A fapados légitársaság, az easyJet a 5,7 milliárd fontos (6,6 milliárd eurós) felvásárlási ajánlat mögé állt, amelyet az amerikai Apollo magántőkealap tett, és ezzel néhány nappal az ajánlat elfogadása után hátat fordított egy másik amerikai ajánlattevőnek.
EasyJet pénteken közölte, hogy elvi megállapodásra jutott az Apollo Global Management készpénzes ajánlatáról, amely részvényenként 7,15 fontot ér és nagyjából 5,7 milliárd fontot (6,6 milliárd eurót) tesz ki összesen. Az igazgatóság szerint ez „kedvezőbb megoldás” a részvényesek számára, mint az amerikai magántőkealap, a Castlelake által tett, részvényenként 6,90 fontos ajánlat.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Miután a Castlelake javaslatát csak múlt vasárnap fogadta el, a lutoni székhelyű légitársaság most azt közölte, hogy „már nem szándékozik ajánlani” azt.
A befektetők kedvezően fogadták a felvásárlási versenyt: az easyJet részvényei péntek délelőtt mintegy 15 százalékkal, nagyjából 6,75 fontra emelkedtek, ami 2022 eleje óta a legmagasabb szint, bár továbbra is az Apollo ajánlati árfolyama alatt maradnak.
Az ajánlat 81 százalékos prémiumot jelent ahhoz a 3,94 fontos árhoz képest, amelyen az easyJet május 28-án zárta a kereskedést, azon az utolsó napon, mielőtt a Castlelake érdeklődése nyilvánosságra került. Ez az értékelés jól mutatja, mennyire megviselte a légitársaságot a piac.
Az Egyesült Államok és Irán közötti konfliktus az egekbe repítette a repülőgép-üzemanyag árát és felborította az utazási terveket; az easyJet részvényei értékük több mint egyharmadát veszítették el, mielőtt megjelent a felvásárlási érdeklődés.
A károk a pénzügyi adatokban is megmutatkoztak.
Májusban a légitársaság a március végéig tartó, hat hónapos időszakra 377 millió fontos (442 millió eurós) adózás utáni, kiemelt mutató szerinti veszteségről számolt be, ami 27 százalékkal nagyobb a tavalyinál, miközben a bevétel 12 százalékkal, 3,95 milliárd fontra (4,6 milliárd euróra) nőtt.
Arra is figyelmeztetett, hogy a pénzügyi év második felét szintén sújtani fogják a magasabb üzemanyagköltségek és a foglalásokkal kapcsolatos, csökkenő átláthatóság, jóllehet Kenton Jarvis vezérigazgató szerint az easyJet „jó pozícióban van” ahhoz, hogy átvészelje a turbulenciát.
Ágazati szinten a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség múlt hónapban arra figyelmeztetett, hogy a globális légitársasági nyereségek várhatóan a felére csökkennek idén.
A brüsszeli probléma
A két ajánlattevő előtt álló akadály az uniós jogban gyökerezik, amely előírja, hogy az EU-n belüli járatokat üzemeltető légitársaságok többségi tulajdonosa és tényleges irányítója uniós tagállam vagy jogosult európai állampolgár legyen.
A Castlelake azt javasolta, hogy a szabályoknak két ír légiipari vezetővel, Peter Bellewvel és Mark Breennel kötött partnerségen keresztül feleljen meg; ők egy EU-ban bejegyzett vállalaton keresztül rendelkeztek volna a többségi részesedéssel.
A hasonló szabályozási akadályokkal kapcsolatos aggodalmak részben magyarázzák, miért maradtak az easyJet részvényei az ajánlati árfolyamok alatt. Az Apollo viszont azt közölte, hogy „minden szükséges lépést” megtesz a fúzió jóváhagyásának és az EU külföldi támogatásokról szóló rendeletéhez kapcsolódó engedélyek megszerzésének érdekében.
Az Apollo azt is ígéri, hogy meghosszabbítja az alapító Sir Stelios Haji-Ioannou érdekeltségéhez, az easyGrouphoz kötődő jelenlegi licencet, így megmaradna az easyJet név. Haji-Ioannou a családjával együtt mintegy 15 százalékos részesedéssel rendelkezik a légitársaságban, és jogdíjat kap annak bevétele után.
Ez az ígéret döntő jelentőségű lehet a légitársaság legbefolyásosabb részvényesének megnyerésében, különösen mivel egyik ajánlat sem tekinthető még véglegesnek.
A brit felvásárlási szabályok értelmében a Castlelake-nek augusztus 3-ig kell eldöntenie, hogy hivatalos ajánlatot tesz-e vagy visszalép, míg az Apollót augusztus 7-i határidő köti.
Sikeres megállapodás esetén az easyJet távozna a londoni értéktőzsdéről, és csatlakozna ahhoz az idei újabb hullámhoz, amelyben brit vállalatokat vásárolnak fel külföldi befektetők.