A lakásárak 5,5%-kal nőnek az EU-ban 2025 utolsó negyedévében: turisztikai éllovas Portugália, Horvátország, Spanyolország, az okokat szakértők elemzik az Euronews Businessnek.
Az uniós lakásárak 2025 negyedik negyedévében 5,5 százalékkal voltak magasabbak, mint az előző év azonos időszakában. Számos országban ennél jóval nagyobb, 10 százalékot meghaladó drágulást mértek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ágazati szakértők szerint a folyamat fő hajtóereje a javuló finanszírozási környezet, mindenekelőtt a kamatszint alakulása.
Mely országokban nőttek tehát leginkább a lakásárak Európában 2025-ben? Mi állt a 2025 végi áremelkedés mögött?
Javuló finanszírozási feltételek
„A 2025 végi ármozgásokat a javuló finanszírozási feltételek határozták meg, ami a kereslet visszatérését hozta” – mondta Michael Polzler, a REMAX Europe ingatlancég vezérigazgatója az Euronews Businessnek.
„Ahogy a kamatszintek stabilizálódtak, azok a vevők is visszatértek a piacra, akik korábban elhalasztották a lakáskeresést.”
Mikk Kalmet, a Global Property Guide elemzője szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy a kereslet a 2023–2024-es kamatemelések után kezdett élénkülni.
„Ahogy az Euribor és általában a banki kamatok stabilizálódtak, a piac kissé magára talált, mivel akik a bizonytalan időszakban ódzkodtak a vásárlástól, 2024 végétől kezdve már nagyobb kiszámíthatóságot érzékeltek” – mondta az Euronews Businessnek.
Magyarország vezeti a lakásár-emelkedést
Magyarország számolt be a legnagyobb éves lakásár-emelkedésről 2025 negyedik negyedévében: az árak 21,2 százalékkal nőttek az Eurostat adatai szerint.
„Magyarország, a lista élén álló ország az utóbbi években erőteljesen támogatta a saját tulajdonú lakáshoz jutást, ami a befektetők élénk aktivitásával együtt felfelé hajtotta a keresletet” – mondta az Euronews Businessnek Kate Everett-Allen, a Knight Frank európai lakóingatlan-piaci kutatási vezetője.
Jelentős drágulás Portugáliában, Horvátországban és Spanyolországban
Az euróövezetben Portugáliában és Horvátországban is meredeken nőttek az árak, 18,9, illetve 16,1 százalékkal. Spanyolországban ezt 12,9 százalékos emelkedés követte.
Everett-Allen szerint mindhárom országban meghatározó tényező volt az erős nemzetközi kereslet.
Az életmódcélú költözés, a második otthont kereső vevők és a beáramló tőke – köztük digitális nomádok, nyugdíjasok és külföldi vásárlók – a hazai hitelköltségek emelkedése ellenére is erősek maradtak, különösen a tengerparti és nagyvárosi piacokon.
Polzler szerint Portugáliában, Horvátországban és Spanyolországban a legnagyobb áremelkedés a főbb városi és tengerparti térségekben összpontosult, ahol a kereslet a legerősebb.
„Portugáliában az árak növekedését egyrészt a rendkívül szűk kínálat hajtotta – különösen Lisszabonban, Portóban és környékükön –, másrészt célzott kormányzati támogatási programok” – mondta.
Elmondása szerint a fiatal első lakásvásárlók számára bevezetett állami garanciaprogram – amely akár a vételár 100 százalékáig terjedő jelzáloghitel felvételét is lehetővé teszi, miközben az állam a lakás értékének legfeljebb 15 százalékára vállal garanciát – szintén jelentősen élénkítette a keresletet.
„Egyértelműen eladói piacról beszélhetünk, a szűk kínálat és ez az intézkedés együtt pedig lehetővé tette, hogy az eladók erős árazási pozíciójukat megőrizzék” – tette hozzá.
Turista-célpontok vonzereje
Polzler szerint Spanyolországban Valencia, Madrid és más nagyvárosok az országos átlagnál jóval gyorsabb árnövekedést mutattak, amit a belföldi és a külföldi kereslet egyaránt támogatott.
A tartós külföldi befektetői érdeklődés és ezeknek a piacoknak a töretlen vonzereje tovább erősítette az áremelkedést.
Kalmet hozzátette: ezekben az országokban a gyorsabb áremelkedést nagyrészt annak köszönhetik, hogy vonzó, erős turisztikai célpontok.
A nemzetközi vásárlók, a második otthon iránti kereslet és a rövid távú lakáskiadás terjedése különösen a tengerparti és városi területeken növelte a nyomást a lakáspiacokon.
Más országok 10 százalék feletti drágulással
Több más országban is 10 százalék fölötti lakásár-emelkedést mértek: Szlovákiában 12,8, Bulgáriában 12,6, Lettországban 11, Litvániában 10,8, Csehországban pedig 10,4 százalékot.
Everett-Allen rámutatott, hogy Közép- és Kelet-Európa, valamint az Ibériai-félsziget országai az elmúlt 12–18 hónapban különösen jól teljesítettek, összhangban az ott tapasztalt erősebb GDP-növekedéssel.
„Ezek a piacok az infrastrukturális beruházásokból és a tőke beáramlásából is profitálnak, legyen szó életmódbeli döntésekhez kötődő befektetésekről vagy a hosszabb távú gazdasági kilátásokhoz kapcsolódó tőkéről” – mondta.
Kalmet szerint Közép- és Kelet-Európában részben azért emelkednek gyorsabban az árak, mert a jövedelmek felzárkóznak, és a lakásárak alacsonyabb szintről indultak.
Dániában (7,6%), Írországban (7%), Romániában (6,7%), Hollandiában (6,2%), Máltán (6,1%), Cipruson (6%), Szlovéniában (5,8%) és Norvégiában (5,7%) is az uniós átlag fölött nőttek a lakásárak, bár jóval mérsékeltebb mértékben.
A 29 vizsgált európai piac közül egyedül Finnországban estek az árak, 3,1 százalékos éves csökkenéssel.
Lakásárak alakulása az EU „nagy négyesében”
Az EU négy legnagyobb gazdasága közül Spanyolország emelkedett ki 12,9 százalékos drágulással. Olaszországban 4,1 százalékkal nőttek a lakásárak.
Németországban 3 százalékos emelkedést mértek, Franciaország pedig mindössze 1 százalékos áremelkedéssel hátulról a harmadik helyen állt Európában.
„Franciaország még mindig a 2023-as és 2024-es jelentős piaci korrekcióból lábal ki, amikor a növekvő jelzálogkamatok és az infláció erősen visszavetették a keresletet” – mondta Polzler.
„A piac mostanra stabilizálódik, az árak csak mérsékelten mozognak, a vevők pedig óvatosak.”
Everett-Allen szerint a német lakáspiacot különösen érzékennyé tette az olcsó hitelekre épülő modell, a gyenge jövedelemnövekedés, valamint az a bérleti rendszer, amelyben a kereslet gyorsan vissza tud húzódni, mindezt pedig magas szabályozási és belépési költségek tetézik.