Szerdán a Bundestagban heves vita zajlott Alice Weidel (AfD) és Merz kancellár (CDU) között. Weidel szerint Merz koalíciójának lejárt, Merz szerint az AfD remigrációs tervei »etnikai tisztogatásokkal« érnek fel.
A Bundestagban szerdán a képviselők a kancellári hivatal 2027-re tervezett költségvetéséről vitáztak. A plenáris általános vita volt a költségvetési hét csúcspontja. Három nappal a szász-anhalt-i választás, illetve a CDU számára elszenvedett vereség után különös várakozás övezte Friedrich Merz (CDU) szövetségi kancellár felszólalását.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Mint legnagyobb ellenzéki frakció, az AfD társelnöke, Alice Weidel beszédével indult a vita. Frakciójának képviselői élénk tapssal fogadták. „A szász-anhalt-i választók a demokratikus szuverén nyelvén teljes egyértelműséggel üzentek nekik: »Vége a fekete–vörösnek«” – jelentette ki Weidel. Az emberek politikai változást akarnának. A kancellári hivatal költségvetése szerinte a koalíció „kapitulációs nyilatkozata”.
„Rekordmagas adóbevételek” ellenére a kormány nem tudna „ésszerűen gazdálkodni a polgárok pénzével”. Okaként Weidel „a zöld ideológia béklyóit, a baloldali tömeges bevándorlást és a szocialista újraelosztást” nevezte meg. Lars Klingbeil (SPD) alkancellár és pénzügyminiszter jövőre „500 milliárd euró” új hitelt venne fel. Weidel ezt „teljesen egyértelműen alkotmányellenesnek” minősítette. A szövetségi kormány Németországot „államcsődbe” sodorná. Németország havonta 12 ezer ipari munkahelyet veszít, számos vállalat pedig távozni készülne az országból.
Weidel: csak az állami szektor és a menekültipar növekszik
„Az állami szektor és a menekültipar” az egyetlen „növekedési ágazat Németországban” – fogalmazott Weidel. Az AfD társelnöke arra kérte a képviselőket, nézzenek balra és jobbra. „A kettő közül az egyik a következő parlamenti ciklusban már nem fog ott ülni, ha Friedrich Merz végzett önökkel.”
Weidel szerint Németországban több mint egymillió menekült él, „akinek a menedékkérelmét egynél többször elutasították”. Követeli a kitoloncolásukat. Úgy véli, a polgárok a bevándorlás következményeitől szenvednek, „bizonytalan utcákkal és növekvő bűnözéssel, a szexuális és erőszakos bűncselekmények tömeges növekedésével és évente több mint 750 csoportos nemi erőszakkal” kénytelenek együtt élni.
„Miközben az Egyesült Államok a háború befejezésére törekszik Ukrajnában, Németország fokozza a »háborús propagandát, az Oroszországgal való konfrontációt, és az utolsó hidakat is felégeti, hogy elterelje a figyelmet saját katasztrofális politikai mérlegéről«” – mondta.
Az általa „úgynevezett Energiewende”-nek nevezett energiapolitika Németországot a „szakadékba” rántaná, és a gyengélkedő gazdaság egyik fő oka lenne. Németország biztonságos és olcsó atomerőműveit szerinte tönkretették, ennek következtében az energiaárak megemelkedtek.
Weidel: Németországban a legmagasabbak az energiaárak
A németek a magas adókért cserébe „az összes ipari ország közül a legmagasabb energiaárakat, széthulló infrastruktúrát és egyre inkább működésképtelen államot” kapnak.
Weidel több olyan iparágat sorolt fel, ahol munkahelyeket szüntetnek meg. „A német Mittelstand és a német középosztály csendben haldoklik” – fogalmazott az AfD politikusa. Weidel a nukleáris energia és az orosz gázhoz való visszatérést követelte. „Ezért fogunk dolgozni.”
Az „felesleges klímavédelmi és átállási programok”, valamint a „politikailag támogatott” civil szervezeteknek juttatott pénzek megvonásával szerinte több tízmilliárd eurót lehetne megspórolni. „Németország összesen 26 milliárd euró fejlesztési segélyt fizet. Még az Egyesült Államoknál is többet, és felteszem a kérdést: tulajdonképpen miért van ez így?”
Szerinte az EU-nak juttatott összegek is túl magasak. Követeli továbbá „a kormányzati apparátus és a közszféra, amelyet ilyen arcátlanul felfújtak, ismét szigorú” leépítését. Weidel azzal zárta beszédét, hogy előre jelezte: a következő szövetségi választás után az AfD országos szinten kormányozni fog.
Merz választási csalással vádolja az AfD-t Szász-Anhaltban
Weidel után a szövetségi kancellár kapott szót. Merz közvetlenül Weidelhez szólt. Elmondta, hogy pártja Szász-Anhaltban „figyelemre méltó választási eredményt” ért el, ám valódi célját, a mandátumtöbbség megszerzését az AfD nem tudta teljesíteni. „A szász-anhalt-i választók 56 százaléka nem az AfD-t választotta.”
Merz szerint nem sokkal a szavazóhelyiségek bezárása után Weidel „választási csalásra” szólította fel az AfD szász-anhalt-i csúcsjelöltjét, Ulrich Siegmundot. A választás előtt az AfD azt hangsúlyozta, hogy kizárólag egyedül akar kormányozni. A voksolás után azonban Siegmund már azt jelentette be, hogy mégis támogatókra akar vadászni más pártokban.
„Támogatjuk Ukrajnát, és továbbra is támogatni fogjuk, mert a saját szabadságunkat is védi” – folytatta a kancellár. A CDU elnöke szerint az AfD Oroszország oldalán áll, amikor Németország szabadságának védelméről van szó, és orosz dezinformációs kampányokat is támogat.
Az idei évre várt 1,3 százalékos gazdasági növekedés azt mutatja, hogy a fekete–vörös koalíció reformjai hatnak. Merz ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a mostani növekedés csak akkor lesz tartós, ha további reformokat is végrehajtanak.
Merz elismerte, hogy hibák történtek az atomerőművek leállításakor. A szövetségi kormány ma az energiapolitikában elkövetett hibákat korrigálja. A gáztárolókra utalva a kancellár kiemelte, hogy Katherina Reiche (CDU) gazdasági miniszter „pontosan a helyes lépéseket” teszi a téli gázellátás biztosítása érdekében. Az olyan „kapkodó vásárlási akciók”, mint amilyeneket Weidel szeretne, az árakat a megfizethetetlenségig hajtanák fel.
Remigráció: Merz „etnikai tisztogatással” vádolja az AfD-t
A szövetségi kormány jelenleg a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazására vonatkozó stratégián dolgozik, amelyet a kabinet néhány napon belül el akar fogadni. „A negyedik ipari forradalom mindenkit érinteni fog.” Merz szerint Németországnak ezen a területen az élvonalban kell állnia, ezért az országban már most adatközpontok létesülnek.
A kormány komolyan veszi a kézműipar aggodalmait. A kancellár szavai szerint a kabinet „minden nap” azon dolgozik, hogy csökkentse a vállalkozásokra nehezedő terheket. Ugyanakkor a kézműiparban sok olyan ember is dolgozik, akinek migrációs háttere van; minden hatodik ott dolgozó külföldi útlevéllel rendelkezik.
Merz kijelentette, hogy az AfD által követelt „remigráció” nem más, mint „bőrszín és származás szerinti etnikai tisztogatás”. A Bundestagban ekkor felerősödött a hangzavar, az AfD-frakcióból közbekiabálások hallatszottak. Ha az AfD tervei valóban megvalósulnának, a kézműiparban, a vendéglátásban és az ápolásban is súlyos munkaerőhiány lépne fel – érvelt Merz.
Közbekiabálások: Klöckner kizárással fenyegeti az AfD-képviselőket
A Németország számára katasztrofális eredményeket hozó, tegnap nyilvánosságra hozott PISA-felmérésre utalva Merz felajánlotta a tartományoknak, hogy ismét üljenek össze, és közösen dolgozzanak ki megoldást az oktatási rendszer problémáira. „Meggyőző választ kell adnunk a fiatal generációnak arra, mit képvisel a mi országunk.” A Bundestag elnöke, Klöckner ismét félbeszakította Merz beszédét, mert az AfD-frakcióból újra túl sok közbekiabálás és pfujolás hallatszott.
Merz megköszönte a figyelmeztetést, majd hozzátette: „Ez a frakció továbbra is megpróbál majd zavart kelteni.” Az AfD-frakcióból újabb rendzavarási kísérletek érkeztek. „Önök destabilizálni akarják az országunkat. A német Bundestag iránti teljes megvetésük ebben a magatartásban is megnyilvánul.” Az AfD képviselői tovább folytatták a zavaró közbeszólásokat. Klöckner közbelépett: „Ez itt nem futballstadion.” A CDU-s politikus kizárással fenyegette meg az érintett képviselőket.
Merz ezután láthatóan keményebb hangnemre váltott. Mint mondta, eredetileg meg akarta kímélni az AfD-frakciót, most mégis idézni kívánta Ulrich Siegmundot, az AfD csúcsjelöltjét. Néhány nappal a szász-anhalt-i választás előtt az AfD ifjúsági szervezete előtt azt mondta: „Németország egy fűszagú, lusta proli.” A „dope” a marihuána szlengmegnevezése. A kancellár szerint az idézet jól mutatja, mit gondol az AfD Németországról.
A második világháború után három generáció támaszkodhatott Németország jóléti ígéretére, a fiatal generáció ma azonban kételkedik ebben. A kormány feladata, hogy új perspektívákat teremtsen. A reformok „az összetartást, a haladást és országunk további fejlődését szolgálják szabadságban és békében”.
„Kezünkbe vesszük országunk jövőjét, alakítjuk és jobbá tesszük. És gondoskodni fogunk arról, hogy gyermekeinknek és unokáinknak ismét legyen reményük a jövőre.” Ezekkel a szavakkal fejezte be Merz a beszédét.