A nominális növekedést és az inflációt figyelembe véve a reálórabérek az EU-ban 3%-kal csökkentek az elmúlt öt évben. A bérek gyorsabban nőttek a nem euróövezeti országokban, valamint az alacsonyabb bérszintű államokban.
Az EU-ban a bruttó órabérek 2020-ban 21,5 euróról 2025-re 26,2 euróra emelkedtek, ami 21,9%-os növekedésnek felel meg. Ez azonban nem veszi figyelembe az inflációt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ugyanebben az időszakban az áruk és szolgáltatások fogyasztói árai 25,6%-kal nőttek. Ennek következtében a reálbérek összességében 3%-kal csökkentek, vagyis a háztartások vásárlóereje visszaesett.
Hogyan alakultak tehát a bérek és az infláció az elmúlt öt évben Európa-szerte? Mely országok számítanak nyertesnek és vesztesnek reálértelemben 2020 óta?
A 30 vizsgált európai ország közül 12-ben csökkentek, 18-ban viszont emelkedtek a reálbérek a Eurostat adatai, illetve az Euronews számításai szerint. A számok a bruttó bérekre és fizetésekre vonatkoznak, nemzeti valutában.
A legnagyobb nyertesek az euróövezeten kívül
A legnagyobb nyertes egyértelműen Bulgária, ahol 2020 és 2025 között összesítve 37,4%-kal nőttek a reálbérek.
Bulgáriában 2023-ban lépett hatályba az a törvény, amely szerint a minimálbérnek el kell érnie az átlagos bruttó bér legalább 50%-át.
Szerbia (25,4%), Horvátország (21,1%) és Litvánia (21,1%) szintén több mint 20%-os növekedést könyvelhetett el.
A három élen álló ország 2020-ban még nem volt az euróövezet tagja. Mivel 2020 és 2025 között több ország is csatlakozott, az euróövezet csoportosításánál a 2020-as összetételt vettük alapul.
További három, az euróövezeten kívüli ország, Románia (19,7%), Magyarország (18,8%) és Lengyelország (17,8%) is 15 és 20% közötti reálnövekedést ért el.
Az euróövezeten belül Szlovénia (14,4%), Lettország (10,6%) és Görögország (8,6%) értek el számottevő növekedést a vizsgált időszakban.
Az európai országok felében a reálbérek mínusz 5 és plusz 5% között változtak, ami viszonylag csekély eltérést jelez.
A „nagy négyes” mindegyikében csökkennek a reálbérek
Az EU négy legnagyobb gazdaságában mindenütt csökkentek a reálbérek. Olaszországban volt a legnagyobb visszaesés, 9,2%, ezt követte Spanyolország 5,9%-kal. Németország (-3,2%) és Franciaország (-3,3%) valamivel az uniós átlag alatt maradt.
Olaszország Európa-szerte is a legnagyobb csökkenést könyvelhette el.
Mivel a vizsgált bérek bruttó összegek, az adóváltozások is befolyásolják a tényleges eredményt. Az alacsonyabb adóterhek nagyobb nettó bért, a magasabbak pedig kisebb kézhez kapott összeget jelenthetnek ebben az időszakban. A nettó bérek aránya jelentősen eltér Európa-szerte.
Mi magyarázza az országok közötti különbségeket? A „felzárkózási” hatás
Ahhoz, hogy a reálbérek ténylegesen emelkedjenek, a nominálbérek növekedésének meg kell haladnia az inflációt. A bérek szintje ugyanakkor szintén befolyásolja a reálnövekedést; ezt nevezik „felzárkózási” hatásnak.
2025-ben Bulgáriában voltak a legalacsonyabb órabérek, Magyarország és Románia pedig szintén az öt legalacsonyabb bérszintű ország között szerepelt.
Gazdasági szempontból könnyebb egy országnak a béreket 2020-ban 5,7 euróról 2025-re 10,5 euróra emelni, ahogy Bulgáriában történt, mint például Németországnak 28,6-ról 34,5 euróra növelni az órabért.
Infláció és nominálbér-növekedés
A fogyasztói infláció és a nominálbérek növekedésének egy grafikonon való összevetése egy másik módja a reálfolyamatok értékelésének.
Összességében több országban is 60% feletti nominális bérnövekedést mértek 2020 óta.
A legnagyobb emelkedés Bulgáriában (84,2%), Magyarországon (82,7%) és Romániában (73,1%) volt, ezekben az országokban azonban az infláció is rendkívül magas volt: rendre 34,1%, 53,7% és 44,6%.
Ezzel szemben Olaszországban volt a legalacsonyabb nominális béremelkedés, mindössze 9,5%, amelyet Málta (13,3%) és Franciaország (14,1%) követett. Bár ezekben az országokban az infláció az uniós átlag alatt maradt, a bérek növekedése így sem tudta tartani vele a lépést.
Hol a legmagasabbak és hol a legalacsonyabbak a bérek?
Bár a bérek reálváltozása kulcsfontosságú, önmagában a bérszint is számít, hiszen a bruttó órabérek nagyon eltérnek a vizsgált 30 országban.
2025-ben Bulgáriában volt a legalacsonyabb órabér, 10,5 euró, míg Luxemburgban a legmagasabb, 49,7 euró.
Ez azt jelenti, hogy bár Bulgária lassan zárkózik fel, a két ország bérszintje között még mindig jelentős a különbség.
Általánosságban Észak- és Nyugat-Európában a legmagasabbak, Kelet-Európában pedig a legalacsonyabbak a bérek, ahogyan azt a fenti ábra is mutatja.
Még az EU legnagyobb gazdaságai között is feltűnő a bérszakadék: 2025-ben Németországban volt a legmagasabb a bruttó órabér (34,5 euró), míg Spanyolországban a legalacsonyabb (19,5 euró).