EKB harmadszor is 2%-on tartja kamatot: infláció emelkedik, növekedés lassul az euróövezetben
Az EKB a főbb kamatlábakat több mint két éve nem látott mélyponton hagyta, összhangban a piaci várakozásokkal.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A frankfurti székhelyű monetáris intézmény csütörtökön sorozatban harmadik ülésén hagyta 2 százalékon a betéti rendelkezésre állás kamatát.
„A Kormányzótanács ma úgy döntött, hogy változatlanul hagyja az EKB három irányadó kamatát” – áll a bank csütörtöki közleményében.
Az EKB közölte, hogy a beérkező adatok nagyrészt megerősítették korábbi inflációs előrejelzését, ugyanakkor a kockázatok elmozdultak: az inflációs nyomás felfelé erősödik, miközben a növekedés gyengül.
A jegybank megerősítette elkötelezettségét, hogy középtávon visszaterelje az inflációt 2 százalékos céljához.
„A közel-keleti háború az energiaárak meredek emelkedéséhez vezetett, ami felfelé hajtja az inflációt és rontja a gazdasági hangulatot” – folytatta a közlemény.
Mindez annak ellenére, hogy a legfrissebb adatok szerint az infláció áprilisban 3 százalékra ugrott az eurózónában, jócskán meghaladva a központi bank 2 százalékos célját.
A kamatdöntést fokozott bizonytalanság előzte meg: Christine Lagarde elnök arra figyelmeztetett, hogy az Iránhoz köthető háború „szakaszos”, hol fellángoló, hol elcsituló jellege megnehezíti a gazdasági kilátások felmérését.
A csütörtökön közzétett friss adatok tovább fokozták az euróövezet gazdasága körüli aggodalmakat.
A 20 tagállamot tömörítő blokkban az infláció 3 százalékra emelkedett, ugyanakkor a maginfláció – amely nem tartalmazza az energia- és élelmiszerárakat – 2,2 százalékon maradt. A GDP-növekedés eközben 2026 első negyedévében, éves összevetésben 0,8 százalékra lassult.
A kép stagflációé, amelyet geopolitikai bizonytalanság súlyosbít. A nagy gazdaságok, köztük Németország és Olaszország, az emelkedő energiaköltségek miatt csökkentették növekedési előrejelzéseiket, így az EKB-nak a lassuló gazdaság támogatását kell egyensúlyba hoznia azzal az igénnyel, hogy féken tartsa az árakat.
A bank szerint az Iránhoz köthető háború következményei, különösen a tartósan magas energiaárak hatása, továbbra is nehezen mérhetők fel.
A döntéshozók egyelőre kivárnak, és azt figyelik, hogy az energiaárak vezérelte infláció átszűrődik-e a tágabb értelemben vett árnyomásba.
„Háború, tűzszünet, béketárgyalások, azok összeomlása, tengeri blokád, annak feloldása, majd újbóli bevezetése – mindez rendkívül megnehezíti a következmények időtartamának és súlyának felmérését” – mondta Lagarde a múlt héten.
Csütörtök reggel a Brent olaj ára átmenetileg hordónként 126 dollár fölé ugrott, jelentős további nyomást gyakorolva az ellátási zavarokkal amúgy is küzdő európai gazdaságra.
Lendületvesztés
Christine Lagarde, az EKB elnöke szerint a mostani turbulencia kifogta a szelet az euróövezeti gazdaság vitorlájából, amely az évet még némi lendülettel kezdte.
„Az euróövezeti gazdaság némi lendületet mutatott, amikor a mostani turbulencia elkezdődött... a konfliktust megelőző erős kiinduló helyzet miatt az euróövezet gazdasága ellenállónak bizonyult, de a közel-keleti háború továbbra is lefelé mutató kockázat” – mondta.
Lagarde azt is hangsúlyozta, hogy folytatni kell a Megtakarítási és Beruházási Unió, valamint a digitális euró előkészítését, mivel szerinte mindkettő egyszerűbbé tenné az unió fiskális környezetét és élénkítené a tőkeáramlást.
Felhívta a figyelmet Oroszország Ukrajna elleni, továbbra is teljes körű inváziójára és az esetleges újabb kereskedelmi feszültségek kockázatára is, mint olyan további ellenszélre, amelyet az EKB szorosan figyel.
„Úgy véljük, hat hét múlva megalapozottabb döntést tudunk hozni, akár azért, mert véget ér a konfliktus, akár azért, mert a következmények addigra világosabbá válnak” – zárta szavait.