Az eurózónában enyhül az élelmiszer-infláció, de közgazdászok szerint az idei extrém hőség nagyobb veszély a jövő évi bolti árakra, mint az iráni háború, mert a terméskiesés felülírhatja az olaj- és műtrágyaárak drágulásának múló hatását.
Az élelmiszer-infláció végre enyhülni kezdett az euróövezetben, ami némi könnyebbséget hoz a háztartásoknak az évek óta folyamatosan emelkedő bevásárlási számlák után.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
De a közgazdászok arra figyelmeztetnek, hogy ez a fellélegzés nem biztos, hogy tartós lesz.
A közelmúltbeli iráni háború helyett most a nyári extrém hőség rajzolódik ki a jövő évi élelmiszerárak legnagyobb kockázataként, mivel az aszály és a hőhullámok Európa-szerte és azon túl is veszélyeztetik a termést.
„Úgy gondoljuk, hogy az idei nyári hőhullámok erősebb, felfelé ható tényezőt jelentenek majd a jövő évi élelmiszerárak szempontjából, mint a háború” – mondta Tomas Dvorak, az Oxford Economics vezető közgazdásza egy friss jelentésben.
A figyelmeztetés annak ellenére érkezik, hogy az év elején sokan attól tartottak: az Izrael és Irán közötti konfliktus miatt megugró olaj- és műtrágyaárak gyorsan megjelennek majd a szupermarketek polcain.
Ezek az aggodalmak enyhültek, mivel a tűzszünetet követően az olaj- és műtrágyaárak ismét visszaestek. Közgazdászok szerint a globális nyersanyagár-sokkok jellemzően körülbelül egy év alatt gyűrűznek be a fogyasztói árakba, vagyis a korábbi árrobbanás 2027-ben még mindig mérsékelt felfelé irányuló nyomást gyakorolhat az élelmiszerárakra.
Az Oxford Economics és a Deutsche Bank közgazdászai arra számítanak, hogy az élelmiszerárak inflációja jövőre ismét gyorsulni fog, ahogy a magasabb nyersanyagárak végiggyűrűznek az élelmiszer-ellátási láncon.
A magasabb energia- és műtrágyaárak két fő csatornán keresztül épülnek be az élelmiszerárakba. Egyrészt az energia a teljes élelmiszerláncban jelen van – a traktoroktól és a szállítástól kezdve a feldolgozáson és csomagoláson át egészen a hűtésig –, ami megdrágítja az előállítást. Másrészt a műtrágya ára a földgázköltségekkel együtt emelkedik, növelve a gazdálkodók kiadásait. Ezeknek a költségeknek idő kell, mire megjelennek a bolti árakban: az energiaárak néhány héten belül hatással lehetnek a műtrágyaárakra, de az alacsonyabb műtrágya-felhasználás vagy a vetésszerkezet átalakulása többnyire csak a következő betakarítás után hajtja fel az élelmiszerárakat.
Az Oxford Economics becslése szerint a magasabb olaj-, műtrágya- és agrárnyersanyag-árak együttes hatása mintegy 0,5 százalékponttal növelheti az euróövezeti élelmiszer-inflációt a következő évben. A hatás várhatóan fokozatosan épül fel, először a friss élelmiszereket, majd csak később a feldolgozott termékeket érintve.
A legnagyobb bizonytalansági tényező ugyanakkor most az időjárás. A magas hőmérséklet és az aszály csökkentheti a terméshozamokat, megdrágítva a gyümölcsöket, zöldségeket, gabonaféléket és más mezőgazdasági termékeket. Az Oxford Economics becslése szerint már önmagában az időjárási hatás akár 1 százalékponttal is emelheti az élelmiszer-inflációt jövőre, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy az euróövezeti élelmiszer-infláció 2027-re nagyjából 3 százalékra emelkedjen.
Becslésük szerint az időjárási hatás önmagában akár 1 százalékponttal is emelheti az élelmiszer-inflációt jövőre.
A Deutsche Bank közgazdászai arra jutottak, hogy bár az olaj- és műtrágyaárak visszaestek a korábbi csúcsaikról, a március és június között tapasztalt nyersanyagár-sokk még így is mintegy 1,3 százalékkal emelheti az élelmiszerárakat az Egyesült Királyságban, és 0,8 százalékkal az euróövezetben a következő egy évben. Ez összességében nagyjából 0,1–0,15 százalékponttal növelné az inflációt.
Miért lassul még mindig az élelmiszer-infláció?
Az euróövezeti élelmiszer-infláció az Eurostat gyorsbecslése szerint a 2025. decemberi 2,5 százalékról 2026 júniusára 1,6 százalékra csökkent éves összevetésben. Ez a harmonizált élelmiszer-infláció legalacsonyabb szintje 2021 közepe óta.
A vezető mutatók arra utalnak, hogy az élelmiszerárak inflációja az év hátralévő részében visszafogott maradhat. A lassulást segítette a 2025-ös jó gabonatermés és a nyers tej túlkínálata is, ami mérsékelte a tejtermékek árait.
A korábbi globális sokkok szintén enyhültek: a csokoládé, a kakaó és a kávé ára stabilizálódott a 2025-ös árrobbanás után. Eközben az olívaolaj ára tovább távolodik a 2022-es rekordcsúcsoktól, miközben az alacsonyabb energiaköltségek visszafogták az élelmiszer-feldolgozás költségeit.
Az Oxford Economics arra számít, hogy ezek a tényezők a következő hónapokban féken tartják az élelmiszer-inflációt, és 2,1 százalékra csökkentette 2026-ra vonatkozó előrejelzését az élelmiszerek, alkohol és dohánytermékek inflációjára. „Úgy véljük azonban, hogy az élelmiszerárak inflációja továbbra is gyorsulásra készül, csak hosszabb késéssel, mint korábban feltételeztük” – áll a jelentésben.
A Deutsche Bank közgazdászai is enyhülő árnyomásról számolnak be. A határidős piacok arra utalnak, hogy az energiaárak a következő hónapokban fokozatosan csökkenhetnek, miközben a globális élelmiszer- és műtrágyaárak nagyrészt stabilizálódtak. A felvásárlási és nagykereskedelmi árak szintén visszafogott élelmiszer-inflációt jeleznek.
Ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy egy újabb geopolitikai feszültség könnyen megfordíthatja ezt a tendenciát.
Miért emelhetik a jövő évi élelmiszerárakat az idei nyári hőhullámok?
Az idei nyári hőhullámok és a szokásosnál melegebb, szárazabb időjárás nagyobb hatással lehet az élelmiszerárakra, mint maga a nyersanyagár-sokk. A terményekben keletkező károkat már most elkerülhetetlennek tartják, és az újabb hőhullámok tovább csökkenthetik a hozamokat, ami 2027-ben még magasabb élelmiszer-inflációhoz vezethet.
Az erős El Niño-jelenség szintén fokozhatja a szélsőséges időjárást, növelve a további zavarok kockázatát.
„A kedvezőtlen időjárás hatása a különösen erős idei El Niño miatt tovább erősödhet. Úgy becsüljük, hogy akár 1 százalékponttal is emelheti az élelmiszer-inflációt jövőre, és 2027-re körülbelül 3 százalékra emeljük az előrejelzésünket” – közölte az Oxford Economics.
A várható áremelkedés elsősorban 2027 első felében jelenhet meg, majd az év második felében fokozatosan enyhülhet.
A hőhullámok hosszú távú költsége
Az Oxford Economics egy 2023-as EKB-munkadokumentumra hivatkozik, amely szerint a hőmérséklet-emelkedés idővel tartósan felfelé tolja az élelmiszerárakat és az általános inflációt, a legerősebb hatással az élelmiszerekre. A tanulmány azt is megállapította, hogy a magasabb hőmérséklet akár 12 hónapon át is befolyásolhatja az inflációt az első időjárási sokk után.
Az EKB munkadokumentuma szerint a globális felmelegedés 2035-re a klímaforgatókönyvtől függően 0,92–3,23 százalékponttal emelheti a globális éves átlagos élelmiszer-inflációt. A tanulmány azt is kimutatta, hogy Európa 2022-es hőhulláma 0,67 százalékponttal emelte az európai, és 0,78 százalékponttal az euróövezeti élelmiszer-inflációt, a legnagyobb hatással Dél-Európában.
A jövőbeni hőhullámok azonban még nagyobb hatással lehetnek az élelmiszerárakra. A folytatódó felmelegedés mellett a rendkívül forró nyarak inflációs hatása várhatóan erősödik. Az EKB becslése szerint ha a 2022-eshez hasonló hőhullám a 2035-re becsült klímaviszonyok között ismétlődne meg, az nagyjából 1 százalékponttal emelné az európai élelmiszer-inflációt, szemben a mostani 0,67 százalékponttal. A kutatók azzal érvelnek, hogy a klíma melegedésével a termények érzékenyebbé válnak a hőstresszre, vagyis ugyanaz a hőhullám nagyobb terméskiesést és erősebb élelmiszerár-nyomást valószínűsít.