EKB nem emel kamatot: az olaj- és gázárak újabb emelkedése veszélyezteti az infláció lassulását
Az EKB márciusi ülését anélkül zárta, hogy változtatott volna a hitelfelvétel költségén, a betéti kamatlábat 2 százalékon hagyta, amivel az elemzők túlnyomó többsége előre számolt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Változatlan maradt a többi kulcskamat is: a fő refinanszírozási műveletek (MRO) kamata 2,15 százalékon, a hitelfelvételi rendelkezésre állásé pedig 2,4 százalékon áll.
Az EKB közleménye szerint „a közel-keleti háború jelentősen bizonytalanabbá tette a kilátásokat, felfelé mutató kockázatokat teremtve az infláció, és lefelé mutató kockázatokat a gazdasági növekedés számára”.
A bank irányító testülete úgy látja, hogy az Iránban zajló háború „kézzelfogható hatással lesz a rövid távú inflációra a magasabb energiaárakon keresztül. Középtávú következményei pedig attól függnek, milyen intenzitású és milyen hosszú lesz a konfliktus, illetve hogy az energiaárak miként gyűrűznek be a fogyasztói árakba és a gazdaságba”.
Figyelemre méltó a kamattartás időzítése: csütörtökön az európai földgáz-határidős jegyzések több mint 30 százalékkal ugrottak meg, időnként elérve a 74 euró/megawattóra árat, ami több mint hároméves csúcs.
A Brent olaj hordónkénti ára 119 dollár fölé emelkedett, a WTI pedig átlépte a 96 dollárt. Az árfolyamugrás hátterében az iráni csapások állnak a Közel-Kelet kritikus energiaipari létesítményei ellen, amelyek tartós kínálati feszültségektől való félelmet keltenek.
A helyzetet figyelemmel kísérő közgazdászok arra figyelmeztetnek, hogy ha ezek a költségek hónapokon át magasak maradnak, az szélesebb körű inflációs nyomást válthat ki, és a kamatcsökkentések esetleges megkezdését egészen 2027-ig kitolhatja.
A mostani döntés a februári bejelentés után következik, amikor szintén nem változtattak a kamatokon, és ismét megerősítették: az EKB elkötelezett amellett, hogy középtávon tartósan visszaterelje az inflációt a 2 százalékos célszintre.
Piaci reakciók
A pénzügyi piacok gyengén indították a napot: a vezető európai indexek már a nyitás után veszteséget mutattak, mivel a befektetők az energiapiaci sokk hatását vetették össze az EKB előre jelzett döntésével.
Az euró az első kereskedési órákban enyhén erősödött, miközben az államkötvény-hozamok is mérsékelt emelkedést mutattak.
A 21 tagú euróövezet háztartásai és vállalatai számára a mai döntés azt jelenti, hogy az EKB politikájához kötött jelzálog- és egyéb hitelkamatok egyelőre változatlanok maradnak.
Christine Lagarde hangvétele ugyanakkor továbbra is befolyásolhatja a hosszabb távú várakozásokat.
A pénzpiaci határidős ügyletek már az Iránban zajló háború fényében árazódnak: az év későbbi részére immár egy, sőt akár két kamatemelés lehetőségét tükrözik, szemben a néhány hete még uralkodó kamatcsökkentési forgatókönyvekkel.