A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a globális olajfogyasztás idén először csökkenhet a COVID–19-járvány óta, mivel az amerikai–iráni háború visszafogta az öbölbeli exportot, noha a kínálat júniusban nőtt.
Az IEA pénteken közölte: a globális olajkereslet 2026-ban napi egymillió hordóval csökken, ami az első éves visszaesés lesz 2020 óta, amikor a Covid miatti lezárások leállították a légi közlekedést és megbénították az ipart.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A párhuzam egy ponton hízelgő az idei csökkenésre nézve, hiszen a járvány csúcsán napi mintegy nyolcmillió hordóval zuhant a kereslet, ugyanakkor jól érzékelteti, milyen súlyosan tépázta meg a világgazdaságot a Hormuzi-szoros lezárása.
A visszaesés „termék- és regionális bontásban egyaránt erősen egyenlőtlen”, jegyezte meg az ügynökség havi jelentésében.
Korábbi IEA-elemzések szerint a legnagyobb veszteségeket Ázsia importfüggő gazdaságai, valamint a petrolkémiai alapanyagok, például a nafta és a cseppfolyósított propán-bután gáz szenvedték el, amelyek ellátási láncai a Hormuzi-szoroson haladnak keresztül.
A cikk írásakor a nemzetközi etalonként szolgáló Brent nyersolaj legközelebbi lejáratú határidős kontraktusa hordónként mintegy 76 dolláron forgott, nagyjából 6 százalékkal magasabban, mint azelőtt, hogy az Egyesült Államok és Izrael február végén csapásokat mért Iránra, és jócskán a márciusi, a konfliktus csúcsán látott, 120 dollárhoz közeli tetőzés alatt.
Az amerikai referenciaolaj, a WTI ára eközben alacsonyabban, hordónként körülbelül 72 dolláron állt.
Június törékeny fellendülése
A kínálat múlt hónapban látványosan javult, még ha rendkívül alacsony szintről is.
A globális kitermelés júniusban napi 4,1 millió hordóval, 98,8 millióra ugrott, mivel a Hormuzi-szoros részleges újbóli megnyitása lehetővé tette a térség országainak, hogy újraindítsák a korábban lezárt kutakat, bár a termelés így is napi 9,4 millió hordóval maradt el a háború előtti szinttől.
A Perzsa-öböl menti export – beleszámítva azokat a szállítmányokat is, amelyeket a szoros megkerülésével irányítottak át – napi 6,5 millió hordóval, 16,1 millióra emelkedett. A február végi harcok előtt a térség átlagosan napi 24 millió hordót szállított.
Világszinten először nőttek az olajkészletek azóta, hogy az amerikai és izraeli csapások Irán ellen fellobbantották a konfliktust, véget vetve a hónapok óta tartó, rekordméretű készletleépítésnek, jóllehet a leggazdagabb gazdaságokban tovább apadtak a tartalékok, mivel a vevők visszafogták importjukat.
Felbomló tűzszünet
Az IEA előrejelzései egy olyan feltételezésre épülnek, amelyen most már láthatóan repedések mutatkoznak: arra, hogy fennmarad a tűzszünet, és a Hormuzi-szoros fokozatosan újra megnyílik.
Ennek alapján a globális kínálat az idén napi 3,7 millió hordóval zsugorodna, így a kitermelés 860 ezer hordóval maradna el a kereslettől, majd jövőre 7,5 millió hordóval bővülne, túlkínálatba billentve a piacot.
Az ügynökség szerint a máshol erősebb termelés és a háború előtt vártnál gyengébb kereslet így is helyreállíthatná az év végére a többletet, ami lehetővé tenné az országok számára, hogy újra feltöltsék megcsappant tartalékaikat.
Ezen a héten a múlt havi tűzszünet második, ráadásul sokkal súlyosabb megsértése történt.
Miután az iráni erők hétfőn és kedden három kereskedelmi hajót támadtak meg, az Egyesült Államok Középső Parancsnoksága több mint 80 célpontot lőtt Irán-szerte, köztük légvédelmi rendszereket, part menti radarállomásokat és több mint 60 Forradalmi Gárda-hajót, miközben Washington visszavonta az iráni olajexportot lehetővé tevő engedélyt.
Irán drónokkal és rakétákkal támadta Bahreint és Kuvaitot, komolyabb károkat nem okozva, Donald Trump amerikai elnök pedig azóta bejelentette, hogy véget ért a tűzszünet.
Teherán továbbra is azt állítja, hogy a Hormuzi-szorosban csak az általa kijelölt útvonalon biztonságos az áthaladás, miközben a forgalom a Kpler hajózási adatai szerint szerdára 13 tartályhajóra esett vissza az előző héten mért napi 33 hajós átlaghoz képest.