A Barátság vezetéken csaknem egy hónapja nem érkezik olaj Oroszországból Közép-Európába Ukrajnán keresztül. Emiatt egyre jobban elmérgesedik a helyzet Magyarország, Szlovákia és Ukrajna között, kölcsönösen zsarolással vádolják egymást.
A Barátság vezeték a világ egyik leghosszabb kőolajvezetéke, amely Oroszországból szállít nyersolajat több közép- és kelet-európai országba. Az orosz–ukrán háború miatt az utóbbi években több alkalommal is megszakadt az olajszállítás, rakétatalálatok vagy áramellátási problémák is okoztak kiesést. A szemben álló felek egymást hibáztatták a károkozással.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Idén január 27-e óta nem érkezik kőolaj Szlovákiába és Magyarországra a Barátság kőolajvezetéken. Ukrajna állítása szerint a vezetéket ért orosz dróntámadás miatt függesztették fel az olajszállítást.
Nem barátságos hangnem
Magyarország leállította a dízel üzemanyag szállítását Ukrajnába, és mindaddig nem indítja újra, amíg Kijev helyre nem állítja a kőolajtranzitot a Barátság vezetéken Magyarország irányába – közölte a külgazdasági és külügyminiszter múlt szerdán. Szijjártó Péter szerint műszakilag mostanra nem lenne akadálya a szállítás folytatásának. "Az a döntés az ukrán állam, az ukrán elnök vagy az ukrán kormány részéről, hogy nem indítják újra a kőolajszállítást, az puszta politikai döntés" – mondta.
Szijjártó a szlovák gazdasági miniszterrel már korábban jelezte a horvát kormánynak, hogy élnek az európai szabály adta lehetőséggel, és az Adria olajvezetéken orosz kőolajat kívánnak szállítani Magyarországra és Szlovákiába.
Magyarország "pontosan tudja", hogy a Barátság kőolajvezeték azért állt le, mert Oroszország csapást mért rá - jelentette ki Heorhij Tihij ukrán külügyi szóvivő.
Szlovákia is ringbe szállt
Magyarországhoz hasonlóan Szlovákia is úgy döntött, hogy nem szállít dízelolajat Ukrajnának. Robert Fico szlovák miniszterelnök a kormány szerdai ülése közölte, hogy "olajszükségállapot bevezetéséről döntöttek", mivel az ukrán fél nem indította újra a szállításokat a Barátság kőolajvezetéken.
Fico azt mondta, hogy a szlovák szakszolgálatok információi szerint a vezeték Ukrajnában megrongált szakaszát már megjavították, és így a szállítás folytatásának műszaki akadálya nincs.
A szlovák kormányfő hétfőn leállíttatta az Ukrajnába irányuló áramkivitelt is. "Ha Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt üzeni nekünk, hogy máshol vegyünk gázt és kőolajat, mint Oroszországban – bár ez nehezebb és drágább, amivel nagy pénzeket vesztünk –, akkor jogunk van válaszolni" – mondta Robert Fico videóbejegyzésében.
Jóllehet a jelenlegi európai uniós szabályok értelmében tilos az orosz kőolaj importja, Magyarország és Szlovákia 2022-ben mentességet kapott a csővezetékes szállításra. Ez a szabály tartalmaz egy másik kitételt is, miszerint ha az orosz kőolaj szárazföldi tranzitja ellehetetlenül, akkor Budapest és Pozsony tengeri szállítással is vásárolhat Oroszországtól.
Csütörtökön az Európai Bizottság rendkívüli ülésre hívta össze az olajkoordinációs csoportot a Barátság kőolajvezeték körül kialakult helyzet miatt.
Kijev: ultimátumokat a Kremlnek kell küldeni
Ukrajna visszautasítja és elítéli a szlovák és a magyar kormány "ultimátumát és zsarolását" az Ukrajna felé irányuló energiaszállítmányokkal kapcsolatban. Az ukrán külügyminisztérium szombaton azt közölte, hogy az új rakétatámadások napi fenyegetése közepette folytatódnak a biztonsági és stabilizációs helyreállítási munkálatok.
"Ukrajna mindig is az EU megbízható energiapartnere és energiaforrások tranzitországa volt, jelenleg is az és maradni is fog. Ugyanakkor, a Budapestről és Pozsonyból az elmúlt napokban érkező alaptalan és felelőtlen fenyegetésekkel szemben, Ukrajna fontolgatja az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási megállapodásban foglalt Korai Figyelmeztető Mechanizmus aktiválásának lehetőségét" – írták.
Közleményük szerint a magyar és a szlovák kormány nemcsak az agresszorral játszik össze, hanem saját energiaszolgáltató vállalatainak is árt, amelyek kereskedelmi alapon szállítanak energiát. Mint írták, „ultimátumokat inkább a Kremlnek és semmiképpen sem Kijevnek kellene címezni".
Orbán emeli a tétet
Amíg nem indul újra a szállítás a Barátság kőolajvezetéken, addig semmilyen szankciós politikát nem támogat Magyarország, így a döntésre előterjesztett 20. szankciós csomagot sem – jelentette ki Orbán Viktor vasárnap az Energiabiztonsági Tanács ülése után.
A kormányfő azt is közölte, hogy azt az ukrajnai hadikölcsönt, amelyről korábban már döntés született Brüsszelben, és amelynek folyósításához Magyarország jóváhagyása, hozzájárulása is szükséges, nem szavazzák meg, amíg az olajszállításokat nem indítják újra Magyarországra.
A miniszterelnök megerősítette, hogy nem indítják újra a dízelszállítást Magyarországról Ukrajnába addig, amíg nem kapjuk meg az olajszállítmányokat Ukrajnából. Ugyanakkor azt mondta, az energiaellátás tekintetében, ahol Ukrajna függ Magyarországtól, óvatosan fognak eljárni, ugyanis a határ másik oldalán is magyarok élnek, és "a mi ellenségünk nem az ukrán nép, hanem a rossz ukrán politika".
Nagy biznisz
Magyarország 2025-ben tovább növelte a nyersolajfüggőségét Oroszországtól: az már az import több mint 92 százalékát teszi ki, szemben 2022-es 61 százalékkal – annak ellenére, hogy léteznek alternatívák. A Center for the Study of Democracy (CSD) bolgár intézet szerint ez a függőség nem technikai korlátok eredménye, hanem politikai és kereskedelmi döntéseké, amelyek továbbra is jelentős bevételeket juttatják Oroszországot.
Elemzésük megállapítja, hogy Magyarország legnagyobb finomítója, a MOL profitál az orosz olaj kedvezményes árából (ez 2025-ben havonta körülbelül 47,3 millió eurónyi megtakarítást jelentett) anélkül, hogy csökkentette volna a fogyasztók számára az üzemanyag árait. A magyarországi üzemanyagárak 18%-kal magasabbak, mint Csehországban, amely már betiltotta az orosz importot.
A MOL működési bevétele 30%-kal emelkedett az ukrajnai inváziót megelőző szinthez képest. Három, Orbán Viktor miniszterelnökhöz köthető alapítvány a Mol részvényeinek 30%-át birtokolja, így a többletnyereség Magyarország néhány legbefolyásosabb állami hálózatához is áramlik.
A diverzifikációval járó túlzott költségekre vonatkozó állítások pedig alaptalanok: az Adria-vezetéken keresztül importált nyersolajra vonatkozó tranzitdíjak alacsonyabbak voltak (1,6%), mint a Barátság rendszeren keresztül szállított orosz nyersolajra felszámolt díjak (4,5%).
A Magyarországnak, Szlovákiának és Csehországnak történő olaj- és gázértékesítés 2022 óta több mint 13 milliárd euró adóbevételt hozott az orosz államnak.
"Magyarország folyamatos függése olyan politikai döntés, amely gyengíti az EU egységét, és aláássa a szankciórendszer hitelességét. Az orosz nyersolaj fokozatos kivezetése 2026 végéig elengedhetetlen Európa hosszú távú energiaellátásának biztonsága szempontjából” – mondta Martin Vladimirov, a CSD energia- és éghajlatprogramjának igazgatója.