Feta sajttal a transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodás ellen

A görögök feta sajtja akadályozhatja meg az EU és az Egyesült Államok között kötendő szabadkereskedelmi megállapodás létrejöttét. Athén az európai döntéshozók minden tárgyalásán felhozza a feta-témát, pontosabban a földrajzi helyhez kötött terméknevek védelmét.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

A mezőgazdaságért felelős görög miniszter, Evangelosz Aposztolou azt mondta az Euronews-nak, hogy a feta-kérdést felhozzák az EU agrártanácsának keddi ülésén is. A görög kormány mindent megtesz a név védelmében, de nehéz csatát vív.

A Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) ellen több tízezren tüntettek nemrég Németországban, mert úgy vélik csak az amerikai nagyvállalatok érdekeit szolgálja.

Az egyik vitás pont a földrajzi helyhez kötött névhasználat. Fetának csak a Görögországban, míg parmezánnak csak az Olaszországban készített sajtot nevezhetik, ugyan ez igaz a francia pezsgőre, amelyet Champagne-ban készítenek. Viszont ezeken a neveken amerikai gyártók is készítenek hasonló termékeket. Európa szeretné, ha a földrajzi megkötést belevennék a szerződésbe, így viszont az amerikai gyártók nem használhatnák a termékmegjelölést. Ebbe pedig Washington nem megy bele.

Európában 1341 élelmiszer- és 1750 bornév védett. Az Európai Bizottság körülbelül 200-at foglalna bele a TTIP szerződésbe. A Kanadával kötött kereskedelmi megállapodás 145 európai élelmiszernevet véd, egy Vietnammal kötött szerződésben 169 név szerepel.

A TTIP-vel kapcsolatban egyelőre több aggály hangzik el, mint támogatói felszólalás. A gazdák mellett környezet- és fogyasztóvédelmi csoportok is rendszeresen tiltakoznak. Úgy látják, hogy a megállapodás veszélyeztetné az európai normákat, valamint az ökológiai és szociális szabványokat. Főleg az európai kis- és középvállalkozások kerülnének hátrányba az amerikai nagyvállalatokkal szemben. Komoly aggodalmat kelt a génmódosított élelmiszerek és alapanyagok lehetséges elterjedése Európában.