Több mint 40 000 résztvevő gyűlik össze Bakuban az ENSZ Városi Világfórumára. Az ENSZ-Habitat arra figyelmeztet, hogy 3 milliárd embernek nincs megfelelő lakhatása, és a nyomornegyedek száma 2050-re megháromszorozódhat.
Az ENSZ-Habitat szerint legalább 3 milliárd embernek nincs megfelelő otthona, és több mint 1 milliárdan élnek nyomornegyedekben és informális településeken, és a lakhatás "globális válsága" közepette cselekvésre szólít fel.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A legtöbb szenvedő Ázsiában és Afrikában él, és az ügynökség sürgeti a döntéshozókat, hogy ismerjék fel, hogy beavatkozás nélkül 2050-re akár 3 milliárdan is nyomornegyedben élhetnek, ami háromszoros növekedést jelentene.
A megbeszélések és viták előtérbe helyezése érdekében 182 országból több mint 40 ezer embert várnak Azerbajdzsán fővárosába, Bakuba a május 17. és 22. között megrendezésre kerülő 13. Városi Világfórumra (WUF13), az ENSZ fenntartható urbanizációval foglalkozó vezető globális konferenciájára.
A kétévente megrendezésre kerülő, az UN-Habitat által szervezett esemény ma már vitathatatlanul a világ egyik legjelentősebb platformja a városok, a lakhatás és a városi ellenálló képesség jövőjének megvitatására. Az idei téma a "Lakhatás a világban: Biztonságos és rugalmas városok és közösségek".
Anna Soave, az UN-Habitat azerbajdzsáni országos irodájának vezetője elmondta, hogy miközben a WUF13 a világ minden tájáról érkező küldöttek fogadására készül, "a lakhatás kérdését egyre inkább úgy értelmezik, hogy az elválaszthatatlanul kapcsolódik városaink jövőjéhez, az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességhez, a társadalmi-gazdasági jóléthez és az életminőséghez".
Megjegyezte, hogy a WUF13 azért fontos, mert olyan platformot kínál, "ahol a kormányok, polgármesterek, várostervezők, akadémikusok, vállalkozások, a civil társadalom és a közösségek megvitathatják és kicserélhetik gyakorlati megoldásaikat a biztonságosabb, ellenállóbb és befogadóbb városok építésének módjáról".
A válság mértékét egyre inkább gazdasági, politikai és környezeti, nem csak humanitárius kényszerhelyzetnek tekintik.
Soave kifejtette, hogy a fogadó ország számára az előnyök abban rejlenek, hogy sokkal többet képvisel egy nemzetközi eseménynél.
"Az országot a globális városfejlesztési menetrend középpontjába helyezi a gyors városi átalakulás és az infrastruktúrába, a lakhatásba, az összeköttetésbe, a konfliktus utáni újjáépítésbe és a területfejlesztésbe történő jelentős beruházások idején" - mondta Soave.
Miért vált a lakhatás globális kérdéssé
A világ 2009-ben fordulóponthoz érkezett, amikor a városlakók a világ népességének többségét tették ki.
Ennek következtében a városokra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy jobban alkalmazkodjanak a népességnövekedéshez, a migrációhoz, az éghajlatváltozáshoz és az emelkedő megélhetési költségekhez.
Az UN-Habitat becslése szerint világszerte minden ötödik háztartás jövedelmének több mint 40%-át költi lakhatásra, miközben a lakhatási költségek 2010 óta megnégyszereződtek.
A szervezet adatai szerint világszerte több mint 300 millió ember hajléktalan, és jelenleg több mint 100 millió embert kényszerítenek lakóhelyét elhagyni konfliktusok, instabilitás és az éghajlattal kapcsolatos válságok miatt.
Az említett okok mellett a COVID-19 világjárvány is fokozta ezt a nyomást, átformálta a lakáspolitikával kapcsolatos nemzeti gondolkodást, és ismét összekapcsolta a pontokat a közegészségügy, a gazdasági ellenálló képesség és a lakhatás között.
Az ENSZ úgy reagált ezekre a kihívásokra, hogy a lakhatást és a városfejlesztést a fenntartható fejlődési menetrend középpontjába helyezte - a 11. fenntartható fejlődési cél (SDG) a városok befogadóvá, biztonságossá, ellenállóvá és fenntarthatóvá tételére összpontosít.
Miért éppen Baku?
Azerbajdzsán jelentős erőfeszítéseket tett a városfejlesztés és az infrastruktúra korszerűsítésének hosszú távú stratégiaként történő előmozdítása érdekében.
A WUF13 megrendezése lehetőséget kínál számára, hogy bekapcsolódjon az újjáépítésről, a városfejlesztésről és -újjáépítésről, valamint az ágazat fenntarthatóságáról szóló szélesebb körű nemzetközi lakásügyi beszélgetésbe, és pozícionálja magát abban.
"Baku méltó házigazdája a WUF13-nak, egy olyan város, amely megtestesíti azokat a lehetőségeket és kihívásokat, amelyekkel a városi szakemberek világszerte szembesülnek, mint például a gyors modernizáció az örökség megőrzése mellett, és az innováció a kulturális folytonosság mellett" - mondta Dr. Thomas Kovári, a svájci SA partners építészeti és várostervező cég alapító partnere.
"Azerbajdzsánt különösen vonzóvá teszi az a gazdag tapasztalat, amelyet meg tud osztani. A karabahi régióban például az ország a fenntarthatóság, a megfizethető lakhatás és az intelligens városok elveinek kombinálásával a világ egyik legambiciózusabb újjáépítési projektjében valódi szakértelmet fejlesztett ki a "jobb újjáépítés" területén" - tette hozzá.
Kovári elmondta, hogy az újjáépítési erőfeszítéseket a WUF13 egy külön erre a célra szervezett, a konfliktus utáni városi átalakulásra és a fenntartható újjáépítési modellekre összpontosító mellékes rendezvényen fogják megvitatni.
A WUF13 azerbajdzsáni operatív társaság vezérigazgatója, Adil Mammadov a komplex nemzetközi műveletek irányításában szerzett tapasztalatokról és a WUF13 házigazdájának kiválasztásáról szólva elmondta, hogy "ez azt mutatja, hogy a nemzetközi partnerek, például az UN-Habitat, mekkora bizalmat szavaznak Azerbajdzsánnak, és kiemeli az ország növekvő szerepét a nagyszabású globális találkozók regionális központjaként".
"Más szóval, a WUF13 örökséget hoz a jövőbeni globális méretű eseményekre, amelyek az országban kerülnek megrendezésre" - tette hozzá Mammadov.
Megoldásokon alapuló megbeszélések
Az idei WUF várhatóan a megoldásokra összpontosít majd a szociális lakhatásról, a földjogokról, a finanszírozásról és az informális településekről szóló gyakorlati politikai vitákon keresztül. A városok folyamatos növekedésével a várospolitika egyre inkább összekapcsolódik az egyenlőtlenségről, a migrációról, a kormányzásról és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról szóló szélesebb körű vitákkal.
Az UN-Habitat szerint programjai révén 2020 és 2025 között több mint 41 millió ember költözött ki a nyomornegyedszerű körülmények közül, miközben további milliók jutottak tiszta vízhez, biztonságos közterületekhez és biztonságos földbirtoklási jogokhoz.
A szervezet az általa "kétirányúnak" nevezett megközelítést támogatja: a meglévő informális települések korszerűsítését, és ezzel párhuzamosan a megfizethető lakások kínálatának bővítését.
A bakui megbeszéléseken várhatóan olyan prioritások is meghatározóak lesznek, mint az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség, az árvízvédelem, a digitális várostervezés, a tömegközlekedés integrációja és az alacsony jövedelmű háztartások finanszírozási modelljei.
A WUF13 sok résztvevője számára a kormányok előtt álló kihívás már nem egyszerűen az, hogy hogyan építsenek több lakást, hanem az, hogy hogyan hozzanak létre olyan városokat, amelyek képesek stabilak, befogadóak és rugalmasak maradni a növekvő globális nyomás korában.
Nairobitól Bakuba
Az ENSZ Közgyűlése által 2001-ben, az UN-Habitat létrehozásával párhuzamosan létrehozott Városi Világfórum kétévente más-más városban kerül megrendezésre.
Az első fórumra 2002-ben Nairobiban került sor, mintegy 1200 résztvevővel.
A korábbi házigazda városok közé tartozott Barcelona, Vancouver, Rio de Janeiro, Abu Dhabi, Katowice és Kairó.
Elemzők szerint az, hogy 2026-ban a lakhatás kerül a középpontba, azt az egyre növekvő felismerést tükrözi, hogy a megfizethető, biztonságos lakhatáshoz való hozzáférés a hosszú távú gazdasági stabilitás és a társadalmi kohézió központi elemévé válik.
A bakui WUF13 várhatóan az eddigi legnagyobb fórum lesz.