Iráni háború és a Hormuzi-szoros blokádja súlyos műtrágyahiányt okoz: dráguló energia és exportzavarok a gazdák fizetőképességét négyéves mélypontra taszítják.
Az iráni háború a nemzetközi élelmiszer-biztonságot fenyegeti, mivel megugranak a termelési költségek, és létfontosságú exportútvonalak szakadnak meg. Különösen a műtrágya kínálatának szűkössége miatt zuhant a gazdák fizetőképessége négyéves mélypontra.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Erre figyelmeztet a Világbank friss jelentése, amely szerint a költségek emelkedését elsősorban a földgáz árának ugrásszerű növekedése hajtja.
Uniós agrárminiszterek sürgős beavatkozást sürgetnek, hogy elkerüljék az elhúzódó élelmiszerár-válságot, és megvédjék a jövő évi szezon gabonatermését.
„Európa a jelenlegi szezonban nem küzd ellátási problémával, tekintve, hogy a viszonylag magas európai termelés történelmileg az európai kereslet mintegy 70 százalékát fedezi, valamint 2025 negyedik negyedévében rekordmagas importot láttunk” – közölte a Fertilisers Europe szóvivője az Euronewsnak.
„A gazdák ugyanakkor összetett környezetben dolgoznak, és szűk marzsokkal működnek. Az uniós intézményeknek meg kell erősíteniük a támogatásokat és a segítségnyújtást az európai gazdák számára, miközben biztosítaniuk kell, hogy ez a támogatás ne a műtrágyaipar európai szereplőinek versenyképességének rovására menjen” – tette hozzá a szóvivő.
Bár Európa a jelenlegi válságban jobban teljesít, mint a világ más részei, komoly aggodalom övezi a jövőbeli termést, amit a CropLife Europe egyik képviselője is megerősített az Euronewsnak nyilatkozva.
„Az európai gazdák már most is jelentős gazdasági és szabályozási nyomás alatt dolgoznak, a globális sokkok pedig csak olaj a tűzre. Az élelmiszer-biztonság a reziliencián múlik, ami azt jelenti, hogy biztosítani kell: a gazdák időben hozzáférjenek minden eszközhöz, amelyre szükségük van a növényvédelemhez és a kockázatok kezeléséhez, még volatilis időszakokban is” – fogalmazott az illetékes.
Energia, műtrágya, élelmiszer: a Hormuzi-szoros szerepe
A jelenlegi agrárválság középpontjában az energiaárak és az élelmiszer-termelés közötti szoros kapcsolat áll.
A földgáz a nitrogénalapú műtrágyák elsődleges alapanyaga, így az energiaszektor bármilyen kilengése azonnal magasabb költségeket jelent a gazdálkodók számára.
A Világbank legfrissebb értékelése szerint az üzemanyag- és áramárak emelkedése, amelyet a regionális export leállása tovább súlyosbít, fenntarthatatlan környezetet teremt a globális termelők számára.
„Mivel az uniós nitrogénműtrágya-gyártás elsősorban földgázra épül, a földgázköltségek megugrása közvetlenül hat a műtrágya-előállítás költségeire is. Röviden: a műtrágya energia, vagyis ha drágul az energia, automatikusan drágul a műtrágya is” – mondta a Fertilisers Europe az Euronewsnak.
„Fontos hangsúlyozni, hogy Európában jelenleg nincs műtrágya-ellátási probléma” – tette hozzá a szóvivő.
Ezzel szemben Ázsiát és a globális dél országait súlyos és gyorsuló műtrágyakrízis éri, jelentős hiányokat okozva. A hiányok hátterében a Hormuzi-szorosban tapasztalható szállítási fennakadások állnak – hívja fel a figyelmet az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).
A FAO szerint a legsúlyosabban érintett régiók közé tartozik India, Banglades, Srí Lanka, Egyiptom, Szudán és a szubszaharai Afrika több térsége, ahol a költségek emelkednek, a kínálat szűkül, és egyre fenyegetőbb az élelmiszer-bizonytalanság.
A FAO által közzétett élelmiszerár-index is emelkedni kezdett a növekvő nyomásra reagálva. Bár az index egy élelmiszer-nyersanyagkosár árát követi, a termelési inputok költségei alapvetően meghatározzák a jövőbeni árak alakulását.
Elemzők rámutatnak: ahogy nőnek a szállítási költségek, és a konfliktusövezetekben egyre bonyolultabbá válnak a logisztikai láncok, a „műtrágya-szorítás” várhatóan jóval a jelenlegi szint fölé hajtja az élelmiszerárakat.
Számos feltörekvő gazdaság, amely már most is magas inflációval küzd, kénytelen lehet szigorítani monetáris politikáját, hogy elkerülje a szélesebb körű gazdasági instabilitást.
A Világbank jelentése arra is figyelmeztet, hogy a műtrágya-felhasználás mostani csökkentése a következő szezonokban jelentősen alacsonyabb terméseredményekhez vezethet, tovább elnyújtva a jelenlegi szegénységi válságot.
Európai riadó: veszélyben a jövő évi terméshozamok
Európában elsősorban a jövő évi termések hozama miatt nőnek az aggodalmak.
Mivel a termelési inputok költségei történelmi csúcsra emelkedtek, egyre többen attól tartanak, hogy a gazdák kénytelenek lesznek visszafogni a műtrágya-felhasználást a kritikus vetési időszakokban.
A Nemzetközi Élelmiszer-politikai Kutatóintézet (IFPRI) modellezése szerint egy ilyen csökkentés szinte bizonyosan jelentősen alacsonyabb terméshozamhoz vezetne a következő növekedési szezonban, különösen a globális gabonakészleteket érintve.
Ezért, még ha Európában jelenleg nincs is műtrágya-ellátási zavar, azonnali és összehangolt lépésekre van szükség a belső piac stabilizálásához és a hazai termelők támogatásához.
Európai agrárminiszterek olyan stratégiákat sürgetnek, amelyek garantálják a műtrágya-ellátást, és mérséklik a magas energiaárak hatását az uniós országok mezőgazdasági ágazataiban.
A Fertilisers Europe szóvivője az Euronewsnak hangsúlyozta: túl azon, hogy Európa igyekszik kezelni az iráni háború következményeit, alapvető szemléletváltásra van szükség az ágazat megközelítésében.
„Hosszabb távon az európai élelmiszer-önállóság nem állhat meg a gazdaságoknál vagy a boltok polcainál. Ki kell terjednie azokra az alapvető inputokra is, amelyek nélkül nincs élelmiszer-termelés” – fogalmazott.
„A készülő Műtrágya Akcióterv előtt arra kértük az Európai Bizottságot, hogy ismerje el a műtrágyaipart az EU stratégiai autonómiájának egyik kulcsfontosságú pilléreként” – tette hozzá a szóvivő.
A Világbank figyelmeztetése szerint a jelenlegi pálya tartósan magas árakhoz és alacsony kínálathoz vezethet, ami aránytalanul sújtja azokat a térségeket, amelyek már most is élelmiszer-hiánnyal küzdenek.
Ha nem stabilizálják az energiapiacokat, és nem állítják helyre a műtrágya-ellátási láncokat, az iráni háború másodlagos hatásai jóval az azonnali katonai feszültségek enyhülése után is érezhetők lesznek a globális élelmiszer-ellátási láncban.