2023 óta először fog kamatot emelni az Európai Központi Bank a várakozások szerint, méghozzá az iráni háború miatt magas energiaárak által hajtott, emelkedő infláció miatt.
A befektetők kamatemelésre készülnek az EKB részéről csütörtökön. A piacok arra számítanak, hogy az Európai Központi Bank 25 bázisponttal emeli a kamatokat, ami visszafoghatja a növekedést és a vállalati eredményeket. A befektetők azt is várják, kapnak-e iránymutatást arról, hogy várhatók-e további emelések.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az ING csütörtök reggeli elemzésében azt írta: „Arra számítunk, hogy az EKB 25 bázisponttal, 2,0-ról 2,25 százalékra emel, és ezt határozottan szigorú hangvétel kíséri, ugyanakkor a meglepetéshez már nagyon magasra került a léc. Noha az olajárak a hét elején új mélypontokat teszteltek, az euróhozamgörbe egyre inkább három kamatemelést áraz.”
Pozitív tartományban nyitottak az európai tőzsdék, jóllehet az ázsiai részvények estek, miután szerdán újabb eladási hullám söpört végig a mesterséges intelligenciához köthető papírokon a Wall Streeten.
A Euro Stoxx 50 1,2 százalékos pluszban indított, a szélesebb bázisú, pán-európai Stoxx 600 index viszont a korai kereskedésben gyakorlatilag stagnált.
A német DAX és a francia CAC 40 egyaránt 1 százalékkal emelkedett, a londoni FTSE 100 pedig 1,2 százalékos pluszával járt az élen. Az olasz FTSE MIB eközben 0,7 százalékot erősödött.
Az egyéb piacokon az ázsiai részvények többsége csütörtökön esett, miután az újabb, mesterséges intelligenciához köthető részvényeladások lenyomták a Wall Streetet, miközben az olajárak emelkedtek.
Japánban a Nikkei 225 index 0,5 százalékot veszített, Dél-Koreában a Kospi 0,2 százalékkal gyengült, Ausztráliában az S&P/ASX 200 pedig 0,2 százalékot csúszott lejjebb. Tajvan Taiex indexe 0,4 százalékot esett.
Hongkong Hang Seng indexe 0,2 százalékkal enyhén emelkedett, miközben a sanghaji kompozit index 0,2 százalékkal süllyedt.
Wall Streeten szerdán az S&P 500 1,6 százalékkal esett, ami három hete az első egymást követő visszaesés. A Dow Jones ipari átlag 1,9 százalékkal, a Nasdaq Composite 2 százalékkal gyengült.
A Wall Street hangulatát azóta nyomás alatt tartják az események, hogy a mesterséges intelligenciához köthető részvények múlt héten fordulatot vettek, miután új csúcsokat értek el. A befektetők azt próbálják felmérni, hogy a mostani korrekció enyhíti-e a túlzott optimizmussal kapcsolatos aggodalmakat, vagy inkább egy elhúzódóbb lejtmenet kezdetét jelzi.
Az AI-szervereket értékesítő Super Micro Computer 28 százalékot zuhant, miután kedden késő este bejelentette, hogy 7 milliárd dollárt kíván bevonni törzsrészvény- és átváltható elsőbbségi részvénykibocsátással. A vállalatok gyakran akkor próbálnak tőkét emelni, amikor a részvényárfolyamuk magas, az ilyen lépések azonban felhígíthatják a meglévő részvényesek részesedését.
A Micron Technology árfolyama a nyereség és a veszteség között ingadozott, végül 4,7 százalékos mínuszban zárt. A részvény az utóbbi napokban különösen volatilis volt: múlt csütörtökön 7,7, pénteken további 13,3 százalékot esett, hétfőn viszont 9,9 százalékkal emelkedett. A hullámzások ellenére a papír árfolyama idén eddig összességében 212,5 százalékkal van magasabban.
Az Nvidia, a mesterséges intelligencia fellendülésének egyik fő nyertese, amelynek piaci értéke már csaknem 4,9 ezermilliárd dollárra rúg, 3,7 százalékos esésével az S&P 500 legnagyobb hátráltatója volt. A szintén nagy AI-nyertes Broadcom 5,1 százalékot veszített.
Az AI-val összefüggő részvényekre nehezedő eladói nyomás részben azzal is magyarázható lehet, hogy a befektetők készpénzt igyekeznek felszabadítani több, nagy érdeklődéssel várt amerikai tőzsdei bevezetés előtt. A SpaceX első nyilvános részvénykibocsátására akár már a hét végén sor kerülhet.
A nagy üzemanyagköltséggel működő vállalatok gyengülő részvényei szintén lefelé húzták a piacot. A United Airlines 6,2 százalékot esett, a Carnival hajózási társaság részvényei pedig 6,3 százalékkal gyengültek, miután az olajárak az Iránnal zajló háború legújabb harcai miatt emelkedtek.
Olajárak és amerikai infláció
A Brent olaj árfolyama szerdán 1,8 százalékkal, hordónként 93,10 dollárra emelkedett, miután Donald Trump elnök arra figyelmeztetett, hogy Irán „megfizeti az árát” annak, hogy elakadtak a két fél közötti tárgyalások a konfliktusról. A háború gyakorlatilag lezárta a Hormuzi-szorost az olajszállító tankerek előtt, megzavarva a kőolajszállítmányok útját a Perzsa-öbölből a világ vevői felé.
A magasabb olajárak tovább erősítették az inflációs nyomást. A szerdán közzétett adatok szerint a fogyasztói árak májusban három éve a leggyorsabb ütemben emelkedtek az Egyesült Államokban.
A kereskedők egyre nagyobb eséllyel áraznak be egy legalább egyszeri kamatemelést az idén a Federal Reserve részéről, válaszul a makacs inflációra és a továbbra is erős munkaerőpiacra.
A magasabb hozamok lassíthatják a gazdasági növekedést, és nyomást gyakorolhatnak számos befektetési eszközre, köztük a részvényekre és a kriptodevizákra. Leginkább a legmagasabban árazott eszközöket sújtják, és egyes kritikusok szerint az AI körüli lelkesedés piaci buborékot fújt fel.
A korai európai kereskedésben a Brent ára 0,5 százalékkal, hordónként 93,60 dollárra nőtt, míg az amerikai WTI jegyzése 0,7 százalékkal 90,70 dollárra emelkedett.
Az amerikai dollár reggel 160,58 japán jen körül cserélt gazdát. Az euró enyhén erősödött, 1,1542 dollárra, a brit font pedig 1,3377 dollárba került.
Az arany ára 0,6 százalékkal 4 109,60 dollárra csökkent unciánként.