A brüsszeli EU-csúcson az Ukrajnának nyújtott segély, a közel-keleti konfliktus, illetve az energiaárak állnak majd a középpontban. Németország keményen kritizálta Magyarországot, és elutasítja a NATO hormuzi misszióját, ugyanis nem akar belekeveredni az iráni háborúba.
Hétvégén az európai uniós állam- és kormányfők Brüsszelben találkoznak az Európai Tanács ülésén. Friedrich Merz német kancellár közölte, hogy bőven van mit megbeszélnie az uniós vezetőkkel, különösen
HIRDETÉS
HIRDETÉS
- az Ukrajnának nyújtott, jelenleg Magyarország által blokkolt 90 milliárd eurós hitelről,
- a közel-keleti háborúról,
- Donald Trumpnak a NATO-val kapcsolatos követeléseiről,
- illetve az EU versenyképességéről, melyet megvisel a Hormuzi-szoros iráni blokádja.
A találkozót megelőzően német kormányzati források azt mondták az Euronewsnak, hogy Németország nem akarja, hogy Orbán Viktor miniszterelnök "zsarolja" Berlint és en bloc az EU-t.
Orbán Viktor februárban megvétózta az Ukrajnának nyújtandó 90 milliárd eurós hitelt, mondván, hogy Kijev politikailag zsarolja őt azzal, hogy nem nyitják meg (az egyébként januárban egy orosz támadás által tönkretett) Barátság kőolajvezetéket. Orbán azt állítja, hogy a vezeték üzemképes, Kijev ezt cáfolja, Volodomir Zelenszkij ukrán elnök pedig a héten azt mondta, hogy másfél hónapon belül megjavítható. Orbán már korábban is arról beszélt, hogy abban az esetben hagyja jóvá a hitelt, ha a Barátságon ismét megindul az olajtranzit. Magyarország és Szlovákia közel 100 százalékban függnek a vezetéktől, a MOL magyarországi és szlovákiai finomítója is orosz olajra "van hangolva", más típusú olajat egyik létesítményben sem tudnak finomítani.
Merz: "Németország nem részese ennek a háborúnak"
Az Európai Tanács szerint Ukrajna elfogadta az Európai Unió ajánlatát, miszerint technikai és pénzügyi támogatást nyújtanának a javításhoz.
A zárolt EU-s hitel miatt Ukrajna bizonytalan anyagi helyzetbe került, 2025 végén szakértők úgy vélték, hogy Kijev március végére kifogyhat a pénzből, de a legoptimistább jóslatok szerint is legkésőbb április utolsó napjaira. Korábbi cikkünkben írtuk, hogy a hitel vétóját egy esetleges magyarországi kormányváltás során az új kormány valószínűleg feloldaná, noha ennek a Fidesz hatalomban maradása esetén is van esélye, már amennyiben Ukrajna másfél hónapom belül tényleg megnyitja az olajcsapot.
Az ukrán hitel mellett a hétvégi EU csúcs másik fontos témája a blokk közel-keleti politikája. Az Unió külügyi főképviselője, Kaja Kallas nemrég elutasította Trump azon követelését, hogy a Hormuzi-szoros biztosításához európai támogatást akar. "Ez nem a mi háborúnk – mondta Kallas, hozzátéve, hogy – Senki sem akar aktívan részt venni ebben a konfliktusban."
Friedrich Merz német kancellár is egyértelműen fogalmazott múlt hétvégi norvégiai látogatásán: azt mondta, nem lát okot arra, hogy a tengeri útvonalak katonai biztosításán gondolkodjon. "Németország nem részese ennek a háborúnak, és nem is akarunk az lenni" – szögezte le Merz.
Az uniós külügyminiszterek hétfői brüsszeli tanácskozásán Johann Wadephul német külügyminiszter szintén a beavatkozás ellen emelt szót. Szerinte a NATO nem felelős a Hormuzi-szoros blokádjáért.
A kormány elutasítja a gázárplafont
A blokád következményeiért azonban a német kormányt is terheli a felelősség. A Hormuzi-szoros a globális olaj- és gázkereskedelem egyik legfontosabb útvonala, itt halad át a kereskedelem ötöde. A következményeket különösen a német autósok érzik a benzinkutaknál, de az amúgy is gyengélkedő német iparra gyakorolt hatás sokkal súlyosabb lehet.
"A német kormány számára egyértelmű, hogy az úgynevezett »merit order«-t be kell tartani" - tudta meg az Euronews kormányzati körökből. Miként azt az energyhub.hu írja: "Az EU belső energiapiacán az árképzésben a merit order elve a mérvadó. Ez röviden azt jelenti, hogy a modell a villamosenergia-árak alakulását az erőművek határköltségétől teszi függővé, létrehozva ezáltal az erőművek között egy sorrendet a tüzelőanyag árak alapján. A nap- és szélerőművek tehát biztosan a sor elejére kerülnek, vagyis, ha termelni tudnak, mert az időjárás nekik kedvez, akkor az általuk megtermelt áram elkel. A megújulók után az atomerőművek, majd a szén-, továbbá a gáztüzelésű erőművek következhetnek."
A német kormány kritikusan viszonyul minden piaci beavatkozáshoz, és aggasztja, hogy a piac tovább destabilizálódhat. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is felvetette a gáz árának maximalizálásának lehetőségét, de német kormányzati források szerint a német kormány ezt kritikusan szemléli.
Magyarország ideiglenesen benzinárstopot vezetett be az olajválság kivédésére.