A magyar kormányfő bírálta Ausztriát, amiért az, tudomása szerint, panaszt emelt Brüsszelnél a paksi fenékküszöb építése miatt. Az osztrák kormány azt közölte, hogy nem tett ilyen lépést.
Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében hangsúlyozta, hogy a Paksi Atomerőmű zavartalan működése jelenleg kizárólag a folyóba épített fenékküszöbnek köszönhető.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
"Eközben Ausztria bepanaszolta hazánkat Brüsszelben az építkezés miatt. Jó lenne, ha az osztrákok azbesztügyben lennének ilyen aktívak" - fogalmazott a kormányfő.
A Világgazdaság cikkében ugyanakkor az áll, hogy Ausztria cáfolta a miniszterelnök állítását, és az APA hírügynökség megkeresésére közölték: nem tettek hivatalos panaszt Brüsszelben a védmű miatt.
Az ügy mindenesetre nem zárult le, mivel a budapesti székhelyű Duna Bizottság és az Európai Bizottság közvetlen kapcsolatban áll a magyar hatóságokkal. Ráadásul az Európai Duna Régió Stratégia keretében a folyam menti tagállamok egy közös álláspontot is kidolgoztak a beruházás kapcsán, amelyet már el is juttattak a magyar közlekedési miniszterhez, valamint Magyar Péter kormányfőhöz.
Miért kellett a fenékküszöb?
A fenékküszöb egy alacsony, a folyómeder aljára a folyásirányra merőlegesen megépített úgynevezett vízépítészeti műtárgy, amely alacsony vízállás idején megemeli a vízszintet az adott folyószakaszon.
A rendkívüli intézkedésre azért volt szükség, mert a Duna nyári rekordalacsony vízállása miatt a létesítmény hűtővízellátása veszélybe került, és az erőművet a teljes leállás fenyegette. A kritikus időszakban végül egy turbinát sikerült működésben tartani, a kormány pedig augusztus 12-én a fenékküszöb gyors megépítése mellett döntött. A beavatkozás sikeresnek bizonyult, így az atomerőmű azóta ismét maximális kapacitással termel.