Az Opinio ezerfős közvéleménykutatásának válaszadói rossznak látják a magyar gazdaság helyzetét, az inflációért elsősorban a kormányt és csak másodsorban a háborút okolják.
HIRDETÉSRossz helyzetben van a magyar gazdaság, a teljesítménye romlani fog, mindez elsősorban a magyar kormány gazdaságpolitikájának és csak másodsorban az orosz-ukrán háborúnak köszönhető - így látták a helyzetet az Opinio júliusban és szeptemberben megismételt, okostelefon-alkalmazással ezerfős mintán végzett közvéleménykutatásának válaszadói. A rezsicsökkentés-csökkentés miatt a válaszolók kétharmadának nőtt a számlája, de még ennél is sokkal rosszabbat vártak.
Magyar gazdasági helyzet: községből és Kelet-Magyarországról nézve még rosszabb
Egyértelműen borúlátóak voltak a gazdasági kilátások tekintetében a magyarok már júliusban, amikor az Opinio első közvéleménykutatása készült: 53% nagyon rossznak, 31% pedig inkább rossznak látta a magyar gazdaság helyzetét a rezsicsökkentést módosító jogszabályok előestéjén. (6% szerint a helyzet nem volt rosszabb, mint egy évvel korábban, 4% szerint egyenesen jó helyzetben volt ekkor a magyar gazdaság, 1% pedig nagyon jó helyzetet érzékelt. A diplomások az átlagnál borúlátóbbak voltak (59% nagyon rossznak ítélte a gazdaság állapotát), míg a szakmunkások között az átlagosnál kisebb (44%) volt azok aránya, akik ilyen rossznak érzékelték a helyzetet.
Két hónappal később az összeredmény alig mozdult el, a diplomások és a szakmunkások közötti érzékelhető különbség eltűnt, viszont a választói csoportok érzékelésében újabb érdekes trendeket lehet megfigyelni: a nők az átlagnál rosszabb, a férfiak jobb kilátásokat érzékeltek. A térségi megoszlásban azt látjuk, hogy a községben élők nagyobb arányban látták nagyon rossznak a helyzetet (61%), és Kelet-Magyarországról nézve sokkal aggasztóbb a gazdaság állapota (nagyon rossz: 58%) mint a fővárosból (51%) vagy esetleg Nyugat-Magyarországról (50%)
A következő egy évre a válaszadók 65%-a további gyengülést várt júliusban, szeptemberben pedig 68%-uk válaszolta ezt. Júliusban 8% még erősödést is várt, ez szeptemberben már 6%-ra csökkent, 26-27% pedig stagnálást jósolt, ezen a téren nem volt érdemi változás. A válaszadók körülbelül hasonló arányban a forint gyengülésére számítottak (72% július, 69% szeptember)
Először a kormányt, aztán a háborút okolják az inflációért
Mindkét alkalommal feltette az Opinio a kérdést, hogy a válaszadó szerint minek köszönhető a magas infláció. Itt több lehetőség közül akár többet is be lehetett jelölni. Mindkét esetben a magyar kormány gazdaságpolitikáját jelölték meg a legtöbben (júliusban 68%, szeptemberben 72%), a második legtöbben pedig az orosz-ukrán háborút (57% júliusban, 55% szeptemberben). A Magyar Nemzeti Bankot mindkét esetben aránylag kevesen okolták (26%) a gazdaság kül- és belföldi szereplőit, illetve a koronavírus-járványt is nagyjából a válaszadók harmada látta felelősnek a helyzet kialakulásában. (Az egyéb tényezők kategória 23%-ot kapott mindkét időpontban.) Érdekes adalék, hogy a 15-19 éves korosztály az átlagosnál inkább okolta a háborút és a gazdasági szereplőket a bajokért, míg a diplomások az MNB-t, a kormányt és a háborút jelölték meg az átlagosnál magasabb arányban.
Júliusról szeptemberre kis mértékben ugyan, de érezhetően romlott a kormány válságkezelő teljesítményének megítélése. 17%-ról 13%-ra csökkent azok aránya, akik inkább egyetértenek azzal, hogy a kormány "mindent megtesz a kedvezőtlen gazdasági környezet okozta nehézségek kezeléséért", miközben az állítással egyet nem értők aránya 57%-ról 62%-ra nőtt. (A középutasok száma 17%-ról 19%-ra nőtt, míg 9%-ról 6%-ra csökkent azok aránya, akik nem tudtak a kérdésről érdemi véleményt mondani.) Mindkét alkalommal 80% felett volt azok aránya, akik megszorító intézkedésekre számítottak a kormánytól és 90% körül azok aránya, akik úgy látták, hogy az anyagi helyzetüket hátrányosan érinti a magas infláció és a gyenge forint.
Rezsicsökkentés-csökkentés: rossz, de rosszabbra számítottak
A szeptemberi kutatásban a rezsiszabályok módosításának hatásaira is rákérdezett az Opinio. Az első érdekes eredmény, hogy szeptember első napjaiban az érintettek 48%-a még nem kapta meg az első rezsiszámláját a változások bevezetése óta. Aki még nem kapott számlát, azok 55%-a jelentős, 34% enyhébb növekedést vár, és csak 11% válaszolta azt, hogy szerinte nem fog nőni a számlájának végösszege. (Ráadásul itt is érezhető markáns különbség a társadalmi csoportok között: a nők érezhetően borúlátóbbak a férfiaknál, az idősek, az alacsony iskolázottságúak és a községben élők pedig a többi kategóriánál.)
Aki viszont már megkapta a rezsiszámláját, azok 36%-a számolt be jelentős, 34%-a pedig kis mértékű növekedésről, 29% pedig azt válaszolta, hogy a számlája végösszege nem változott - sőt 1% azt mondta, hogy a számlája kifejezetten csökkent. Míg az alacsonyabb iskolázottságúak (8 általános vagy szakmunkás-képzőt végzett) körében többen voltak, akik szerint jelentősen nőtt a számlájuk (48%), a diplomások között felennyi volt az arány (24%). Összességében - bár a kutatás nem ugyanazon személyek elvárásaira és a realitásokra vonatkozik - a valóságot a válaszadók kevésbé találták rossznak, mint amit azok vártak, akik még nem kapták kézhez a számlájukat. Ezzel együtt az is látszik, hogy a válaszadók csak mintegy harmada fért bele az "átlagos fogyasztó" kategóriába, míg a kétharmaduk többet fogyasztott a hatósági ár alá eső mennyiségnél.