EventsEsemények
Loader

Find Us

HIRDETÉS

Mitől drágult háromszor akkora mértékben a kenyér Magyarországon mint az uniós átlag?

Fotónk illusztráció
Fotónk illusztráció Szerzői jogok MTI/MTVA/Bizományosi: Faludi Imre
Szerzői jogok MTI/MTVA/Bizományosi: Faludi Imre
Írta: SL
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Egész Európában súlyos az infláció, Magyarországon azonban az élelmiszer- ezen belül a kenyérárak különösen elszabadultak.

HIRDETÉS

Az ellenzék a miniszterelnökhöz köti, szakértők inkább az oroszok Ukrana elleni háborújával magyarázzák, miért lőtt ki az élelmiszerek, ezen belül is a kenyér inflációja.

Megdöbbentő statisztikát közölt a minap az Eurostat: míg Európában idén augusztusban átlagosan 18 százalékkal kellett többet adni a kenyérért, mint tavaly ugyanebben a hónapban, Magyarországon ez a szám 66 százalék, az EU-n belül nálunk mutatták ki a legnagyobb drágulást.

Átlagosan egyébként 34 százalékkal nőttek az élelmiszerárak 2021 és 2022 augusztusa között az Eurostat szerint.

Magyarország után a sorban Litvánia jön 33 százalékkal, valamint Észtország és Szlovákia, mindkét helyen 32 százalék volt az árnövekedés mértéke. A legkevésbé Franciaországban (8 százalék), valamint Hollandiában és Luxemburgban (10 százalék) érezhető a drágulás.

Grafika: Eurostat
Kenyér és inflációGrafika: Eurostat

A magyar agrártárca - a kormány eddigi kommunikációjának megfelelően - a háborút és az "elhibázott uniós szankciókat" hibáztatja. Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár szerint legalábbis ezek vezettek rég nem látott energiaválsághoz és a magas inflációhoz, ami az előállítási költségek növekedésén keresztül az élelmiszerárakban is jelentkezik.

"Ha minden bajok okozója a háború, akkor hogy van az, hogy Magyarországon kétszer akkora az infláció, mint Európa többi országában; miért van az, hogy itt az élelmiszerek drágulása egész egyszerűen megfizethetetlen?" - tette fel a kérdést az ellenzéki DK részéről Dobrev Klára, aki szerint "Orbán Viktor azért bújik a háború mögé, hogy ne őt tegyék felelősség azért, ami ebben az országban történik."

Az Eurostat szerint azonban a kenyér árának emelkedése elsősorban Oroszország ukrajnai inváziója miatt alakult így, mely jelentősen megzavarta a globális piacokat, tekintve, hogy a két ország a gabona, búza vagy éppen kukorica jelentős exportőrének számított - idézi a jelentést a Népszava, amely szerint közrejátszik a magyar árak alakulásában az is, hogy "a kormány de facto letett az infláció kordában tartásáról."

Beke Károly, a Portfolio.hu szakértője az Euronews kérdésére elmondta: több tényező tevődik össze a kenyér árának emelkedésében: 

az alapanyag, az üzemanyag és a villamosenergia árának emelkedése.

Szerepet játszik a gabonaárak, az orosz és az ukrán gabonaexport megdrágulása éppúgy, mint az, hogy a pékeknek nagy a villamosenergia-igénye, a rezsicsökkentés részbeni eltörlése tehát így mutatkozik meg. Jelentősen emelkedtek a világpiaci energiaárak is - emlékeztet a szakértő, és ez fokozottan jelentkezik a magyar vállalatoknál. 

Végül nem elhanyagolható szempont az, hogy Magyarországon nemrég eltörölték a céges autók benzinársapkáját, a pékségek szállítási költségei tehát drasztikusan megnőttek, és ezt beépítik a kenyér árába - mondta lapunknak Beke Károly.

A Pénzcentrum elemzője szerint a drágulással beigazolódott, hogy "az euró-árfolyam rendkívüli mértékben hatással van az életünkre, az árak kapcsán. Az Eurostat ezeket az árakat például euróban számolja ki, így a rendkívül gyenge magyar valuta erősen rányomja bélyegét azokra az árakra, amikkel a boltban találkozhatunk. Ez pedig főleg azoknál (de nem csak kizárólag) a termékeknél jelenik meg, amiket jobbára importálunk az országban."

A KSH szeptember eleji adatai szerint egyébként míg augusztusban a fogyasztói árak átlagosan 15,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, a kenyér ára 64,3 százalékkal drágult tavaly szeptember óta.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

50 bázisponttal emelte irányadó kamatát az Európai Központi Bank

Rezsicsökkentés-csökkentés: a válaszolók kétharmadának nőtt a számlája, de sokkal rosszabbat vártak

A zöld átállásról a Brüsszeli Gazdasági Fórumon: "Nem tudjuk többé becsapni az embereket"