Várhatóan jövő héten Washingtonban tárgyal Hszi Csin-ping kínai elnök és Donald Trump; a lejáró kereskedelmi fegyverszünet, a nagy összegű vámkönnyítések és az MI is téma lesz, miközben mindkét gazdaság függ a kapcsolat fennmaradásától.
Ez a viszontlátogatás.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Donald Trump amerikai elnök májusban Pekingbe utazott, és most Hszi Csin-ping kínai államfőt várják viszontlátogatásra: jövő szerdán érkezne, pénteken pedig feleségével, Peng Li-jüannal együtt távozna, teljes egészében kihagyva az ENSZ Közgyűlést.
Hivatalos pekingi megerősítés még nincs; a végső jóváhagyás az amerikai pénzügyminiszter, Scott Bessent és Ho Li-feng kínai miniszterelnök-helyettes hétvégi találkozójától függ.
A várható washingtoni látogatás Hszi első útja az amerikai fővárosba 2015 óta, és az, hogy öt hónapon belül két amerikai–kínai állami vizit is lezajlik, igencsak szokatlan. A várakozások azonban szándékosan visszafogottak.
„A látogatás maga az üzenet” – mondta Edgard Kagan, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) Kína-kutatásokért felelős vezető tanácsadója.
„Meglepő módon sem a Fehér Ház, sem a Kínai Népköztársaság nem küldött egyértelmű jelzéseket arról, mik a látogatás fő céljai” – tette hozzá Kagan.
Mi van ténylegesen terítéken
A gazdasági tartalom már azelőtt körvonalazódik, hogy bármelyik vezető megszólalna.
Bessent Ho Li-fenggel találkozik a hétvégén; ők ketten bonyolították le a gyakorlati tárgyalások nagy részét, és az a feladatuk, hogy kész, bejelenthető megállapodásokat tegyenek az asztalra.
A legfontosabb ezek közül a 2025. október 30-án Puszanban kötött fegyverszünet, amely felfüggesztette Washington úgynevezett Affiliates Rule-ját, cserébe azért, hogy Kína továbbra is exportál ritkaföldfémeket és kritikus nyersanyagokat.
Egyéves hatályú, és várhatóan körülbelül öt héttel a csúcs után jár le. Mindkét fél hosszabbítást akar, de nem ugyanannyit.
„A kínaiak olyan megállapodást szeretnének, amely egészen a Trump-kormányzat végéig kiterjeszti a kereskedelmi tűzszünetet” – mondta Scott Kennedy, a CSIS kínai üzleti és gazdasági kérdésekkel foglalkozó programjának vezetője.
„A Trump-kormányzat viszont csak néhány hónappal hosszabbítaná meg, hogy megőrizze a nyomásgyakorlási lehetőségét Pekinggel szemben. Úgy vélem, valahol a kettő között fognak megállapodni, nagyjából egyéves hosszabbításban” – becsülte Kennedy.
Peking nem éri be puszta hosszabbítással.
Kagan szerint Peking arra számít, hogy mintegy 30 milliárd dollár (26 milliárd euró) értékben jelenthetnek be vámmentes vagy alacsony vámtételű importot cserébe a májusban vállalt vásárlási kötelezettségek teljesítéséért, miközben Washington úgy véli, további vásárlásokat is kierőszakolhat.
Valószínűek agrár- és repülőgépipari megállapodások, akár látványos aláírási ceremóniákkal, és Trump korábban utalt rá, hogy a Boeing is szerepet kaphat.
Két nyomás alatt álló gazdaság
Trump novemberben félidős választások elé néz, amelyeket az életszínvonal kérdése határoz meg: a dízelgázolaj ára gallononként 6 dollár fölött jár, az infláció pedig 3,4 százalékon ragadt. Olyan sikerekre van szüksége, amelyek a fogyasztói árakban is érzékelhetők.
Hszi gondjai azonban sokkal mélyebbek.
Az augusztusi kiskereskedelmi forgalom mindössze 0,4 százalékkal nőtt, miközben a tárgyi eszközökbe irányuló beruházások 2026 első nyolc hónapjában 7,2 százalékkal zsugorodtak az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest. Peking emellett 360 milliárd jüant (46 milliárd eurót) pumpált az állami bankokba és biztosítókba, hogy fenntartsa a hiteláramlást.
A Kína számára megjelölt 4,5–5 százalékos hivatalos növekedési cél az elmúlt évtizedek legalacsonyabbja, és Kennedy szerint még ez is szépíti a valóságot.
„Kínát rengeteg kihívás terheli” – mondta, majd így folytatta: „A gazdaság nagyon, nagyon lassan növekszik, nem 5 százalékkal, sőt még csak nem is közel ahhoz. Óriási az adósságteher, és a munkanélküliség nemcsak a fiatalok körében nő, hanem más csoportokban is.”
Kennedy mindazonáltal úgy véli, hogy a csúcs keretei inkább Pekingnek kedveznek, és az amerikai stratégiát úgy jellemzi, mint amely nem tudta érdemben korlátok közé szorítani Kínát.
Üzleti vezetők mindkét oldalon
Az állami díszvacsorát a Fehér Ház gyepén felállított sátorban tartják, mivel az új bálterem még nincs kész, és szokatlan vendéglista foglal helyet az asztaloknál.
A Politico négy, az előkészületeket ismerő forrásra hivatkozva azt írja, hogy jelen lesz Sam Altman, az OpenAI vezetője, Jensen Huang az Nvidiától, Cristiano Amon a Qualcombtól és Tim Cook, az Apple elnöke is.
Úgy érkeznek, hogy közben a mesterségesintelligencia-iparág saját magával vitatkozik.
Dario Amodei, az Anthropic vezetője ebben a hónapban tanulmányt tett közzé, amelyben arra szólítja fel a kutatólaborokat, hogy lassítsák az élvonalbeli fejlesztéseket; az álláspontot Altman és Elon Musk is támogatja. Trump ezt egyértelműen elutasította, mondván: „aki uralja a mesterséges intelligenciát, az győz”.
Huang hisztérikusnak minősítette az apokaliptikus forgatókönyveket, és amellett érvel, hogy a vállalatoknak maguknak kell szabályozniuk a tempót: „ha valami nincs kész, egyszerűen tartsa vissza. Menjen olyan gyorsan, ahogy csak tud, de ennél gyorsabban már ne” – fogalmazott.
Az Anthropic nem kívánta kommentálni, kapott-e meghívót. Altman viszont azt sem zárta ki, hogy Trump és Hszi akár Nobel-békedíjat is kaphatnának, ha megállapodásra jutnak az MI-ről, ami jól jelzi, mennyit tett fel az iparág erre a találkozóra.
Hszi állítólag saját üzleti delegációt is hoz magával; Kennedy ezt a hét egyik legérdekesebb kérdőjeleként említi, a pletykák szerint többek között a BYD vezetése is szerepel a névsorban.
Az, hogy ezek a cégvezetők kapnak-e egyáltalán valamilyen nyilvános szerepet, Kennedy szerint a látogatás kevés igazán homályos elemeinek egyike.
A geopolitikai tényezők, amelyek akár kisiklatják a találkozót
A gazdasági és technológiai kérdéseken túl a két vezető eltérő geopolitikai prioritásokat hoz magával a találkozóra.
Trump fókuszában Irán áll.
Washington augusztusban indította el az „Economic Outcast” hadműveletet, amelynek célja, hogy Teheránt leválassza a globális pénzügyi rendszerről, miközben Kína továbbra is Irán legnagyobb kereskedelmi partnere.
Figyelemre méltó, hogy Peking egyre több olajat vásárol a nyílt piacon; Kagan szerint ez az iráni vásárlások visszaesését tükrözi, és önmagában is elmozdíthatja az árakat.
Hszi számára Tajvan a központi kérdés.
Tajvan számára egy 14 milliárd dollár (12 milliárd euró) értékű fegyvercsomagot hagyott jóvá előzetesen az amerikai kongresszus januárban, ám azt még nem jelentették be hivatalosan. A késlekedést sokan úgy értelmezik, hogy ezzel próbálják elkerülni az egyik legvalószínűbb konfliktusforrást a mostani csúcs, korábban pedig Trump kínai látogatása előtt.
Peking mindenképpen szeretné, ha a befagyasztás tovább tartana, sőt azt is, ha magát a döntést újragondolnák.