A piaci várakozásoknak megfelelő, 25 bázispontos csökkentést inflációs és növekedési adatokkal indokolta a kormányzótanács.
Az Európai Központi Bank 25 bázisponttal csökkentette irányadó kamatlábait, amire számított a piac a döntéshozók előzetes kommunikációja alapján. A döntés célja lazítani a monetáris politika szigorán.
Új kamatlábak:
- Fő refinanszírozási műveletek: 4.25%
- Eszközök: 4,50%
- Betéti rendelkezésre állás: 3,75%
Az EKB 2024. június 12-i hatállyal 4,25 százalékra csökkentette az irányadó refinanszírozási kamatlábat, 4,5 százalékra az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlábát, és 3,75 százalékra a betéti kamatlábat.
Öt évvel ezelőtt, 2019-ben csak betéti kamatlábát csökkentette az EKB. A refinanszírozási műveletek kamatlába és az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába 2016 óta nem lett alacsonyabb.
Az EKB kormányzótanácsa közölte, hogy az inflációt meghatározó dinamikának és a pénzpiaci politikák megváltoztatásának köszönhető, hogy kilenc hónap után lazíthatnak az eddigi korlátokon. A legutóbbi, tavaly szeptemberi tanácsülés óta az infláció mértéke 2,5 százalékkal csökkent, és jelentősen javultak a hosszú távú inflációs kilátások is.
Az Európai Központi Bank kormányzótanácsa azt is megerősítette, hogy az év második felében csökkenteni fogják az eurórendszer értékpapír-állományát átlagosan havi 7,5 milliárd euróval a pandémiás vészvásárlási program (PEPP) terhére.
A kamatcsökkentés indoka
A Frankfurt által 2022 júliusa és 2023 szeptembere között végrehajtott, összesen 450 bázispontos emelés hozzájárult ahhoz, hogy a 2022 októberében elért 10,6 százalékos csúcsról 2024 májusára 2,6 százalékra csökkenjen a teljes inflációs ráta az euróövezetben.
A testület közleménye ugyanakkor hozzáteszi, hogy a belföldi árszínvonal továbbra is erős nyomás alatt tartja az eurózónát. Mivel jelentős a bérnövekedés, az infláció valószínűleg még két évig a célérték felett marad. A teljes infláció a mostani várakozások szerint 2024-ben átlagosan 2,5 százalék, 2025-ben 2,2 százalék, 2026-ban pedig 1,9 százalék lesz. Az energia- és élelmiszerárak nélkül számolt idei inflációt a szakértők most 2,8 százalékra teszik, jövőre ugyanezt 2,2 százalékra, 2026-ban pedig 2,0 százalékra várják. A gazdasági növekedést az eurózónában idén 0,9 százalékra, 2025-ben 1,4 százalékra, 2026-ban pedig 1,6 százalékra valószínűsítik.
A fenti előrejelzések felfelé módosították a 2024-re és 2025-re vonatkozó márciusi várakozásokat.
Az EKB tervei
A bank elnöke, Christine Lagarde közölte, hogy nincs előzetes kötelezettségvállalásuk a további kamatcsökkentésekkel kapcsolatban, mert ebben az ügyben a gazdasági adatokra hagyatkoznak.
Az euróövezeti infláció májusban emelkedett, elérte a 2,6 százalékot, miközben csak 2,5 százalékra várták. A maginfláció 2,9 százalékra nőtt az áprilisi 2,7 százalékról.
Piaci reakciók
Az EKB döntését követően az euró drágult, értéke a dollárral szemben 1,0880-ig emelkedett. Az euróövezeti államkötvények hozamai is növekedtek, az európai részvényeké viszont csökkentek, annak ellenére, hogy indexük (Euro Stoxx 600) rekord magasságban is volt napközben.