Franciaországra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy rendbetegye államháztartását, miközben jövőre 54 milliárd eurós megszorító csomagot készít elő.
Franciaország államadóssága tovább növekszik, és az egyre nagyobb költségvetési hiány miatt az idén eléri az 1978 óta mért legmagasabb szintet, közölte a pénzügyminisztérium a hétvégén.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Egy minisztériumi forrás az újságíróknak azt mondta, hogy az államadósság 2026-ban a GDP 119,3, 2027-ben pedig 121,7 százalékára emelkedik, vagyis több mint a kétszerese annak a 60 százalékos referenciaértéknek, amelyet az uniós tagállamoknak kellene célként kitűzniük.
Az Insee statisztikai intézet szerint ilyen magas adatokat 1978 óta nem mértek.
A forrás szerint Franciaország adósságának növekedése „automatikus”, mivel „egy tartósan magas hiány következménye”.
Franciaország a harmadik legeladósodottabb ország az euróövezetben, csak Görögország és Olaszország előzi meg. Spanyolországban júliusban 100 százalék alá csökkent az adósság a GDP-hez viszonyítva, Portugália pedig 2025-re 90 százalék alá vitte az adósságrátát.
Az uniós szabályok szerint a költségvetési hiány, vagyis az éves bevételek és kiadások különbsége, nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát.
Tavaly azonban elérte a GDP 5,1 százalékát, és a kormány idei előrejelzése 5,4 százalékról szól.
Franciaországot az elmúlt két évben a túl magas hiány miatt külön uniós felügyelet alá helyezték, a kormány pedig arra számít, hogy a deficit jövőre 5 százalékra csökken, amikor elnök- és parlamenti választásokat tartanak.
A kormány beterjesztette a 2027-es költségvetési intézkedések tervezetét a független költségvetési őrtestület, a Közpénzügyek Legfelsőbb Tanácsa (HCFP) elé, hogy az értékelje azok makrogazdasági megalapozottságát.
Jelentős megszorítások 2027-ben
Sebastian Lecornu miniszterelnök a csütörtökön ismertetett költségvetési tervezet bemutatásakor közölte, hogy a kormány 54 milliárd euró, azaz 62 milliárd dollár értékű kiigazítást és megszorítást tervez a 2027-es büdzsében.
Az előttünk álló választások miatt azonban a parlamentre bízta néhány kényesebb intézkedés eldöntését, például a nyugdíjasoknak járó adókedvezmények csökkentésére vonatkozó javaslatot.
A parlament költségvetési bizottságának elnöke máris kifogásolta, hogy a megszorítások válogatás nélkül sújtják majd a társadalom minden rétegét, és így a legszegényebbeket érintik a legkeményebben.
A Le Parisien című napilapnak adott interjúban ugyanakkor a HCFP vezetője azt mondta, még van idő a pálya korrigálására.
„A válság sem nem elkerülhetetlen, sem nem biztos – és nem is ez az egyetlen lehetséges kimenetel” – fogalmazott Amélie de Montchalin.
„Franciaország nincs eleve kudarcra ítélve, ha a meghozott döntések gyorsak és felelősek” – tette hozzá.
A 2026-os növekedési előrejelzést nemrég lefelé módosították, mivel a francia gazdaságot visszafogja a gyenge fogyasztás, és újabban az energiaárak emelkedése is, amelyet az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborúja váltott ki.