Az Euronews Business közelebbről megvizsgálja, hogy mit gondolnak az európaiak a leggazdagabb magánszemélyek vagyonadójának minimumáról, valamint a nagy multinacionális vállalatok minimumadójáról azokban az országokban, ahol működnek.
Az adózás központi szerepet játszik egy ország társadalmi kohéziójában, mivel biztosítja a kormányok működéséhez, a szolgáltatások nyújtásához és a stabilitás fenntartásához szükséges bevételeket. Az EU azt állítja, hogy az adózási diszkrimináció, a kettős adóztatás és az adócsalás elleni küzdelem révén igazságosabbá, átláthatóbbá és hatékonyabbá kívánja tenni az adózást.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A multinacionális nagyvállalatok és a gazdag magánszemélyek egyre inkább a figyelem középpontjába kerülnek, mivel egyre több vita folyik arról, hogy vajon méltányosan fizetik-e a rájuk eső részt. Az Európa-szerte zajló tiltakozások időnként arra szólították fel őket, hogy fizessenek többet.
Egy 2025-ös Eurobarométer-felmérés szerint az uniós polgárok kétharmada támogatja a gazdagok megadóztatását, míg ötből négyen a nagy multinacionális vállalatok megadóztatását. A támogatottság Európa-szerte igen eltérő, és szakértők szerint a kormányokba és a közintézményekbe vetett bizalomban mutatkozó különbségek magyarázzák a szakadékot.
A résztvevőket megkérdezték: "Mi a véleménye a vagyonon alapuló, az országában a leggazdagabb személyekre (a felső 0,001%) kivetett minimum adóról?".
Az EU-ban átlagosan 65% támogatta egy ilyen minimumadó bevezetését. A támogatottság a csehországi 45% és a magyarországi 78% között mozgott.
E két országon kívül Bulgáriában, Romániában, Horvátországban és Görögországban legalább 70%-os a támogatottság, míg Lengyelországban és Dániában a felét sem éri el.
Az EU négy legnagyobb gazdasága között a támogatottsági szintek hasonlóak. Olaszország vezet 70%-os támogatottsággal, amelyet szorosan követ Németország és Spanyolország 69%-kal. Franciaország 65%-os támogatottsága megfelel az uniós átlagnak.
Közép- és Kelet-Európában összességében magas a támogatottság, bár a belső különbségek szembetűnőek. Lengyelország és Csehország egyértelműen kilóg a sorból, ahol a támogatottság jelentősen alacsonyabb.
A régió néhány alacsonyabb támogatottságú országában a "nem tudom" válaszok aránya is viszonylag magas, köztük Csehországban (25%) és Lettországban (19%).
Egyenlőtlenség és vagyoni különbségek
"Az egyenlőtlenségek megítélése és a vagyoni különbségek láthatósága döntő szerepet játszik az adózással kapcsolatos attitűdök kialakításában" - mondta Erick Kirchler, a Bécsi Egyetem munkatársa az Euronews Businessnek.
"Ahol a szociális biztonsági hálók gyengék és a vagyoni egyenlőtlenségek szembetűnőek, ott a polgárok hajlamosak erősebb korrekciós intézkedéseket követelni, beleértve a nagyon gazdagok magasabb adóztatását is"."
Megjegyezte, hogy a skandináv országokban számos vagyonadót eltöröltek a hatékonysággal és az adóelkerüléssel kapcsolatos aggályok miatt. Az ottani polgárok általában bíznak abban, hogy a meglévő jövedelem- és tőkejövedelemadók hatékonyan működnek és igazságosan osztják el a terheket. "Következésképpen a hajlandóság a nettó vagyonadók újbóli bevezetésére továbbra is korlátozott" - tette hozzá.
A kormányzatba vetett bizalom szerepe
Caren Sureth-Sloane, a Paderborni Egyetem munkatársa szerint a kormányzatba vetett bizalomban mutatkozó különbségek alakítják ezeket a vélekedéseket. A jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek szintje, valamint az, hogy az emberek mit tekintenek elfogadható egyenlőtlenségnek, szintén szerepet játszik.
"Ha az emberek meg vannak győződve arról, hogy a "gazdagok" képesek átverni a rendszert, és hogy a politikai rendszer és a közigazgatás rosszul ellenőrzött vagy akár korrupt, akkor ez az elégedetlenség táplálja a vagyonadóra való felhívásokat" - mondta az Euronews Businessnek.
Amikor a résztvevőket megkérdezték, hogy "mennyire értenek egyet azzal, hogy a nagy multinacionális vállalatoknak minimális adóösszeget kellene fizetniük minden olyan országban, ahol működnek?", a támogatottság jelentősen nőtt.
Az egész EU-ban a válaszadók 80%-a ért egyet. Közülük 44% határozottan egyetért, 36% pedig inkább egyetért. A támogatottság a magyarországi 67%-tól a görögországi 87%-ig terjed.
Több országban ötből több mint négy válaszadó szerint a multinacionális vállalatoknak minimális adómértéket kellene fizetniük ott, ahol működnek, többek között Ausztriában (86%), Bulgáriában (84%), Franciaországban (83%), Finnországban (83%), Portugáliában (83%), Máltán (83%), Horvátországban (82%), Németországban (82%) és Luxemburgban (81%).
A határozottan egyetértők aránya különösen magas Ausztriában (54%), Horvátországban (51%) és Németországban (48%).
Magyarország mellett Lettországban (72%), Szlovéniában (73%), Szlovákiában (73%) és Csehországban (74%) a támogatottság három a négyhez arányban csökken.
Caren Sureth-Sloane szerint Ausztria továbbra is vonzó célpont a közvetlen külföldi befektetések (FDI) számára, míg Magyarország a legkevésbé vonzó országok közé tartozik. Ez arra utal, hogy Magyarország szívesen vonzza az FDI-t, még akkor is, ha ez a társasági adóbevételek egy részének feladásával jár.
"Ezt a stratégiát valószínűleg elősegíti az a várakozás, hogy az egyéb adókból, például a fogyasztásalapú adókból, például az áfából származó bevételek növekedése általánosan előnyös lesz. Ausztriában az emberek jobban aggódnak a hazai cégek versenyképessége miatt más nemzetközi szereplőkkel szemben" - mondta.
Közvetlen külföldi befektetések
Kirchler megjegyezte, hogy Ausztria, Horvátország és Bulgárianem adóparadicsomként, hanem tisztességes hozzájárulást elváró piacgazdaságként tekint magára. "A minimumadó nagyobb stabilitást és védelmet ígér a profitáthelyezéssel szemben - olyan kérdések, amelyek különösen fontosak Délkelet-Európában" - mondta.
Kirchler kijelentette, hogyMagyarország és Lettország az alacsony társasági adókulcsokra és a külföldi befektetésekre támaszkodik gazdaságaik megerősítése érdekében. "_A hozzáállás_óvatosabb... Sokan attól tartanak, hogy a szigorúbb nemzetközi adóügyi koordináció gyengítheti versenyképességüket" - tette hozzá.
Az Amazon, a Meta, a Google és az Apple a legjelentősebb multinacionális vállalatok közé tartozik. Némelyikük tiltakozással szembesült amiatt, hogy mennyi adót fizetnek.
Az adózás igazságosságának megítélése általában magasabb az északi és nyugat-európai országokban, és alacsonyabb Kelet-Európában. A szakértők ezt a különbséget a közszolgáltatások minőségével és azzal hozzák összefüggésbe, hogy az adórendszerek mennyire hatékonyan osztják újra a javakat.
Az Euronews "Vagyonadók Európában" című cikke közelebbről megvizsgálja, hogy mely országok vetnek kivagyonadót, és mennyi bevételt eredményeznek. A legmagasabb személyi jövedelemadó-kulcsok a legjobban keresők esetében nagy eltéréseket mutatnak Európa-szerte.