A vagyonkülönbség óriási az idősebb európaiak között: a 65–74 éves luxemburgi háztartások medián nettó vagyona 1,22 millió euró, Lettországban viszont csak 36 300. A számok jelzik, mennyire a lakhatás, a nyugdíjak és a családi támogatás alakítja a nyugdíjbiztonságot.
Az időskori vagyon Európa-szerte drámaian eltér, és olyan mértékben hat az életszínvonalra, amely messze meghaladja az önmagában vett nyugdíjjövedelem lehetőségeit.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Vannak országok, ahol az idősebb háztartások több mint harmincszor akkora vagyonnal rendelkeznek, mint másutt, ami jól mutatja, milyen erősen befolyásolja a lakhatás, a nyugdíjrendszer és a családi támogatás az időskori anyagi biztonságot.
De mely országokban a legtehetősebbek a 65 év felettiek?
Az Európai Központi Bank Háztartási pénzügyek és fogyasztás felmérése (HFCS), amelyet 2023 közepén tettek közzé, összehasonlítható adatokat nyújt az idősebb korosztály vagyonáról.
Az euróövezetben a 65–74 évesek háztartásainak medián nettó vagyona €185,300. A 22 vizsgált európai ország között ez az érték Lettországban €36,300-tól Luxemburgban €1,219,500-ig terjed. (Az összehasonlíthatóság érdekében minden ország adatait euróban tüntették fel, még a nem euróövezeti államokét is.)
Luxemburg egyértelműen kilóg a sorból. A második legmagasabb adat, Máltán, €310,000.
Belgium és Írország áll az élen, Franciaország és Németország előtt
Ha nem számítjuk a két legkisebb népességű uniós országot, Belgiumban és Írországban rendelkeznek a legnagyobb vagyonnal az idősebb háztartások. Belgiumban a 65–74 éves háztartások medián nettó vagyona €307,700. Írország is közel jár a €300,000-s szinthez, €296,700-zal.
Franciaország az ötödik helyen áll €232,800-zal, szorosan követi Németország €232,100-zal. Spanyolországban ebben a korcsoportban a medián nettó vagyon €200,800.
Az EU négy legnagyobb gazdasága közül Olaszországban a legalacsonyabb ez az érték, €168,000, vagyis a nyugdíjkorhatár körüli franciák és németek több mint €60,000-rel nagyobb vagyonnal rendelkeznek, mint az olaszok.
Ausztria (€188,500) éppen az euróövezeti átlag fölött, Finnország (€176,100) pedig kevéssel alatta helyezkedik el.
Hollandia az átlag alatti országok között
Hollandia (€134,400) azért is feltűnő, mert a 65 év felettiek háztartási vagyona viszonylag szerény, jóllehet magasan értékelt nyugdíjrendszerrel rendelkezik. Ez rávilágít arra, hogy az erős nyugdíjjövedelem nem feltétlenül jár együtt magas szintű magánvagyonnal.
Ugyanakkor Szlovénia (€138,200), Görögország (€104,300), Csehország (€102,900) és Szlovákia (€100,800) szintén jócskán elmarad az átlagtól.
A lista végén Lettország mellett további öt országban €100,000 alatti a 65–74 évesek háztartásainak medián nettó vagyona: Litvániában (€51,400), Magyarországon (€54,400), Észtországban (€73,500), Horvátországban (€75,900), Portugáliában pedig (€99,200).
Az euróövezetben a 75 éves és idősebb háztartások medián nettó vagyona €144,400, ami €40,900-zal, azaz 22 százalékkal alacsonyabb, mint a 65–74 éveseké.
A felmérésben szereplő szinte valamennyi országban alacsonyabb a medián vagyon a 75 éves és idősebb háztartások körében, mint a 65–74 éveseknél. Luxemburg és Belgium az egyetlen kivétel.
Ausztriában 51, Németországban 44 százalékkal alacsonyabb ez az érték, Franciaországban viszont mindössze 14 százalékkal.
Mi áll az országok közötti különbségek mögött?
Az HFCS szakértői egy korábbi jelentésben emlékeztettek rá, hogy a jövedelmek, a háztartásszerkezet, a lakástulajdon aránya, az ingatlanvásárláshoz felvett hitelek és az ingatlanárak különbségei tartoznak a nettó vagyon országok közötti eltéréseit meghatározó legfontosabb tényezők közé.
Az egyéni megtakarítási szokások és a hosszú távú kölcsönhatások
„Ezek a nemzetközi különbségek emlékeztetnek rá, hogy a vagyon soha nem pusztán az egyéni megtakarítási magatartás eredménye” – mondta Fabian Pfeffer professzor, az LMU München oktatója, a Munich International Stone Center for Inequality Research (forrás: angol) alapító igazgatója.
„A lakáspiacok, a jóléti államok, a nyugdíjrendszerek, a hitelintézmények, a családi transzferek és a vagyontulajdonig vezető történelmi utak hosszú távú kölcsönhatását tükrözik” – tette hozzá.
A lakástulajdon szerepe
Rámutatott, hogy ezek a számok jól érzékeltetik, mennyire eltérően szervezték meg az európai társadalmak a magánvagyon felhalmozását. Sok háztartás számára az otthon jelenti a legfontosabb vagyonelemet.
„Ahol az idősebb háztartások széles körben jutottak lakástulajdonhoz, és profitáltak az ingatlanárak emelkedéséből, ott a medián nettó vagyon jellemzően jóval magasabb. Ahol viszont gyakoribb volt a bérlés, ott a magánvagyon alacsonyabbnak tűnhet, még akkor is, ha az idősek máshogyan védettek” – tette hozzá.
Fabian Pfeffer példaként említette, hogy Németország és Ausztria a háztartások nettó vagyonát mutató adatokban gyakran kevésbé tehetősnek látszik, részben azért, mert a háztartások nagyobb része bérelt lakásban él.
„Ez önmagában nem jelenti azt, hogy az idősebb bérlők szegények lennének. Azt viszont igen, hogy gazdasági biztonságuk kisebb része jelenik meg háztartási mérlegekben kimutatható magánvagyonként” – fogalmazott.
Az állami nyugdíjak nem szerepelnek az adatokban
A nettó vagyonra vonatkozó adatok nem tartalmazzák az állami vagy foglalkoztatói nyugdíjjogosultságok jelenértékét. Pfeffer hangsúlyozta, hogy a nyugdíjjogosultságok sok idős ember számára a legfontosabb gazdasági erőforrások közé tartoznak.
„Egy bőkezű állami nyugdíjrendszer csökkentheti annak szükségességét, hogy az emberek nagy magánvagyont halmozzanak fel a nyugdíjas éveikre. Ebben az értelemben az alacsonyabb magánvagyon az idősebb háztartások körében időnként erősebb jóléti államot tükrözhet, nem pedig gyengébb gazdasági biztonságot” – mondta.
A családi vagyon is számít
Toby Whelton, az Intergenerational Foundation vezető kutatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a családi vagyon szerepe is egyre fontosabbá vált.
Ahogy pusztán munkajövedelemből egyre nehezebb lakáshoz és egyéb vagyontárgyakhoz jutni, a szülők és nagyszülők anyagi segítsége mind nagyobb szerepet játszik abban, hogy ki képes fiatalabb korban vagyont felhalmozni.
„Ez aggodalmakat vet fel az esélyegyenlőséggel kapcsolatban, mivel a gazdasági eredményeket egyre inkább a családi háttér, és nem az egyéni erőfeszítés határozza meg” – mondta az Euronews Businessnek.
Mi az a nettó vagyon?
A nettó vagyon a háztartás teljes vagyonának és teljes kötelezettségállományának különbsége. Az összes eszköz közé tartozik:
Reáleszközök: a saját tulajdonú fő lakóingatlan értéke, más ingatlanok, gépjárművek, értéktárgyak – például ékszerek, műtárgyak és antik tárgyak –, valamint az önfoglalkoztatásból származó vállalkozások értéke.
Pénzügyi eszközök: betétek (folyó- és megtakarítási számlák), befektetési alapok, kötvények, részvények, a háztartással szembeni követelések, a háztartás tagjai által kötött önkéntes nyugdíj-megtakarítások és teljes életre szóló biztosítások értéke, valamint egyéb pénzügyi eszközök.
Az összes kötelezettség közé tartoznak a háztartás fő lakóingatlanára és más, a háztartás tulajdonában lévő ingatlanokra bejegyzett jelzáloghitelek, valamint a nem jelzálogfedezetű hitelek (beleértve a fogyasztási hiteleket, a magánhiteleket és más kölcsönöket, a folyószámlahiteleket és a hitelkártya-tartozásokat.