A kőolaj ára stagnál, mivel arra számítanak, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség minden eddiginél nagyobb olajtartalék-felszabadítást indíthat, felülmúlva az Ukrajna orosz inváziója utáni, 2022-es 182 millió hordót. A G7-ek szerdán üléseznek a tartalékok felhasználásáról.
Az olajárak továbbra is jóval az e heti, csaknem 120 dolláros csúcs alatt járnak, jelenleg hordónként nagyjából 90 dollár körül mozognak, a szerdai G7-es találkozó előtt, ahol a stratégiai készletek felszabadításáról tárgyalnak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A hangulat láthatóan javult, miután a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) rekordmennyiségű olajtartalék piacra dobását javasolta, hogy enyhítse az iráni háború okozta globális kínálati sokkot.
A hírek szerint az IEA javaslata meghaladná a 2022-ben, Oroszország Ukrajna elleni invázióját követően felszabadított 182 millió hordót. Az ügynökség 32 tagországa várhatóan szerdán szavaz a tervről, miután a keddi első ülésen nem sikerült konszenzusra jutniuk.
Az IEA tagjai „felmérik az ellátásbiztonság és a piaci feltételek jelenlegi helyzetét, hogy egy későbbi döntést megalapozzanak arról, szükség van-e az IEA-országok vészhelyzeti készleteinek piacra vitelére” – közölte Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója.
Az IEA tagországai több mint 1,2 milliárd hordónyi állami vészhelyzeti olajtartalékkal rendelkeznek, ehhez jön még mintegy 600 millió hordó, amelyet az iparági szereplők tartanak kormányzati előírások alapján.
Az olajárak a hét elején emelkedtek meg meredeken, attól tartva, hogy az iráni háború elhúzódik, ami tovább súlyosbítaná az energiakínálat jelenlegi zavarait, és ezzel a világgazdaságnak okozott károkat.
Tengeri aknák a Hormuzi-szorosban
Tovább növeli a feszültséget az energiapiacokon, hogy az Iráni Forradalmi Gárda (IRGC) kedden bejelentette: tengeri aknákat kezd telepíteni a Hormuzi-szorosban, hogy még inkább megzavarja a térségen áthaladó hajóforgalmat.
A bejelentésre azonnal reagált Donald Trump amerikai elnök, aki azzal fenyegetett, hogy fokozza az amerikai–izraeli támadásokat, ha beigazolódik, hogy az IRGC valóban megkezdte a tengeri aknák telepítését.
Néhány órával Trump elnök fenyegetése után az Egyesült Államok Középső Parancsnoksága (CENTCOM) közleményt adott ki, amelyben bejelentette, hogy több iráni hadihajót, „köztük 16 aknarakót a Hormuzi-szoros közelében” az amerikai erők megsemmisítettek.
A CENTCOM-közlemény egy videót is tartalmazott a csapásokról.
Jelenleg nem egyértelmű, és nehezen ellenőrizhető, hogy az iráni erők valóban telepítettek-e tengeri aknákat a Hormuzi-szorosban, vagy az amerikai hadsereg sikeresen közbelépett, és teljesen meghiúsította Irán szándékát és képességét a csapdák kihelyezésére.
Ami még fontosabb, hogy a Hormuzi-szoroson áthaladó forgalom gyakorlatilag leállt, a Wood Mackenzie elemzői becslése szerint mintegy 15 millió hordó esett ki a globális piacról.
Álhír az amerikai energiaügyi minisztertől
Tovább fokozta a volatilitást az energiapiacokon, különösen az olaj esetében, hogy Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter egy közösségi médiás bejegyzésben tévesen azt állította: az amerikai haditengerészetnek sikerült egy tankert átvezetnie a Hormuzi-szoroson.
Az olajárak több mint 17 százalékot zuhantak közvetlenül Wright miniszter bejegyzése után, aki néhány perccel később gyorsan törölte azt, aminek hatására az árak visszatértek korábbi szintjükre.
Egy rövid időre a piacok már egy olyan forgatókönyvet kezdtek beárazni, amelyben az Egyesült Államok valóban többletbiztonságot nyújt a Hormuzi-szorosban.
Az eset után Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője pontosított, mondván: „az amerikai haditengerészet jelenleg nem kísért tankert vagy más hajót”.