Nemzetközi megfigyelők nem vehettek részt a folyamatban.
Vasárnap, a parlamenti választások szavazásának utolsó napján adják le voksaikat az oroszok, és széles körben az várható, hogy a Putyin-párti Egységes Oroszország párt kerül ki győztesen.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Egységes Oroszország 2003 óta minden parlamenti választást megnyerte az országban.
A 2026-os voksolás az első azóta, hogy Moszkva 2022 februárjában megindította Ukrajna elleni, teljes körű invázióját, így a szavazás némi támpontot adhat arról, hogyan viszonyul a közvélemény a konfliktushoz, amely egyre közvetlenebbül érinti az oroszokat otthon.
Augusztusban azonban Oroszország Legfelsőbb Bírósága elrendelte, hogy a háborút ellenző egyetlen pártot, a Jabloko pártot töröljék a szavazólapról. A hírek szerint jelöltjei néhány választókerületben továbbra is indulhatnak egyéni mandátumért.
Akkori közleményében a Jabloko egyik alapítója, Grigorij Javlinszkij élesen bírálta a döntést, és közölte, hogy fellebbeznek ellene.
„A Jabloko kizárása a választásokból azt jelenti, hogy a hatóságok nem hajlandók párbeszédet folytatni azokkal, akik a számukra kényelmetlen kérdéseket felteszik” – mondta. „A tűzszünet, a diplomácia és a béke mellett állunk, a nukleáris háború megelőzéséért.”
Szombaton a párt arról számolt be, hogy egyik választási megfigyelője „elvesztette az eszméletét”, miközben a rendőrség „erőszakot alkalmazott vele szemben” Szentpéterváron. Azt is jelezték, hogy a párt megfigyelőit „nem engedik be a szavazóhelyiségekbe”, mozgásukat pedig „korlátozzák”.
Oroszország kibertámadásokról számol be
Ella Pamfilova, az Oroszországi Központi Választási Bizottság elnöke vasárnap közölte, hogy az elmúlt napokban több mint ezer hullámban érte elosztott szolgáltatásmegtagadási (DDoS) támadás a választási infrastruktúrát – jelentette az Interfax hírügynökség.
„A támadások hatása rendkívül jelentősnek minősíthető” – mondta, hozzátéve, hogy úgy tűnik, a támadásokat „magasan képzett, jól összehangolt csoportok hajtották végre, amelyek mesterségesintelligencia-eszközöket használnak”.
A DDoS-támadás során hackerek próbálnak megzavarni egy célba vett hálózat, szerver vagy online szolgáltatás működését azzal, hogy nagy mennyiségű adatforgalommal árasztják el a rendszert.
Moszkvát „legnagyobb szabású támadás” érte
A voksolás idején az orosz fővárost is támadás érte, amelyet kormányzója az ukrajnai háború kezdete óta Moszkva elleni „legnagyobb szabású támadásnak” nevezett.
Sergej Szobjanyin közölte, hogy szombat óta országszerte több mint 1600 drónt lőtt le az orosz légvédelem, ezek közül 450 a főváros felé tartott.
„Több drón eljutott a moszkvai finomító területére, egy pedig lakóépületet talált el. Halálos áldozatok nem voltak” – írta. A Moszkvai terület kormányzója, Andrej Vorobjov ugyanakkor azt mondta, hogy a tágabb régióban két ember meghalt a támadásokban.
Szobjanyin Ukrajnát azzal is megvádolta, hogy a támadásokkal megpróbálja „megzavarni” az orosz választásokat, amelyek meghatározzák a 450 tagú Állami Duma összetételét.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megerősítette, hogy Ukrajna az éjszaka célba vette a moszkvai térséget, és közölte, hogy egy „kulcsfontosságú” olajipari létesítményt, valamint egy logisztikai létesítményt ért találat.
„Távolsági válaszcsapásaink nagyon jelentős hatást fejtettek ki a moszkvai régióban az éjszaka folyamán” – írta az X-en közzétett bejegyzésében, hozzátéve, hogy Oroszország ezen a héten több mint 2000 csapásmérő drónt, 1700 légibombát és 19 rakétát indított Ukrajna ellen.