A közösségi felületeknek Ausztráliában igazolniuk kell: mindent megtettek a tizenévesek hozzáférésének korlátozása érdekében. Ellenkezdő esetben őket büntetik – nem a gyermekeket. Egyesek a biztonsági öv bevezetéséhez hasonlítják a lépést. A családbarát magyar kormánynak nincs kialakult véleménye.
„Nagyon fontos a fotók elmentése. Készüljetek fel erre” – figyelmeztette az ausztráliai Merrimacben található All Saints anglikán iskola diákjait egy kiberbiztonsági cég alapítója még augusztusban.
Háromszázan zsúfolódtak össze az előadóteremben, ahol Kirra Pendergast emlékeztetője után riadt morajlás futott végig – amint a gyerekek rájöttek, hogy mit fognak elveszíteni.
„Visszakaphatom a fiókomat, ha betöltöm a tizenhatodik évemet?” – kérdezte egy lány. „Mivel jár, ha hazudok az életkoromról? – folytatta a kérdések sorát egy másik.
A határidő közeledtével egyre több válasz derült ki.
A „korhatáros közösségi média platform” definíciójának megfelelő oldalaknak – az ausztrál kormány úttörő döntésével összhangban – december 10-től igazolniuk kell, hogy elegendő intézkedést tettek a tizenhat éven aluliak kizárása vagy hozzáférésük korlátozása érdekében. Ellenkező esetben akár 49,5 millió ausztrál dolláros, napi árfolyamon több mint 10,6 milliárd forintos bírsággal sújthatók.
A 16-os karikával jelölt korhatáros felületek közé tartozik a Snapchat, a Facebook, az Instagram, a Kick, a Reddit, a Threads, a TikTok, a Twitch, az X és a YouTube – miközben a korlátozás egyelőre nem terjed ki a közösségi játékfelületekre: a Robloxra, a Discordra és a Steamre. A kormány szándéka, hogy megvédje a gyermekeket a lehetséges káros tartalmaktól. A szolgáltatók már korábban azt ígérték: biztonságossá teszik rendszerüket.
A Meta december 4-től felfüggesztette a fiókokat, és leállította a fiatalok új regisztrációját a Facebookon, az Instagramon és a Threadsen – hogy félreértés ne essék, egyelőre kizárólag Ausztráliában. A 16 év alattiakat már korábban arra ösztönözték, hogy töltsék le a tartalmaikat. A Snapchat felhasználói akár három évre vagy 16 éves életkorukig jegelhetik fiókjukat.
A korhatár-ellenőrzés
A korlátozás az ausztrál tanév végén, a déli féltekén kezdődő nyolchetes nyári szünidő előtt lép életbe. Több millió gyermek esetében ez lesz az első vakáció a közösségi média fertőző algoritmusai nélkül, amikor barátaikra csak élőben hagyatkozhatnak. A tilalmat támogató szülők számára is nagyon hosszú lehet a nyár.
Egyesek a korlátozást ahhoz a felismeréshez hasonlítják, hogy a biztonsági öv becsatolása az autóban vagy a figyelmeztetés a cigarettás dobozon életeket menthet. sérüléseket előzhet meg. Minden esély adott ahhoz, hogy az ausztrál gyakorlat más országokban is elterjedjen.
Julie Dawson még élénken emlékszik arra, hogy ötéves korában szülei autójának hátsó ülésén ugrándozott. „Ezt ma valószínűleg senki sem engedné meg ötéves gyermekének” – mondta a nő, aki napjainkban a Yoti, egy, a digitális azonosítással foglalkozó brit cég vezetője. A közösségi média korlátozását természetes fejlődésnek tekinti.
„Vajon a fiatalokat beengedjük a sztriptízbárokba, a kocsmába? Vásárolhatnak alkoholt vagy cigarettát?” – vont párhuzamot Dawson.
Az általa irányított Yoti tájékoztatja a közösségi felületek szolgáltatóit, hogyan ellenőrizhetik a korhatárt. A 12 ellenőrzési módszer közé tartozik a többi között a telefonos, az e-mailes vagy például az igazolvány alapú azonosítás. A lehetőségek folyamatosan bővülnek. Az azonosítás eljárását maguk a fiatal felhasználók döntik el.
A legtöbben az arcalapú kormeghatározást választják. A fotókból a mesterséges intelligencia például a bőr textúrája és a csontszerkezet alapján pillanatok alatt megbecsüli a fényképen látható személy életkorát.
A gyermeket nem büntetik
Egy kicsit bonyolultabb a helyzet a határesetkor, amikor a tini életkora 15-17 év. Vitatott esetben a 16 év felettiek a YouTube-nál hivatalos személyazonosító okmánnyal igazolhatják életkorukat. A brit fiatalok arcmaszkokkal és avatarokkal próbálták kijátszani az ottani szabályozást, de ezt a korszerű technológia minden bizonnyal kiszűri – hűtötte le az ausztrál próbálkozók kedélyét egy korhatár-ellenőrzéssel foglalkozó cég, a Verifymy vezérigazgatója.
A közösségi platformok a tartózkodási hely, azaz a lokalizáció, a kontextus, a környezet, az ismeretségi kör, a kapcsolati rendszer és a térség alapján is képesek azonosítani felhasználóikat – mondta Andy Lulham.
A falat – legalábbis Ausztrália esetében – a platformoknak kell felhúzniuk, a védelem azonban nem lesz teljesen áthatolhatatlan. A szabályozás kizárólag a technológiai vállalatokra hárítja a felelősséget azzal, hogy „észszerű lépéseket” kell tenniük a 16 év alattiak távoltartása érdekében.
A gyermekek vagy szüleik nem büntethetők, ha a tizenévesek tiltott alkalmazást használnak.
„Biztos vagyok benne, hogy én is azok közé tartoznék, aki feltűrné az ingujját”, hogy megtaláljam a belépéshez szükséges biztonsági rést” – ismerte el a biztonsági szakértő, Julia Dawson.
A petíció
Shar, egy alig 15 éves feltörekvő ausztrál énekesnő már most tisztában van a közösségi média minden előnyével és hátrányával. Annyian és annyira zaklatták, hogy kénytelen volt iskolát váltani, ugyanakkor a közösségi felületek segítségével sikerült a dalait népszerűsítenie. Ezt a lehetőséget nem szeretné elveszíteni.
„Hosszú ideig tartott, amíg 4000 követőre tettem szert, és ezt most el fogom bukni. Mindenki eltűnt” – kesergett a gyermekzenész.
Más tizenéves tartalomkészítőkhöz hasonlóan Shar is arra buzdítja rajongóit, hogy tartsanak vele egy másik platformon, amelyet nem köteleztek korhatár-ellenőrzésre. A Lemon8 egyébként – ugyanúgy, mint a TikTok – a ByteDance fejlesztése.
A lány édesapja azt mondja, a mai eszével késleltette volna Shar hozzáférését a közösségi felületetekhez. „Tizenhárom-tizennégy évesen érettebben kezelte volna a kihívásokat. Nem ő a hibás, hanem a gyerekek általában” – véli Richie Sharland.
Zoey viszont 48 ezer követőjével már influenszernek számít. A #grwm (get ready with me, készülj velem) hashtaggel posztol, videókat oszt meg, és – újabban – 16 éven aluliaknak ad tanácsokat a korfelismerés kijátszására.
„Változtasd meg fiókod e-mail címét szüleid címére” – javasolja, bár ez meddő ötlet, mert a TikTok azt állítja, hogy algoritmusa képes kiszűrni, ki használja az e-mail címet a leggyakrabban. Szülei támogatják a közösségi média használatát. Apja például „lenyűgözőnek” tartja azt, amit Zoey elért. A lány petíciót indított a korhatár 13 éves életkorra történő enyhítésére, amit több mint 44 ezer támogató aláírásával juttatott el az ausztrál törvényhozásnak.
Az elsődleges kapcsolattartási eszköz
Egy kilencedik osztályos tanuló nem írta alá. A 14 éves Maxine Steel már tavaly törölte a közösségi média alkalmazásait, most meg már telefonja sincs. A tanév vége felé egy vezetőképző táborban töltött egy rövid időt hozzá hasonló korú tizenévesekkel. A táborban tilos volt a mobil használata.
Gyorsan beilleszkedtek, és mindenki megfeledkezett a közösségi média „varázsáról”.
„Ez volt a legélénkebb és legdinamikusabb környezet, ahol valaha is jártam” – áradozott Maxine, aki csatlakozott Project Rockit csoporthoz. Az ifjúsági szervezet a zaklatás, a gyűlölet és az előítéletek elleni küzdelemhez kapcsolódó programokat támogat iskolákban, és a többi között biztonsági tanácsokat nyújt a tech cégeknek, köztük a Snapchatnek, a Spotify-nak és a Metának.
Miközben Maxine felemelőnek tartja, hogy szakított a közösségi médiával, más gyerekek őszintén gyászolják, hogy megszakadt a kommunikációjuk társaikkal – mondta a Project Rockit társalapítója és vezérigazgatója.
„A fiatalok kapcsolata a platformokkal bonyolult és sokszínű. Egyesek nélkülük is boldogulnak, mások számára azonban a közösségi média volt az elsődleges kapcsolattartási eszköz” – hangoztatta Lucy Thomas.
A megfélemlítés
A Digital Freedom Project elnevezésű ausztrál kampánycsoport a fiatalok politikai szólásszabadsága elleni „kirívó támadásnak” nevezi a közösségi felületek hozzáférésének korlátozását, és már a törvény hatályba lépése előtt keresetet nyújtott be az ausztrál legfelsőbb bírósághoz.
A kormány azonban nem hátrált meg.
Nem fognak bennünket megfélemlíteni sem a jogi eljárások, sem a nagy technológiai cégek. Határozottan kiállunk az ausztrál szülők nevében – jelentette ki a szövetségi parlamentben a kommunikációs miniszter.
Anika Wells egy interjúban arra emlékeztetett: a technológiai nagyvállalatoknak rengeteg idejük, 15-20 év volt szolgáltatásuk fejlesztésére, miközben tisztában voltak azzal, hogy milyen kárt okoznak a platformok.
Donald Trump már korábban kijelentette, hogy minden országot megbüntet, amely amerikai technológiai cégeket támad. Wells nem vitatja, hogy Washingtonnak joga van elemezni az intézkedéseket, de ez nem fogja eltántorítani Ausztráliát a végrehajtástól.
– mondta a kommunikációs miniszter.
Hozzátette, hogy az ausztrál politika számos ország irigységének tárgya, és felsorolta azokat, amelyek útmutatásért fordultak kormányához.
„Büszkeséggel tölt el bennünket, hogy mi vagyunk az elsők, egyben készen állunk arra, hogy segítsünk minden más joghatóságnak, amelyet ugyanez a szándék vezérel” – mondta Wells.
A követők
Ausztráliához hasonlóan Malajziában 2026 első napján lép életbe a törvény, amely alapján a közösségi felületekről ki kell tiltani a 16 évnél fiatalabbakat.
Az ausztrál mintát követték a szomszédos Új-Zélandon azzal a különbséggel, hogy mulasztás esetén a technológiai cégekre kirótt bírságok sokkal enyhébbek.
Néhány amerikai tagállam az ausztrálnál sokkal lazább törvényben szabályozza a tizenévesek hozzáférését a közösségi médiához, néhányban pedig – Coloradóban, Maine-ben, Montanában és Wyomingben – elvetették a törvényjavaslatot.
Az Egyesült Királyság online biztonsági törvénye több millió fontos büntetéssel fenyegeti azokat a vállalatokat, amelyek nem tesznek a megfelelő lépéseket a gyermekek káros tartalmaktól történő védelme érdekében.
A dán kormány jövőre tervezi hatályba léptetni azt a törvényt, amely 15 éves korhatárban szabja meg a közösségi médiához való hozzáférést – kivéve azon 13-15 éveseket, akik szülői engedéllyel használhatják a felületeket. Hasonló intézkedést tervez Norvégia is.
Emmanuel Macron francia elnök egy iskolai késelés után fontolóra vette a közösségi média teljes tilalmát a 15 éven alattiak számára.
Az Európai Parlament november végén fogadta el nagy többséggel azt a nem kötelező érvényű javaslatot, amely a közösségi média 16 év alattiak számára történő betiltására szólít fel. Az európai törvényhozók a közösségi média mentális egészségre gyakorolt negatív hatása alapján szavazták meg az indítványt, amellyel összhangban a tizenévesek nem férhetnének hozzá a közösségi médiához, a videómegosztó platformokhoz és az MI chatbotokhoz.
A magát családbarátnak nevező, a könyveket fóliáztató, a drog ellen harcot hirdető, eközben az alkoholt a „kultúra részének” tartó magyar kormány eddig nem nyilvánított véleményt a közösségi média ártalmairól. Tavaly szeptemberben betiltotta a mobilokat az iskolákban, a tizenévesek azonban a tanintézeten kívül szabadon böngészhetnek a neten.
A korhatár-besorolás csupán a televíziós műsorokra érvényes. A 16 éven aluliak számára nem ajánlott műsorok kizárólag 21 óra és hajnali 5 óra között vetíthetők, a korlátozás azonban nem terjed ki a közösségi médiára.