Extrém nyomás alatt az olajpiacok: a Brent 126 dollárig ugrik, az amerikai–iráni tárgyalások összeomlása új katonai akciót vetít előre.
A Brent, amely az olajárak nemzetközi etalonja, több mint 7 százalékkal ugrott a csütörtöki kora reggeli kereskedésben, és hordónként 126 dollárt is elért, ami a legmagasabb napon belüli szint 2022 óta, amikor Oroszország megindította Ukrajna elleni teljes körű invázióját.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az amerikai irányadó West Texas Intermediate (WTI) nyersolaj ára is több mint 3 százalékkal emelkedett, és 110 dollár fölé kúszott hordónként.
A cikk írásakor az árak némileg korrigáltak: a legközelebbi lejáratú Brent-határidős szerződés hordónként mintegy 122 dolláron, a WTI pedig nagyjából 108,5 dolláron forgott.
Az árak most a legmagasabb szinten állnak az iráni háború kezdete óta.
Az olajárak megugrása közvetlen következménye annak, hogy elakadtak a Hormuzi-szoros újranyitásáról szóló tárgyalások, továbbra sincs egyértelmű menetrend a háború lezárására, és láthatóan nő annak az esélye, hogy visszatérjenek az amerikai–izraeli katonai akciók.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön találkozik az Egyesült Államok Középső Parancsnokságának (CENTCOM) vezetőjével, Brad Cooper admirálissal, és tájékoztatást kap Irán elleni új lehetséges katonai lépésekről – írja az Axios két meg nem nevezett forrásra hivatkozva.
A találkozó arra utal, hogy újabb eszkaláció jöhet a Közel-Keleten, mivel a harci műveletek újraindítása az Axios szerint „komolyan napirenden van”, az olajpiacok pedig villámgyorsan reagáltak a hírre.
A tűzszünet április eleje óta kitart, de az utóbbi hetek tárgyalási kísérletei kudarcba fulladtak, a felek pedig nem hajlandók találkozni. Közben az Egyesült Államok és Irán egyaránt fenntartja a létfontosságú Hormuzi-szoros blokádját.
A hírek szerint a Középső Parancsnokság hiperszonikus rakéták Közel-Keletre telepítését is kérte, ami az első alkalom lenne, hogy az amerikai hadsereg ilyen típusú fegyvert vet be.
A kikötők tartós blokádja és a harcok kiterjesztésének veszélye alapjaiban formálta át a piaci várakozásokat.
OPEC és globális kínálat: átrendeződő erőviszonyok
Az árrobbanás a globális olajpiaci hierarchiában végbemenő jelentős szerkezeti átalakulás közepette zajlik.
A hét elején az Egyesült Arab Emírségek hivatalosan kilépett a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetéből (OPEC) és a tágabb szövetségből (OPEC+), lépését pedig azzal indokolta, hogy saját nemzeti érdekeit kell előtérbe helyeznie.
Normál piaci körülmények között egy nagy termelő távozása a kartellből általában a kínálat bővülésének vagy az árstabilitás gyengülésének jelzését jelenthetné.
Az iráni háború nagyságrendje azonban a kereskedők szemében másodlagos jelentőségűvé tette az Emírségek kiválását.
Az Egyesült Arab Emírségek távozása – amelytől sokan az OPEC termelési kvótákra gyakorolt befolyásának gyengülését várták – ellenére az árak tovább emelkednek.
Mindez arra utal, hogy jelenleg a „háborús felár” felülír minden egyéb piaci fundamentumot.
A befektetőket most kevésbé foglalkoztatják az olajtermelő országok belső politikai viszonyai, és sokkal inkább az iráni nyersolaj fizikai kiesése, a Hormuzi-szoroson át vezető szállítási útvonalak felfüggesztése, valamint a regionális infrastruktúrát fenyegető veszély.
Az, hogy az Egyesült Arab Emírségek önálló szereplőként lép fel, mindemellett rámutat a globális energiapiaci irányítás egyre nagyobb széttöredezettségére, mégpedig abban az időszakban, amikor a világgazdaság energiabiztonsága a legsérülékenyebb.