Európában a légszennyezés egészségügyi hatásait leginkább a legszegényebb térségek viselik – derül ki egy új tanulmányból.
Azokban a régiókban a legnagyobb a légszennyezéshez köthető halálozás kockázata, ahol magasabb a szegénység szintje és alacsonyabb a megújuló energia használata, derül ki egy új tanulmányból.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Nature folyóiratban megjelent kutatás szerint minél nagyobb a szegénység, annál kiszolgáltatottabbak az emberek a légszennyezéssel szemben.
„Nem csupán arról van szó, hogy a szegényebb régiók szennyezettebbek” – mondta Zhaoyue Chen, a barcelonai Globális Egészségügyi Intézet (ISGlobal) tanulmányának első szerzője.
Hozzátette, hogy a tehetősebb térségekben általában jobban felszerelt az egészségügyi rendszer, átfogóbbak a közegészségügyi programok, nagyobb a társadalmi tudatosság a légszennyezés hatásairól, és nagyobb a kapacitás a környezetvédelmi intézkedések bevezetésére.
„A légszennyezésnek tulajdonítható halálozási kockázatok régiónkénti és időszakonkénti számszerűsítése segíthet pontosabban azonosítani a leginkább veszélyeztetett népességcsoportokat” – tette hozzá Chen.
A Barcelonai Globális Egészségügyi Intézet (ISGlobal) és a Barcelona Supercomputing Center együttműködésében készült tanulmány több mint 88 millió haláleset adatait elemezte 31 európai országban 2003 és 2019 között.
A kutatók megállapították, hogy a légszennyezés egészségügyi kockázatait nem pusztán a szennyezés szintje határozza meg, hanem az emberek sérülékenysége is.
Még azonos légszennyezettségi szint mellett is jelentősen eltérhetnek az egészségügyi következmények a különböző régiókban a társadalmi-gazdasági és demográfiai feltételek miatt.
Mi áll a különbségek mögött?
A tanulmány szerint azokban a régiókban alacsonyabb a légszennyezéshez köthető halálozás kockázata, ahol magasabb az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP), alacsonyabb a szegénységi ráta és magasabb a várható élettartam – elsősorban Észak- és Nyugat-Európában.
Ezzel szemben Dél- és Kelet-Európa egyes térségeiben lényegesen magasabb kockázatot mértek, némelyikükben akár a dupláját is a jobb társadalmi-gazdasági helyzetű régiókénak.
„A nyugat-európai országok általában több erőforrást fordítottak a tiszta energiára, a zöld infrastruktúrára és a szigorúbb kibocsátás-szabályozásra” – mondta Joan Ballester Claramunt, a tanulmány vezető szerzője.
Hozzátette, hogy a kelet-európai országok gyakran nagyobb mértékben támaszkodnak külső finanszírozásra, és még a megújuló energiaforrások és a szennyezéscsökkentő intézkedések integrációjának korai szakaszában járnak.
Növekvő szakadék
A szerzők szerint ezek az egyenlőtlenségek az évek során is eltérően alakultak.
A tehetősebb régiókban 2003 és 2019 között jelentősen csökkent a PM2.5, a PM10 és a nitrogén-dioxid (NO2) – vagyis mind olyan szennyező anyagok – okozta egészségügyi kockázat, amelyek súlyosan veszélyeztetik az egészséget.
Az alacsonyabb jövedelmű vagy rövidebb életkilátású régiókban ezzel szemben csak csekély javulás volt tapasztalható, sőt egyes esetekben még nőtt is a halálozási kockázat ezekhez a szennyező anyagokhoz köthetően a vizsgált időszakban.
A kutatók azt találták, hogy a fosszilis tüzelőanyagokra nagyobb mértékben támaszkodó régiók lakói szélesebb körű, káros anyagkeveréknek vannak kitéve, például ultrafinom részecskéknek és nehézfémeknek, amelyek súlyosabb károkat okozhatnak a szervezetben.
Ahol fejlett a megújuló energia alkalmazása és tartósan javul a levegőminőség, ott javulhat a tüdő és a szív- és érrendszer működése, valamint a szervezet ellenálló képessége, ami mérsékelheti az akut egészségkárosító hatásokat.
Az elemzések szerint a megújuló energia arányának növekedése ebben az évszázadban 15 százalékos légszennyezés-csökkenéssel jár együtt a finom PM, 54 százalékossal a durva PM, és 20 százalékossal a NO2 esetében.
Ismert, hogy a légszennyezésnek való kitettség kockázati tényező az Alzheimer-kór, valamint több gyakori krónikus betegség, például a magas vérnyomás, a sztrók és a depresszió esetében is.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) egy decemberi jelentésében azt becsülte, hogy 2023-ban 182 ezer haláleset köthető az egészségre veszélyes mértékű légszennyezéshez.