerint az érintett szakaszokon helyenként teljesen leállt az áruszállítás, máshol viszont erősen csökkentett rakományokkal tovább működnek a hajók. Szerbiában például a bárkák és tartályhajók a szokásos kapacitásuk mintegy 30–40 százalékát tudják elszállítani.
Magyarországon és Romániában az energiaellátás is veszélybe került
Az alacsony vízállás miatt a Paksi Atomerőmű is kénytelen volt visszafogni termelését, és leállítani a négy reaktor egyikét – közölte az üzemeltető MVM. Magyar sajtóbeszámolók szerint ez volt az erőmű történetében az első alkalom, hogy egy teljes reaktorblokkot leállítottak. A korábbi teljesítménycsökkentésekkel együtt a leállás az erőmű termelését a kapacitás mintegy 60 százalékára vitte le.
Hasonló lépésre kényszerült Románia állami tulajdonú nukleáris energiatermelő vállalata, a Nuclearelectrica is: kedden leállította a cernavodăi erőmű 1. blokkját, mivel a Duna vízszintje – megfogalmazásuk szerint – „nagyon alacsony, példa nélküli” szintre esett. A román energiaügyi minisztérium közölte, hogy a 2. blokkot csütörtök kora reggel kapcsolják le, így a két reaktor először áll le egyidejűleg a vízszint miatt.
A leállások fokozzák a feszültséget a régió villamosenergia-ellátásában. Magyarország a kieső termelést importtal és hazai gázüzemű áramtermeléssel pótolja – derül ki a Mavir adataiból, amelyekre a magyar nemzeti hírügynökség, az MTI hivatkozik. A román energiaügyi minisztérium szerint a két reaktor kiesése tovább növeli az ország importfüggőségét, ami a villamosenergia-árak további emelkedését kockáztatja – írta a Reuters.
Szerbiában az üzemanyag-szállítás is akadozik. Dubravka Đedović Handanović energiaügyi miniszter közölte: az ország júliusban csak a tervezett üzemanyagimport 25 százalékát kapta meg, mivel a Duna alacsony vízszintje korlátozza a bárkás szállításokat. A kormány ezt követően felhatalmazta az energiacégeket, hogy az ellátás biztonsága érdekében igénybe vegyék az operatív üzemanyagtartalékokat.
Az alacsony vízszint a mezőgazdaságot is sújtja: Szerbiában zavarokat okoz a gabonaszállításban és az öntözésben, így az ország északi, mezőgazdasági térségében, Vajdaságban is. Romániában a hatóságok korlátozták az öntözést, mivel a Duna vízhozama 1996 óta nem látott alacsony szintre esett, és a folyami hajózás is csak részben működik.
Milyen intézkedésekkel lehet ellensúlyozni az alacsony vízszintet?
Az egyik legnagyobb kihívás a Rajnán és a Duna egyes szakaszain az, hogy medrük sziklás, így nehezen kotorható.
Az alacsony vízszint kezeléséhez ezért mérnöki, technológiai és logisztikai megoldások kombinációjára van szükség, hogy a teherszállító hajók mozgását fenn lehessen tartani.
A német hatóságok már tervezik a Rajna középső szakaszára vonatkozó, Az evezési merülés optimalizálása elnevezésű projektet, amely Mainz és St. Goar között – Kaubot is beleértve – a kritikus szűkületeken 20 centiméterrel kívánja elmélyíteni a hajózó útvonalat. Hasonlóan, a folyóparti falak és egyéb műtárgyak módosítása a hajózó csatorna felé terelhet több vizet, segítve a megfelelő medermélység fenntartását.
A meglévő zsiliprendszerek korszerűsítése segíthet a víz visszatartását szabályozni a folyók szabályozott szakaszain, különösen súlyos aszályok idején.
A hajótervezést és a kapcsolódó technológiákat is lehet a megváltozott körülményekhez igazítani kisebb merülésű hajók alkalmazásával. Az olyan cégek, mint a HGK Shipping és a BASF, már használnak vagy fejlesztenek kifejezetten alacsony vízálláshoz tervezett hajókat, amelyek a csökkent vízmélység mellett is jelentős terhet képesek szállítani.
A nagy szakítószilárdságú acélhoz hasonló könnyű anyagok használata segítheti az ilyen tervek megvalósítását, mivel csökkenti a hajó önsúlyát, és így alacsony vízszintnél is nagyobb rakomány szállítását teszi lehetővé.
Az ellátási lánc és a logisztika terén az áruszállítás különböző szállítási módok közötti megosztása – például az időérzékeny áruk vasútra vagy közútra terelése, amikor a folyami kapacitás szűkül – segíthet a működés zökkenőmentesebbé tételében.
Nagyobb raktárkapacitás kiépítése a belvízi kikötőkben lehetővé teszi a cégek számára, hogy a magas vízállású időszakokban készleteket halmozzanak fel alapanyagokból. Az egyetlen óriásbárka helyett kisebb, sekély merülésű hajókból álló flották alkalmazása pedig megoszthatja a rakomány súlyát.
Magyarország csütörtökön rendkívüli aszályhelyzetet hirdetett, miután az ország 84 vízgazdálkodási körzetéből 66-ban az aszályküszöbértéket meghaladó értékeket mértek – közölte László Gajdos környezetvédelmi miniszter.
„Ez azt jelenti, hogy a Vízügyi Hatóság szakemberei a legmagasabb riasztási szinten hajtanak végre aszálykár-elhárítási intézkedéseket az ország 74 százalékán” – tette hozzá a Telex magyar hírportál beszámolója szerint.