A Euronews Business azt vizsgálja, hogyan vélekednek az európaiak a leggazdagabbakat érintő minimális vagyonadóról és a nagy multinacionális cégek működési hely szerinti minimális adójáról.
Az adóztatás kulcsszerepet játszik egy ország társadalmi kohéziójában: ez biztosítja azt a bevételt, amelyre a kormányoknak szükségük van a működéshez, a szolgáltatások nyújtásához és a stabilitás fenntartásához. Az EU azt mondja, igazságosabbá, átláthatóbbá és hatékonyabbá szeretné tenni az adóztatást az adódiszkrimináció, a kettős adóztatás és az adóelkerülés visszaszorításával.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A nagy multinacionális vállalatok és a tehetős magánszemélyek egyre nagyobb figyelem középpontjába kerülnek, miközben egyre élénkebb vita folyik arról, hogy valóban kiveszik-e részüket a közteherviselésből. Európa-szerte időnként tüntetések követelik tőlük, hogy nagyobb mértékben járuljanak hozzá.
Egy 2025-ös Eurobarométer-felmérés szerint az uniós polgárok kétharmada támogatja a gazdagokra kivetett adót, miközben ötből négyen a nagy multinacionális vállalatok megadóztatását is helyeslik. A támogatottság Európa-szerte nagyon eltérő, és a szakértők szerint ezt részben az magyarázza, hogy az emberek mennyire bíznak a kormányokban és a közintézményekben.
A résztvevőktől ezt kérdezték: „Mi a véleménye a vagyon alapján meghatározott, minimális adószintről, amelyet az országában élő legvagyonosabb magánszemélyekre (a felső 0,001%-ra) vetnének ki?”
Átlagosan az EU-ban 65% támogatta egy ilyen minimális adó bevezetését. A támogatás mértéke Csehországban 45%, Magyarországon 78% volt.
E két országon kívül legalább 70% a támogatók aránya Bulgáriában, Romániában, Horvátországban és Görögországban, miközben Lengyelországban és Dániában 50% alatt marad.
Az EU négy legnagyobb gazdaságában hasonlóak az arányok. Olaszország vezet 70%-kal, közvetlenül mögötte Németország és Spanyolország 69-69%-kal. Franciaország 65%-os értéke megegyezik az uniós átlaggal.
Összességében Közép- és Kelet-Európában magas a támogatottság, ugyanakkor feltűnőek a belső különbségek. Lengyelország és Csehország egyértelműen kilóg a sorból, itt jelentősen alacsonyabb a támogatás.
A régió néhány, alacsonyabb támogatottságú országában a „nem tudom” válaszok aránya is viszonylag magas, így például Csehországban (25%) és Lettországban (19%).
Egyenlőtlenség és vagyoni szakadékok
„Az egyenlőtlenség érzékelése és a vagyoni különbségek láthatósága döntő szerepet játszik az adózáshoz való viszony alakulásában” – mondta Erick Kirchler, a Bécsi Egyetem munkatársa az Euronews Businessnek.
„Ahol gyenge a szociális biztonsági háló, és a vagyoni különbségek feltűnően nagyok, ott az állampolgárok általában erőteljesebb korrekciót követelnek, beleértve a nagyon gazdagok magasabb adóit is.”
Felidézte, hogy a skandináv országokban hatékonysági és adóelkerülési aggályok miatt számos vagyonadót megszüntettek. Mint mondta, az ottani polgárok általában bíznak abban, hogy a meglévő jövedelemadók és a tőkejövedelmeket terhelő adók hatékonyan működnek, és igazságosan osztják el a terheket. „Ennek következtében a nettó vagyonadók újbóli bevezetésének hajlandósága továbbra is korlátozott” – tette hozzá.
A kormányba vetett bizalom szerepe
Caren Sureth-Sloane, a Paderborni Egyetem professzora szerint a kormányzatba vetett bizalom eltérő szintjei alakítják ezeket a percepciókat. Szerepet játszik a jövedelmi és a vagyoni egyenlőtlenség mértéke is, valamint az, hogy az emberek mit tartanak elfogadható különbségnek.
„Ha az emberek meg vannak győződve arról, hogy a „gazdagok” meg tudják kerülni a rendszert, és hogy a politikai rendszer és a közigazgatás ellenőrzése gyenge vagy akár korrupt, ez az elégedetlenség tovább erősíti a vagyonadó iránti igényt” – mondta az Euronews Businessnek.
Amikor a résztvevőktől azt kérdezték, „milyen mértékben értenek egyet azzal, hogy a nagy multinacionális vállalatokat kötelezni kellene egy minimális adó megfizetésére minden olyan országban, ahol működnek?”, a támogatottság jelentősen megugrott.
Az EU-ban átlagosan a válaszadók 80%-a ért egyet ezzel. Közülük 44% teljes mértékben, 36% pedig inkább egyetért. A támogatottság Magyarországon 67%, Görögországban 87%.
Számos országban a válaszadók több mint négyötöde gondolja úgy, hogy a multiknak minimum adót kellene fizetniük ott, ahol tevékenykednek, többek között Ausztriában (86%), Bulgáriában (84%), Franciaországban (83%), Finnországban (83%), Portugáliában (83%), Máltán (83%), Horvátországban (82%), Németországban (82%) és Luxemburgban (81%).
A „teljes mértékben egyetértők” aránya különösen magas Ausztriában (54%), Horvátországban (51%) és Németországban (48%).
Magyarországhoz hasonlóan 75% alá esik az összesített támogatottság Lettországban (72%), Szlovéniában (73%), Szlovákiában (73%) és Csehországban (74%).
Caren Sureth-Sloane szerint Ausztria továbbra is vonzó célpont a külföldi közvetlentőke-befektetések (foreign direct investment, FDI) számára, míg Magyarország az egyik legkevésbé vonzó. Ez arra utal, hogy Magyarország igyekszik bevonzani az FDI-t, még akkor is, ha ez bizonyos társaságiadó-bevételek feladásával jár.
Külföldi közvetlen tőkeberuházások
Kirchler rámutatott, hogy Ausztria, Horvátország és Bulgárianem adóparadicsomként tekint magára, hanem olyan piacgazdaságként, amely elvárja a tisztességes hozzájárulást. „A minimális adó nagyobb stabilitást és védelmet ígér a nyereségátcsoportosítással szemben – ezek a kérdések különösen relevánsak Délkelet-Európában” – mondta.
Kirchler szerintMagyarország és Lettország alacsony társaságiadó-kulcsokra és külföldi tőkére támaszkodik gazdaságának erősítése érdekében. „_A_z attitűdök ezért óvatosabbak… Sokan attól tartanak, hogy a szigorúbb nemzetközi adóügyi koordináció gyengítheti versenyképességüket” – tette hozzá.
Az Amazon, a Meta, a Google és az Apple a legismertebb multinacionális vállalatok közé tartoznak; némelyikükkel szemben már tüntetések is voltak amiatt, hogy mennyi adót fizetnek.
Az adóigazságosság megítélése általában kedvezőbb a skandináv és nyugat-európai országokban, és kedvezőtlenebb Kelet-Európában. A szakértők ezt a különbséget a közszolgáltatások minőségével és azzal hozzák összefüggésbe, mennyire hatékonyan osztják újra a vagyont az adórendszerek.
A „Vagyonadók Európában” című Euronews-cikk részletesen bemutatja, mely országok vetnek ki ilyen adókat, és mekkora bevételt hoznak. A legfelső személyi jövedelemadó-kulcsok a legmagasabb jövedelműek esetében jelentősen eltérnek Európa-szerte.