Egy szakértő szerint a 20 százalékot akkor is elérhetjük az ősszel, ha a kormány fenntartja az árstopokat.
HIRDETÉSAz elmúlt hónapokban rendre egyre nagyobb inflációs mutatót közölt a KSH, de az Euronews által megkérdezett szakértő szerint ez még csak a kezdet. Ősszel még akkor is elérhetjük a 20 százalékot, ha maradnak a kormány által bevezetett ársapkák, anélkül pedig 22-24 százalékon tetőzhet az infláció.
15,6 százalékos volt az éves inflációs ráta augusztusban Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, majdnem 2 százalékponttal magasabb, mint júliusban. Az élelmiszerek körében ennél is nagyobb volt a drágulás, egy év alatt átlagosan 30,9 százalékos áremelkedést regisztráltak. A margarin, a kenyér és a sajt ára több mint 60 százalékkal, a tojás és a rizs ára több mint negyven százalékkal nőtt az elmúlt tizenkét hónapban.
A kilátások pedig még rosszabbak. Beke Károly, a Portfolio.hu elemzője szerint készülhetünk a 20 százalékos inflációra:
„Szeptemberben jön még egy nagyon jelentős ugrás, amikor bekerül a rezsicsökkentés módosítása is az inflációs kosárba. Ez már látszik a harmonizált fogyasztói árindexen, ami 18,6 százalék. Ebben már benne van a rezsicsökkentés módosítása, tehát ebből látszik, hogy nagyságrendileg mekkora ugrásra lehet számítani szeptemberben. Így azt gondoljuk, hogy már szeptemberben is megközelítheti a húsz százalékot, 18,5-19 százalék lehet a headline inflációs adat" - mondta, majd hozzátette:
Két kiút látszik a válságból
Ahogy telnek a hónapok, lehet, hogy egy idő után alacsonyabb inflációs adatokkal fogunk találkozni, de ez még önmagában nem jelent javulást. Az éves infláció kiszámolásánál a statisztikusok mindig az egy évvel korábbi árakhoz hasonlítják a jelenlegieket, így amikor már a 12 hónappal korábbi árak is erősen infláltak lesznek (tehát magasabb lesz a bázis), alacsonyabb lehet az éves inflációs ráta. Ettől önmagában azonban az árak még ugyanúgy emelkednek majd tovább. Beke Károly szerint két dolog hozhat komoly változást.
Az egyik az, ha enyhül az árnyomás, tehát lelassul a nyersanyagárak emelkedése. Az élelmiszertermékek esetében láttunk már egy kis csökkenést az elmúlt hónapokban a nyersanyagárakban a szakértő szerint, de még mindig jóval magasabban vannak az árak, mint az orosz-ukrán háború előtt, és nem tudjuk, hogy merre lesznek fél év múlva. Fontos kérdés például, hogy az ukrán gabonatermés hogyan alakul. Ha sikerül megállítani a nyersanyagárak növekedését, az az inflációt is lenyomja majd.
A másik olyan tényező, ami hosszú távon enyhítheti az inflációt, a társadalom alkalmazkodási szándéka. Beke szerint a lakosság már elkezdett alkalmazkodni a magas inflációhoz, azaz elkezdett spórolni. Manapság már jobban meggondolják az emberek, hogy mit vásárolnak, gyakrabban veszik meg az akciós termékeket, és ez a kereslet csökkenésén keresztül vezethet el egy alacsonyabb inflációs rátához. Hiszen, ha az emberek spórolnak, a kereskedők és a szolgáltatók sokkal nehezebben fogják tudni áthárítani a megemelkedett költségeiket a vásárlókra.
A probléma eddig az volt, hogy miközben a kereskedőknek és a szolgáltatóknak folyamatosan nőttek a költségei, ők ezt könnyen át tudták hárítani a lakosságra, mert a lakosságnak volt jelentős elkölthető jövedelme az SZJA-visszatérítésből, a 13. havi nyugdíjból, a fegyverpénzből és egyéb állami transzferekből. Így nagyon erős volt a kereslet, és az áthárítás viszonylag könnyen ment, állítja az elemző.