Trump megfogadta, hogy folytatja a vámok kivetését – köztük egy új, 10%-os globális illetéket is –, miután a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy átfogó vámjai túllépték az elnöki jogkört.
Donald Trump amerikai elnök közölte, hogy azonnal bevezet egy új, 10 százalékos globális vámot, és alternatív kereskedelmi intézkedésekkel is tovább lép, miután a Legfelsőbb Bíróság pénteken kimondta: átfogó vámai túllépték a végrehajtó hatalom jogköreit.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Ma rendeletet írok alá egy 10 százalékos globális vám bevezetéséről a 122. szakasz alapján, a már érvényben lévő szokásos vámjainkon felül” – mondta Trump sajtótájékoztatóján.
A bíróság pénteken 6–3 arányú döntéssel megsemmisítette azokat a kiterjedt vámokat, amelyeket Trump egy rendkívüli jogköröket biztosító törvény alapján vetett ki, komoly csapást mérve ezzel egyik kulcsfontosságú gazdaságpolitikai kezdeményezésére.
„Ahhoz, hogy megvédjük országunkat, egy elnök valójában magasabb vámokat is kivethet, mint amilyeneket én alkalmaztam… a különböző vámkivetési jogkörök alapján” – folytatta.
A döntés középpontjában azok a vámok állnak, amelyeket a Nemzetközi Rendkívüli Gazdasági Jogkörökről szóló, 1977-es törvényre (IEEPA) hivatkozva vezettek be. Ezt a jogszabályt jellemzően szankciókra és egyéb gazdasági eszközökre használják, Trump azonban erre hivatkozva próbálta igazolni a széles körű importvámokat.
Más amerikai elnökök is számos alkalommal éltek már ezzel a törvénnyel, de vámok kivetésére elsőként Trump alkalmazta.
Trump közölte, hogy nem aggasztja a döntés, szerinte az amerikai Legfelsőbb Bíróság határozata „mindössze az IEEPA egy konkrét alkalmazását semmisítette meg”.
„Ezért használhatjuk a többi törvényt, más vámkivetési jogalapokat is, amelyeket szintén megerősítettek, és teljes mértékben megengedettek.”
Trump ismételten úgy állította be a vitát, mint amely létfontosságú gazdasági programja szempontjából, noha a közvélemény-kutatások szerint a vámok nem különösebben népszerűek, miközben a választók szélesebb köre a megélhetés megfizethetősége miatt aggódik.
JD Vance alelnök az X-en adott hangot csalódottságának a Legfelsőbb Bíróság „törvénytelensége” miatt.
„A Legfelsőbb Bíróság ma úgy döntött, hogy bár a Kongresszus felhatalmazta az elnököt az ’import szabályozására’, valójában nem is így gondolta” – írta bejegyzésében a közösségi oldalon.
A Kongresszus és a végrehajtó hatalom összecsapása
Többségi indoklásában a bíróság rámutatott: az amerikai alkotmány „nagyon egyértelműen” a Kongresszusra ruházza az adók – köztük a vámok – kivetésének jogát, nem pedig az elnökre.
John Roberts főbíró azt írta: az alkotmány megalkotói nem a végrehajtó hatalomra bízták az adókivetés jogát.
A döntés nem akadályozza meg a Fehér Házat abban, hogy más törvények alapján is vessen ki vámokat, ezek az eljárások azonban általában szigorúbb formai követelményekhez kötöttek, és a gyorsaságot, illetve a bevethető intézkedések körét tekintve is szűkebbek, mint az a rendkívüli felhatalmazás, amelyre Trump eredetileg támaszkodott.
A kormányzati tisztviselők szerint ugyanakkor arra számítanak, hogy más jogalapok segítségével fenn tudják tartani a tágabb vámpolitikai keretet.
„Ezért a 232. szakasz alapján bevezetett minden nemzetbiztonsági vám, valamint a jelenlegi 301-es vámok… azonnali hatállyal maradnak érvényben, teljes mértékben, teljes jogi erővel” – mondta.
„Emellett több 301. szakasz szerinti és egyéb vizsgálatot is indítunk, hogy megvédjük országunkat a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatoktól” – tette hozzá Trump.
Milyen „egyéb” jogi eszközök maradtak még?
Az amerikai elnök számára rendelkezésre álló alternatív jogi eszközök közül a legfontosabbak minden jövőbeli vámterv szempontjából az 1974-es kereskedelmi törvény 301. és 122. szakasza.
Mindkét rendelkezés lényegesen szigorúbb korlátokat tartalmaz, mint az IEEPA, így a Trump-kormányzat valóban szűkebb eszköztárral dolgozhat.
A 301. szakasz – amely formálisan az 1974-es kereskedelmi törvény III. címének része, „Jogorvoslat a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben” címmel – felhatalmazza az Egyesült Államok kereskedelmi képviselőjének hivatalát (USTR), hogy „kivizsgálja és szankcionálja azokat a külföldi kereskedelmi gyakorlatokat, amelyek sértik az amerikai kereskedelmi megállapodásokat, vagy terhet rónak az Egyesült Államok kereskedelmére”.
Ha az USTR arra a következtetésre jut, hogy egy külföldi kormány magatartása indokolhatatlan vagy diszkriminatív, megtorló vámokat vethet ki, vagy megvonhat kereskedelmi engedményeket.
Lényeges korlát, hogy a kereskedelmi megállapodásokat nem érintő ügyekben a vizsgálatot általában 12 hónapon belül le kell zárni, vagyis a vámok nem vezethetők be villámgyorsan.
A 301. szakasz például nem tenne lehetővé egy 50 százalékos vámot a brazil importtermékekre.
A 122. szakasz ezzel szemben gyorsabban alkalmazható, de időben korlátozott.
A rendelkezés felhatalmazza az amerikai elnököt, hogy legfeljebb 15 százalékos ideiglenes importpótlékokat, illetve kvótákat vezessen be legfeljebb 150 napra, ha az Egyesült Államok alapvető nemzetközi fizetési problémákkal szembesül – például súlyos fizetési mérleg-hiánnyal vagy a dollár gyors leértékelődésével.
A szabályt azt követően fogadták el, hogy Richard Nixon amerikai elnök 1971-ben az Ellenséggel való kereskedésről szóló törvényre hivatkozva ideiglenes, 10 százalékos importpótlékot vetett ki; a Kongresszus ezzel próbálta szűkebb formában törvénybe foglalni azt a rendkívüli vámkivetési felhatalmazást.
Előzetes vizsgálatra nincs szükség, ami gyors kormányzati lépéseket tesz lehetővé – a vámok azonban automatikusan megszűnnek 150 nap után, hacsak a Kongresszus nem szavaz a meghosszabbításukról.
A két rendelkezés korlátai óriási jelentőséggel bírnak a kormány ambíciói szempontjából.
Trump pénteki, látszólag magabiztos fellépése ellenére Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter korábban már elismerte, hogy ezek az alternatív módszerek „nem olyan hatékonyak és nem olyan erősek”, mint az IEEPA.
Perek sora a vámok által érintett cégektől
Az ügyben főként demokrata érzelmű államok egy csoportja, valamint a kis importőröktől a nagy kiskereskedelmi láncokig terjedő vállalkozások nyújtottak be keresetet, arra hivatkozva, hogy a rendkívüli helyzetekre vonatkozó törvény nem ad felhatalmazást vámok kivetésére, és hogy Trump lépése nem felel meg a bevett jogi teszteknek.
„Ismerem azokat, akik benyújtották a keresetet, és tudják, hogy ők aljas alakok, komoly aljas alakok” – mondta Trump.
„Nem hiszem, hogy valaha is feladnánk a MAGA-t, a MAGA mindig velünk lesz.”
Trump ismételten úgy állította be a vitát, mintha gazdasági programjának létkérdése lenne, noha a felmérések szerint a vámok nem túl népszerűek, miközben a választók egyre inkább aggódnak a megélhetési költségek miatt.
Új módszereket tervez találni arra, hogyan tarthatja fenn a vámokat.
„Néhány (vám) érvényben marad. Sok közülük marad. Némelyik nem, és ezeket más vámok fogják felváltani” – zárta szavait.