Ingatlanárak Európában: Svájc és Luxemburg vezet, Zürichben a lakások több mint kétszer annyiba kerülnek, mint Párizsban
Európa legdrágább lakáspiaci központjai a kontinens meglepően kis szegletében koncentrálódnak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Global Property Guide friss adatai szerint az öt legdrágább lakóingatlan-piacú város közül négy Svájcban és Luxemburgban található; a lista élén Zürich áll, négyzetméterenként több mint 18 000 euróval.
Íme Európa tíz legdrágább lakáspiaca, a tizediktől az elsőig rangsorolva.
10) Stockholm: átlagár 8 380 euró/m²
Svédország fővárosa az egyik leglátványosabb európai lakáspiaci felpattanással nyitja a top 10-es listát.
Stockholm, amely 14 szigetre épült ott, ahol a Mälaren-tó a Balti-tengerrel találkozik, Európa legmagasabb életszínvonalát ötvözi az egyik legszűkösebb lakáspiaccal.
A lakásárak átlagosan 8 380 eurót tesznek ki négyzetméterenként, ami az elmúlt egy évben 7,2, két év alatt pedig 17,0 százalékos emelkedést jelent.
Svédország többi része jóval olcsóbb. Göteborgban az átlagár 4 428, Malmöben 3 369 euró négyzetméterenként.
Stockholm továbbra is Észak-Európa egyik legdrágább helye lakásvásárlásra.
9) Koppenhága: átlagár 8 405 euró/m²
A színes nyhavni rakpartjáról, kiterjedt kerékpárhálózatáról és világhírű gasztronómiájáról ismert dán főváros a top 10 leggyorsabban dráguló piaca is.
A lakásárak átlagosan 8 405 euróba kerülnek négyzetméterenként, ami egy év alatt 14,3, két év alatt pedig 24,0 százalékos emelkedés; ennél gyorsabb növekedést egyetlen másik város sem produkált a listán.
Éles a kontraszt Dánia többi részével. A második legnagyobb városban, Aarhusban az árak az elmúlt évben 16,7 százalékkal estek, 4 128 euróra négyzetméterenként, míg Odense és Aalborg, a harmadik és negyedik legnagyobb város, továbbra is 2 800 euró alatt marad négyzetméterenként.
8) Oslo: átlagár 9 332 euró/m²
Norvégia fővárosában zajlott le az egyik legerőteljesebb lakáspiaci felpattanás Európában az utóbbi időben.
A város az Oslo-fjord belső végében fekszik, és az északi modern építészetet a kontinens legmagasabb háztartási jövedelmeinek egyikével párosítja.
A lakásárak átlagosan 9 332 eurót tesznek ki négyzetméterenként, ami egy év alatt 6,3, két év alatt pedig 14,0 százalékos emelkedés.
Norvégia legdinamikusabb piaca azonban egyre inkább a fővároson kívül található. A második legnagyobb városban, Bergenben az árak az elmúlt évben 22,4 százalékkal ugrottak meg, 6 160 euróra négyzetméterenként, míg a harmadik legnagyobb város, Trondheim 12,8 százalékos drágulást könyvelhetett el, 5 275 euróig négyzetméterenként.
7) Amszterdam: átlagár 9 437 euró/m²
Amszterdam 17. századi csatornanegyede Európa egyik legdrágább lakóövezetévé vált.
Az állandó lakáshiány, a szigorú szabályozás és az erős nemzetközi kereslet továbbra is felfelé hajtja az árakat Amszterdamban.
A lakásárak átlagosan 9 437 euróba kerülnek négyzetméterenként, ami egy év alatt 13,0, két év alatt pedig 19,2 százalékos emelkedés.
A lakásvásárlók számára a holland főváros egyre inkább ritka luxusbefektetésre, mintsem hagyományos lakáspiacra hasonlít.
6) Párizs: átlagár 9 490 euró/m²
Párizs továbbra is a világ egyik legismertebb ingatlanpiaca. Az árak azonban – a listán szereplő városok többségével ellentétben – csökkennek.
A lakásárak átlagosan 9 490 eurót tesznek ki négyzetméterenként, ami egy év alatt 0,3, két év alatt pedig 7,3 százalékos visszaesés; ezzel Párizs a top tízes mezőny leggyengébben teljesítő városa.
A várt, olimpia utáni fellendülés egyelőre elmaradt, a magasabb hitelkamatok pedig továbbra is visszafogják a keresletet.
Mindezek ellenére az árak jóval a franciaországi átlag felett járnak: Lyonban 4 551, Bordeaux-ban 4 443, Nantes-ban pedig 3 376 euró az átlagos négyzetméterár.
5) Bern: átlagár 9 952 euró/m²
Bern Svájc legvisszafogottabb luxuspiaca.
A szövetségi főváros, amely UNESCO-listás óvárosáról ismert, a rangsorban szereplő négy svájci város közül a legolcsóbb, noha az árak így is közelítenek a 10 000 euróhoz négyzetméterenként.
A lakások átlagos ára 9 952 euró négyzetméterenként: egy év alatt 0,7 százalékkal csökkent, két év távlatában viszont 4,5 százalékkal emelkedett.
A magas háztartási vagyon, a politikai stabilitás és a korlátozott kínálat továbbra is erős keresletet biztosít a svájci ingatlanpiacon.
4) Luxembourg: átlagár 10 941 euró/m²
Luxemburg, amely egy főre jutó GDP alapján Európa leggazdagabb országa, egyben a kontinens egyik legdrágább lakáspiacának is otthont ad.
A pénzügyi központként is kiemelkedő Luxemburg városában a lakásárak átlagosan 10 941 eurót tesznek ki négyzetméterenként; ez egy év alatt 0,9, két év alatt pedig 6,9 százalékos csökkenés, miközben a piac egy rendkívül erős évtized után továbbra is korrigál.
A legutóbbi korrekció után is Luxemburg azon kevés európai város egyike, ahol egy átlagos egyszobás lakás ára könnyedén meghaladja az 1 millió eurót.
3) Luzern: átlagár 12 066 euró/m²
Luzern talán a lista legnagyobb meglepetése.
A város Európa egyik leglátványosabb fekvését tudhatja magáénak: ott terül el, ahol a Luzerni-tó találkozik az Alpok előhegységével.
Annak ellenére, hogy jóval kisebb, mint Zürich vagy Genf, a lakásárak átlagosan 12 066 eurót tesznek ki négyzetméterenként, ami egy év alatt 7,3 százalékos emelkedés.
A szűk kínálat, a rendkívül vonzó lokáció, valamint az erős belföldi és nemzetközi kereslet továbbra is magas szinten tartja az árakat.
2) Genf: átlagár 16 819 euró/m²
Genf előkelő helyezése a rangsor élmezőnyében az egyik leggazdagabb európai munkaerőpiac tartós keresletét tükrözi.
A városban működik az ENSZ, az Egészségügyi Világszervezet, a Vöröskereszt és számos magánbank, ami a világ legjobban kereső szakembereinek tömegét vonzza.
A lakásárak átlagosan 16 819 eurót tesznek ki négyzetméterenként, ami egy év alatt 3,4 százalékos emelkedés, két év távlatában pedig nagyjából stagnálást jelent.
Az árak e szintje mellett is rendkívül szűk marad a kínálat, ami hozzájárul ahhoz, hogy Genf továbbra is Európa egyik legexkluzívabb ingatlanpiaca legyen.
1) Zürich: átlagár 18 229 euró/m²
Zürich továbbra is Európa legdrágább városa lakóingatlanok szempontjából, a lakásárak átlagosan 18 229 eurót tesznek ki négyzetméterenként.
Az árak az elmúlt egy évben 4,2, két év alatt pedig 11,7 százalékkal emelkedtek, jóllehet már kiinduláskor is rendkívül magas szintről indultak.
Zürichben működnek Svájc legnagyobb bankjai, tőzsdéje és kiterjedt vagyonkezelő ipara, így a város a pénzügyi erőt, a politikai stabilitást és a krónikus lakáshiányt egyesíti.
Ennek eredménye egy Európában páratlan ingatlanpiac.
Zürich nem csupán 2026-ban a kontinens legdrágább lakáspiaca, hanem egyre inkább el is húz Európa többi városától.