A magyar választási kampány egyik legfontosabb témája az ukrajnai háború. A kormány azzal vádolja fő kihívóját, a Tiszát, hogy Kijev pénzeli. Az erről szóló plakátokkal már hónapok óta tele vannak az utcák, pedig a Tisza ugyanúgy nem támogatja Ukrajna gyorsított EU-csatlakozását, mint a Fidesz.
Négy évvel ezelőtt indított átfogó offenzívát Oroszország Ukrajna ellen. Az első tankok megindulásakor erre talán még senki sem gondolt, de az invázió végül a magyar választási kampányban is központi szerepet kapott.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Fidesz fő üzenete az lett, hogy ők a béke és a biztonság letéteményesei, akik meg tudják védeni a magyarokat a háborúba sodródástól. Az ellenzék viszont erre nem képes, sőt, magyar katonákat küldene Ukrajnába. A Fidesz végül minden korábbinál nagyobb győzelmet aratott 2022. április 3-án, Orbán Viktor pedig még a győzelmi beszédében is tartogatott helyet Ukrajna számára:
"Ez a győzelem azért is marad majd emlékezetes talán életünk végéig, mert most kellett a legnagyobb túlerővel megküzdeni. A baloldal itthon, a nemzetközi baloldal körös-körül, a brüsszeli bürokraták, a Soros-birodalom minden pénze és szervezete, a nemzetközi fősodratú média, és a végén még az Ukrán elnök is. Ennyi ellenfelünk egyszere még sosem volt" - mondta a miniszterelnök.
Kibékíthetetlen ellentétek az orosz energia körül
2026-ban a háború még mindig tart, a Fidesz pedig ismét Ukrajnát állította a választási kampánya középpontjába. A különbség csak az, hogy a hangvétel négy év alatt sokkal élesebbé vált. 2022-ben például az ukrán elnököt, Volodimir Zelenszkijt még csak ellenfelének nevezte meg Orbán Viktor, néhány héttel ezelőtt viszont már nem ellenfélként, hanem ellenségként hivatkozott Ukrajnára a szombathelyi DPK-gyűlésen:
A kormány fő vádja Ukrajnával szemben az, hogy le akarja választani Magyarországot az olcsó orosz energiáról, hogy csökkentse Moszkva bevételeit. Ennek érdekében pedig attól sem riad vissza, hogy veszélybe sodorja a magyar gáz- és olajellátást. A Barátság kőolajvezetéken csaknem egy hónapja nem érkezik orosz gáz Közép-Európába, miután január végén orosz találat érte a vezeték ukrán szakaszát.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint a károkat azóta sikerült elhárítani, az ukrán kormány viszont szándékosan nem indítja újra a kőolajszállítást, hogy nyomást gyakoroljon Magyarországra. Az ukrán kormány ezt tagadja, és azt állítja, hogy még nem készültek el a javítással.
Példátlan lépések Ukrajna ellen
Magyarország "válaszlépés" gyanánt leállította a dízel üzemanyag szállítását Ukrajnába. Szijjártó szerint addig nem is indul újra a magyar export, ameddig nem érkezik orosz olaj a Barátság vezetéken. Szlovákia hasonlóan döntött, sőt, a dízelszállítmányok után az Ukrajnába irányuló áramkivitelt is felfüggesztette. A kialakult helyzetről ebben a cikkben írtunk bővebben:
A magyar kormány azt is bejelentette, hogy blokkolja az Európai Unió 20. szankciós csomagját Oroszországgal szemben, és az Ukrajnának nyújtandó 90 milliárd eurós hadikölcsön folyósításához sem járul hozzá, annak ellenére sem, hogy Magyarország kimaradhat a kölcsön felvételéből. A rendkívüli lépést Orbán Viktor szintén az ukrán olajtranzit leállításával indokolta. Az Európai Tanács elnökének, Antonio Costának azt írta, hogy Ukrajna politikai okokból nem indítja újra az olajszállítást.
A Tisza óvatos Ukrajnával kapcsolatban
Eközben itthon a Fidesz fő kihívóját, a Tisza Pártot azzal vádolja, hogy Kijev és Brüsszel finanszírozza a működését, és a párt Magyarország helyett Ukrajna érdekeit képviseli. Ezeket a vádakat Magyar Péter, a párt miniszterelnök-jelöltje visszautasította, ettől függetlenül azonban az utcák hónapok óta tele vannak olyan plakátokkal, amelyek Magyar Péter, Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij szoros szövetségét sugallják.
A Tisza Párt eközben óvatos álláspontot képvisel Ukrajnát illetően. Képviselőik például nem szavazták meg a 90 milliárd eurós hitelfelvételt az Európai Parlamentben, és a párt hivatalos programjában az is szerepel, hogy nem támogatják Ukrajna gyorsított csatlakozását az Európai Unióba.
Erről beszélt Orbán Anita is, amikor Magyar Péter bemutatta őt a Tisza külügyi vezetőjeként:
"Itt Oroszország az agresszor és Ukrajna az áldozat. Támogatjuk és tiszteletben tartjuk Ukrajna szuverenitását és területi integritását, és a mi érdekünk az az, hogy a határunkon legyen egy független Ukrajna. De nagyon fontos tudni, hogy nem támogatjuk mi sem Ukrajna gyorsitott EU-csatlakozását. Népszavazás lesz ha és amikor erre sor kerül, de belátható időn belül nem látjuk, hogy erre sor kerülne."
Magas az ukrán uniós csatlakozás elutasítottsága
A közvéleményre minden bizonnyal komoly hatással volt az, hogy az ukrajnai háború az elmúlt négy évben nemcsak külpolitikai, hanem belpolitikai téma is volt. Az Eurobarométer tavaly őszi felmérése szerint a magyaroknak csupán 30 százaléka támogatja Ukrajna uniós csatlakozását, ami a legalacsonyabb szám az egész Európai Unióban. 2024-ben ugyanez az arány még 42 százalék volt az Eurobarométer felmérésén.
Idén januárban aztán kijött egy másik közvélemény-kutatás is a témában, amit a kormányhoz közeli Századvég készített el egy nemzetközi együttműködés részeként. Eszerint a magyarok 43 százaléka ellenzi Ukrajna uniós tagságát, 56 százaléka viszont támogatja azt (és közülük 6 százaléknyian az ország gyorsított felvételét is). Ezzel az eredménnyel nem utolsó, hanem alulról az ötödik Magyarország az uniós rangsorban.
A közvélemény-kutatások tehát nem mutatnak egyértelmű képet Ukrajnát illetően. Illetve két dolgot mégiscsak megmutatnak: egyrészt azt, hogy a magyar társadalom rendkívül megosztott Ukrajna megítélését illetően, másrészt pedig azt, hogy európai összevetésben kifejezetten alacsony Ukrajna uniós tagságának támogatottsága, ha nem is feltétlenül a legalacsonyabb.