A fiatalok önállóvá válási aránya 2025-ben 14,5%-ra esett, ami a legalacsonyabb az összehasonlítható adatok kezdete óta a Spanyol Ifjúsági Tanács szerint. A jelentés szerint egy fiatalnak szinte a teljes fizetését lakbérre kellene költenie, ha egyedül élne.
A lakhatási válság továbbra is távol tartja a spanyol fiatalokat az önállósodás lehetőségétől. A fiatalok emancipációs rátája 2025-ben 14,5%-ra esett a 16–29 évesek körében, ami a legalacsonyabb szint azóta, hogy rendelkezésre állnak összehasonlítható adatok – derül ki a Spanyol Ifjúsági Tanács (CJE) Emancipációs Obszervatóriumának legfrissebb adataiból.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A jelentés (forrás: spanyol), amelyet pénteken hoztak nyilvánosságra, rámutat, hogy egy fizetett munkát végző fiatalnak nettó fizetése 98,7%-át kellene lakbérre költenie, ha egyedül szeretne lakást bérelni Spanyolországban. Az önállósodás becsült átlagéletkora már meghaladja a 30 évet.
Emellett kiemeli, hogy a lakhatáshoz való hozzáférés nehézsége jelenleg a spanyol fiatalok elszegényedésének egyik fő tényezője: „A bérlakásban élő fiatalok körében a szegénységi kockázat a lakbér kifizetése előtt 25,9%-ról 43%-ra nő a fizetés után.”
„A fiatalok számára az önállósodás az elszegényedéssel egyenlő” – mondja Andrea Henry, a CJE elnöke. „A munkaerőpiac és a lakáspiac már nem ugyanazon a nyelven beszél a fiatalok számára” – teszi hozzá Henry.
Az obszervatórium adatai szerint egy fiatal nettó átlagbére körülbelül 1 190 euró havonta, miközben egy lakás átlagos bérleti díja eléri az 1 176 eurót. A CJE arra figyelmeztet, hogy a lakhatáshoz való hozzáférés az „egyik fő egyenlőtlenségi tengellyé” vált a generációk között.
A szervezet szerint a probléma már nemcsak azokat érinti, akiknek nincs munkájuk, vagy valamilyen kirekesztettségben élnek, hanem a dolgozó fiatalok egy részét is. „Még dolgozóként is a fiatalok hatalmas része nem tud önálló életet felépíteni anélkül, hogy ne sodródna bizonytalan helyzetbe, túladósodásba vagy családi függőségbe” – áll a jelentésben.
Közös lakás sem megfizethető
A lakhatás drágulása a szobakiadást és a különféle közös lakhatási formákat is előtérbe tolja alternatívaként azok számára, akik nem tudják vállalni az egyedül élés költségét. Az Ifjúsági Tanács azonban arra figyelmeztet, hogy a lakásmegosztás sok városban nem jelent valóban megfizethető megoldást, és az átlagfizetés 33,6%-át emészti fel.
A jelentés azt is hangsúlyozza, hogy a családi anyagi támogatás egyre inkább elválasztja egymástól azokat, akik képesek önállósodni, és azokat, akik nem, egy olyan helyzetben, amikor a lakásvásárlás továbbra is elérhetetlen a fiatal népesség jelentős része számára.
A Spanyol Ifjúsági Tanács közpolitikai intézkedéseket sürget a megfizethető lakások kínálatának bővítésére és a fiatalok méltó lakhatáshoz való hozzáférésének javítására. „A probléma strukturális, és súlyos következményekkel jár egy egész generáció számára” – figyelmeztetnek.