EventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Hamarosan véget ér a nagyvonalú költekezések időszaka és visszatér a fiskális fegyelem

Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke és Paolo Gentiloni, gazdaságért felelős uniós biztos
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke és Paolo Gentiloni, gazdaságért felelős uniós biztos Szerzői jogok European Union, 2023.
Szerzői jogok European Union, 2023.
Írta: Efi Koutsokosta
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Az elmúlt évek egymás követő válságai során a tagállamoknak megengedték, hogy a gazdaságuk támogatása érdekében növeljék államadósságukat.

HIRDETÉS

Az Európai Bizottság felkérte a tagállamokat, hogy térjenek vissza a költségvetési fegyelemhez, ami azt jelenti, hogy fokozatosan magunk mögött hagyjuk a korábbi válságévek nagyvonalú költekezési időszakát.

A jogilag kötelező érvényű szabályok arra kényszerítik az uniós államokat, hogy államháztartási hiányukat 3, adósságukat pedig 60 százalék alatt tartsák, amelyet jelenleg sokan jelentős mértékben túllépnek.

Ezért az Európai Bizottság jelentős rugalmasságot enged az országoknak abban, hogy középtávon, azaz 4-7 éven belül hogyan csökkentsék államadósságukat.

"A támogatás nem folytatódhat a végtelenségig. A széles körű fiskális ösztönzés ideje lejárt. Ideje sebességet váltani és a jövőbe tekinteni" - jelentette ki Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke.

A Bizottság tavasszal minden országnak a saját terveikkel összhangban határoz meg 2024-re kiadási célt.

Ha az országok javasolt céljai „nem elég ambiciózusak”, a Bizottság az adott ország adósságprofiljához igazodó kiadási célt javasol.

Ezen túlmenően a Bizottság idén nem indít a túlzott hiány miatti eljárásokat, amely pénzügyi szankciókat vonhat maga után a szabályokat megszegő országok számára, de 2024-ben már erre is sor kerül.

- A legnagyobb kihívás a költségvetési konszolidációs szakasz elindítása sok évnyi súlyos állami kiadások után, mert a kormányok sokat költöttek a világjárvány idején - magyarázta Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet vezető elemzője. - Aztán jött az energiaválság és az orosz agresszió Ukrajna ellen. Így a kormányok ismét sokat költöttek: védelemre és a háztartások és a vállalatok támogatására, hogy meg tudjanak birkózni a magas energiaárakkal. Tehát alapvetően az elmúlt három évben nagyon nagy közkiadásokkal rendelkeztünk, és attól tartok, az adósság megszüntetése és a költségvetési konszolidáció elindítása komoly kihívás lesz sok ország számára 2024-ben. Tehát azok az országok vannak a legnehezebb helyzetben, amelyeknek a legmagasabb az államadóssága, beleértve Görögországot, Olaszországot, Spanyolországot. De úgy gondolom, hogy Franciaországnak is komoly kihívásokkal kell szembenéznie."

Az EU tagállami vezetői márciusban Brüsszelben indítják meg az új fiskális keretről szóló vitát, és a Dél- és Észak-Európa közötti csata eredménye alapján az Európai Bizottság végre benyújthatja jogi javaslatát a szabályok megreformálására.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Költségvetési EU-biztos: "Egy kosárban lehetnek rohadt almák is"

Még idén elérheti a válság előtti szintet az EU gazdasága

Lazít a költségvetési szabályokon az EU