Kelet-Európában nőtt a leggyorsabban a dollármilliomosok száma, miközben az Egyesült Királyság, Franciaország és Spanyolország az Egyesült Államok mögött közvetlenül következett az új milliomosok számában.
Az UBS adatai szerint 2025-ben világszerte csaknem egymillió ember került be az amerikai dollárban számolt milliomosok közé, ami naponta több mint 2680, óránként 112, vagyis majdnem percenként két új milliomost jelent.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Egyesült Államokon kívüli növekedés nagy részét Európa adta: az Egyesült Királyságban átlagosan naponta 118, Franciaországban 95 új dollármilliomos jelent meg.
A jelenlegi árfolyamok mellett 1 millió dollár nagyjából 875 ezer eurót ér.
Százalékos értelemben azonban a kelet-európai országok mutatták a leggyorsabb növekedést. A globális top 30 első öt helyén kizárólag európai államok szerepelnek, köztük uniós tagállamok, EU-tagjelöltek, EFTA-országok és az Egyesült Királyság.
A legnagyobb, 8 százalékos bővülést Litvániában mérték, ami azt jelenti, hogy 2025-ben 921 ember vált dollármilliomossá.
Törökország 6,4 százalékkal a második helyen áll, amivel 5650 új milliomossal gyarapodott. Lettországban 5,7 százalékos növekedést mértek, 1131 új milliomossal.
Magyarországon 5,3 százalékos emelkedést regisztráltak, 1349 új milliomossal. Írország 5,2 százalékkal az ötödik, de jóval több embert juttatott a milliomosok közé, mint az előtte álló országok: 9491 fő vált ott milliomossá.
Lengyelországban 4, Görögországban 3,5 százalékos volt a növekedési ütem.
A jelentés megjegyzi, hogy a milliomosok számának emelkedése bizonyos mértékig attól is függ, mennyire voltak közel az újonnan meggazdagodók az egymillió dolláros határhoz az előző évben.
Abszolút számokban az Egyesült Királyság, Franciaország és Spanyolország követi az USA-t
Spanyolországban 3,1, Olaszországban 2,4, az Egyesült Királyságban 1,8, Franciaországban 1,5, Svájcban 1, Németországban pedig 0,9 százalékkal nőtt a dollármilliomosok száma.
Ezekben az országokban azonban az abszolút számok adnak tisztább képet, mivel a milliomosok népessége már most is nagy, ami viszonylag alacsony növekedési rátákat eredményez.
Az Egyesült Államokban nőtt legjobban a milliomosok száma: 441 078 fővel, ami majdnem a világméretű növekedés fele.
Európában az Egyesült Királyságban tavaly több mint 43 ezer új dollármilliomos jelent meg, Franciaországban és Spanyolországban pedig egyaránt több mint 32 ezerrel bővült a körük.
Olaszország és Németország szintén bekerült a globális top 10-be, mindkét országban több mint 24 ezer új milliomos csatlakozott a klubhoz.
Nem meglepő, hogy Európa öt legnagyobb gazdasága mind szerepel a világranglista első tíz helyezettje között. Minden más európai országban 10 ezer alatt maradt az új milliomosok száma.
A globális top 10-ben ott van Japán (31 428), India (31 033), Ausztrália (25 089) és Oroszország (21 951) is.
Új milliomosok naponta
Ha ezeket az adatokat napi bontásban nézzük, a számok még beszédesebbek. 2025-ben az Egyesült Államokban átlagosan naponta 1208 ember csatlakozott a milliomosok klubjához, vagyis óránként 47.
Az európai országok közül az Egyesült Királyságban átlagosan naponta 118 új milliomos jelent meg, ami óránként 4,5 főnek felel meg.
Franciaországban naponta 95, Spanyolországban 90 új milliomost regisztráltak. Olaszországban naponta 67, Németországban 66 fővel bővült a körük.
„Egyre többen kapaszkodnak fel a vagyonlétra fokain, erősödnek a felső rétegek, és rendkívül széles piaci körben tapasztalható folyamatos növekedés” – fogalmaz a jelentés.
Az UBS által vizsgált 56 piacon egyetlen ország sem zárta 2025-öt kevesebb milliomossal, mint ahánnyal az év elején rendelkezett.
A világ dollármilliomosainak több mint 40 százaléka az Egyesült Államokban él: a mintában szereplő nagyjából 57,5 millióból több mint 23,6 millió fő. Nyugat-Európában kicsivel kevesebb mint 15 millió dollármilliomos él, vagyis a teljes szám 25 százaléka.
Mit árulnak el nekünk ezek a számok?
A jelentés rámutat, hogy egy adott piacon a milliomosok száma nem feltétlenül tükrözi annak méretét, gazdasági erejét vagy akár az átlagos egy főre jutó vagyon nagyságát.
Sok múlik a gazdasági teljesítményen túlmutató tényezőkön, például a lakástulajdonon, a magánnyugdíj-megtakarításokon, illetve a megtakarítást és befektetést ösztönző adókedvezmények elérhetőségén.
Az UBS-jelentés a nettó vagyon, vagyis a „vagyon” fogalmát úgy határozza meg, mint a magánszemélyek által birtokolt pénzügyi és reáleszközök (elsősorban lakóingatlanok) értéke, az adósságaik levonása után.