Hirdetés

A hőhullámok egészségnek és gazdaságnak a legrosszabbak, Spanyolország súlyos árat fizet

Tűzoltók kimenekítenek egy idős nőt otthonából a görögországi Penteliben, 2022. július 19-én, kedden.
Tűzoltók kimenekítenek egy idős nőt otthonából a görögországi Penteliben 2022. július 19-én, kedden. -  Szerzői jogok  AP Photo/Thanassis Stavrakis
Szerzői jogok AP Photo/Thanassis Stavrakis
Írta: Ruth Wright
Közzétéve:
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
Megosztás Close Button

Egy új tanulmány rangsorolja a különböző szélsőséges időjárási típusokat aszerint, hogy hány életet követeltek 2025-ben.

Miközben a világ vezetői a törökországi COP31-en vitatják, mit tegyenek az éghajlatváltozás ellen, érdemes lenne figyelembe venniük a szélsőséges időjárás gazdasági és emberi költségeit bemutató új kutatásokat.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

2025-ben átlagosan naponta történt egy klímakatasztrófa, és a gazdag, valamint a szegény országok egyaránt súlyosan érintettek voltak.

A jelentés, amely nem veszi figyelembe a jelenlegi „Godzilla” El Niño jelenséget, azt mutatja, hogy a fosszilis tüzelőanyagok okozta felmelegedés halálosabbá és gazdaságilag pusztítóbbá teszi a szélsőséges időjárást.

Spanyolország, Franciaország, Olaszország és Románia 2025-ben a világ 20 leginkább érintett országa közé tartozott, és az idei további szélsőséges időjárási események azt jelzik, hogy nem egyszeri esetről volt szó.

Közel egymillió emberélet veszett oda szélsőséges időjárás miatt az elmúlt 30 évben

A Climate Risk Index (CRI) 2027 szerint 2025-ben világszerte 367 szélsőséges időjárási eseményt jegyeztek fel. Ezek majdnem 35 000 halálesetet okoztak (nagyon valószínű, hogy a tényleges szám ennél sokkal magasabb, mivel a hőhöz köthető halálesetek súlyosan

aluljelentettek a szegényebb országokban), több mint 100 millió embert érintettek, és több mint 158 milliárd amerikai dollár (143 milliárd euró) közvetlen gazdasági veszteséget okoztak.

Az elmúlt 30 évre visszatekintve 900 000 ember vesztette életét szélsőséges időjárási események miatt, amelyek közvetlen gazdasági veszteségei összesen több mint 4,7 billió amerikai dollárt (4,2 billió eurót) tettek ki, ami majdnem megegyezik Németország jelenlegi GDP-jével.

A vizsgált időszakban, 1996-tól napjainkig, a gazdag országok, például Spanyolország, Franciaország és Olaszország sokkal sebezhetőbbé váltak a halálos időjárással szemben. A jelentés szerzői szerint ezeknek az országoknak figyelmeztetésként kellene tekinteniük a CRI eredményeire a gyakori, illetve ritka, de rendkívüli események kockázata miatt: „Az éghajlattal összefüggő szélsőséges időjárási események emberi veszteségei és gazdasági költségei tovább fognak nőni, hacsak nem történik jelentős elmozdulás a mérséklési ambíciókban és a pénzügyi támogatásban.”

2025-ben Jamaica, Srí Lanka és Spanyolország voltak a leginkább érintett országok, őket Thaiföld, a Fülöp-szigetek és Pakisztán követte.

A Climate Risk Index 2027 grafikonja, amely a 10, 2025-ben a szélsőséges időjárás által leginkább érintett országot mutatja
A Climate Risk Index 2027 grafikonja, amely a 10, 2025-ben a szélsőséges időjárás által leginkább érintett országot mutatja Eckstein, D., Kuenzel, V., Schaefer, L., Schultheiss, L., Nolte, L. Climate Risk Index 2027 - Who suffers most from extreme weather events?

Miért volt Spanyolország a harmadik legrosszabb helyzetben a szélsőséges időjárás miatt 2025-ben?

Spanyolországot 2025-ben hét szélsőséges időjárási esemény sújtotta, emellett több száz olyan esemény történt, amelyek pusztítást okoztak a helyi közösségeknek, de nem minősültek szélsőségesnek.

Spanyolország leghalálosabb eseménye egy áprilistól szeptemberig tartó hőhullám volt, amely során a hőmérséklet elérte a 46 °C-ot. Hivatalosan 3900 halálesetet okozott, de nagy valószínűséggel sokkal több halálesethez járult hozzá. Akkoriban 2025 volt Spanyolország valaha mért legmelegebb nyara, átlagosan 2,1 °C-kal melegebb, mint az 1991–2020-as átlag, de azóta ezt is felülmúlta a 2026-os nyár.

A hőhullámok azért ölnek, mert a magas hőmérséklet különösen magas páratartalommal párosulva rontja a szervezet képességét arra, hogy lehűtse magát. Ez növeli a szív- és légzőszervi betegségek, a veseelégtelenség, a cukorbetegség szövődményei és a mentális egészségre gyakorolt hatások kockázatát. Az egészségügyi hatások nagyon egyenlőtlenül oszlanak meg, az idősek, a gyerekek és azok, akik nem megfelelő lakáskörülmények között élnek, nagyobb valószínűséggel halnak meg.

A Climate Risk Index 2027 kördiagramja, amely a 2025-ben a különböző szélsőséges időjárási eseményekhez köthető halálesetek arányát mutatja
A Climate Risk Index 2027 kördiagramja, amely a 2025-ben a különböző szélsőséges időjárási eseményekhez köthető halálesetek arányát mutatja Eckstein, D., Kuenzel, V., Schaefer, L., Schultheiss, L., Nolte, L. Climate Risk Index 2027 - Who suffers most from extreme weather events?

2025 volt Spanyolország legrosszabb bozóttűz-szezonja három évtizede

A nyugat-spanyolországi különösen száraz tavasz, majd a hőhullám, amely elvonta a megmaradt nedvességet a sűrű, száraz növényzettől, ahhoz vezetett, hogy 2025 lett Spanyolország legrosszabb erdőtűzszezonja három évtizede.

Az Európai Erdőtűz Információs Rendszer (EFFIS) becslése szerint 382 607 hektár égett le, ami nagyjából Luxemburg területének 1,5-szerese.

A tüzek Galíciában, Asztúriában, Kasztília és Leónban, valamint Extremadurában tomboltak. Ezek a régiók, Extremadura kivételével, az ország leginkább elnéptelenedett területei közé tartoznak. Az elnéptelenedés hatással van az erdők karbantartására. A hagyományos gyakorlatok, például a kiterjedt legeltetés, amely egykor télen és tavasszal természetes módon „kitakarította” az erdőt, nagyrészt eltűntek. Az érintett autonóm közösségek tűzoltóegységei többször figyelmeztettek az erdőgazdálkodás hiányára és az elégtelen erőforrásokra.

A legköltségesebb esemény a Alice vihar volt, amely 100 millió amerikai dollár (91 millió euró) gazdasági kárt okozott, és több mint 1000 embert érintett. Az Alice egy úgynevezett hidegörvényes (Depresión Aislada en Niveles Altos) időjárási helyzetet váltott ki, amelyhez esőzések és áradások társultak.

Miért annyira rossz hír a hőhullám az embereknek és a gazdaságnak?

2025-ben messze a hőhullámok voltak a leghalálosabb szélsőséges időjárási eseménytípusok, az összes haláleset közel 70 százalékáért feleltek.

Olaszországot sújtotta a legsúlyosabban, 6710 halálesettel egy olyan nyár során, amikor a hőmérséklet elérte a 45,7 °C-ot, Spanyolországban pedig 3893 ember halt meg. Németországban egy júliusi és augusztusi hőhullám, amely során a hőmérséklet 38,3 °C-ig emelkedett, volt az egyetlen, 2025-ben regisztrált szélsőséges időjárási esemény. Ennek ellenére több mint 2400 halálesetet okozott.

A hőhullámok a gazdaság számára is nagyon rossz hírt jelentenek. Németországban minden egyes 30 °C feletti nap becslések szerint 124 millió euró gazdasági veszteséget okoz, miközben világszinten az óránkénti kibocsátás általában nagyjából 1,3 amerikai dollárral (1,20 euróval) csökken dolgozónként minden egyes további fok között 30 és 35 °C között.

A növekvő hőmérséklet csökkenti a termelékenységet, és növeli a balesetek és a betegszabadságok számát. A fizikailag megterhelő munkák, például az építőipari munka szenvedik el a legnagyobb hatást, Olaszországhoz hasonló országokban gyakran be is tiltják a szabadtéri munkavégzést a nap legforróbb óráiban. A kisebb kibocsátás csökkenti az adóbevételeket, miközben a hőhöz kapcsolódó egészségügyi kiadások növekednek.

Az informális munkavállalók, például a gyümölcsszedők vagy piaci árusok jövedelme hőhullám idején akár 40 százalékkal is visszaeshet, ami adósságba sodorhatja őket, vagy arra kényszerítheti, hogy kivegyék gyermekeiket az iskolából.

A hőhullámok az infrastruktúrát is megzavarhatják, ahogyan azt Európában idén láthattuk, amikor Franciaországban lévő atomerőművek, valamint Romániában és Magyarországon működő erőművek leállására kényszerültek, mert nem állt rendelkezésre elegendő víz a hűtéshez. Az alacsony folyószintek a közlekedést is megzavarhatják, és növelhetik az érintett vállalatok költségeit.

Milyen megoldások csökkenthetik a szélsőséges időjárás hatásait?

A COP31-en tárgyaló delegáltak mindenki számára fordulatot hozhatnak, a szakértők szerint ugyanis meg kell állapodniuk a fosszilis energiahordozóktól való fokozatos eltérésről. Az ENSZ szerint a fosszilis tüzelőanyagok, a szén, az olaj és a gáz messze a legnagyobb hozzájárulói a globális éghajlatváltozáshoz, a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás mintegy 68 százalékáért és az összes szén-dioxid-kibocsátás közel 90 százalékáért felelnek. Ahogy a kibocsátások nőnek, a szélsőséges időjárás is egyre szélsőségesebbé, gyakoribbá és halálosabbá válik.

Európa jelentős lépéseket tett a fosszilis tüzelőanyagoktól a tiszta, megújuló energiaforrások, például a szél- és napenergia felé történő átmenetben. Sok lakástulajdonos is csatlakozott ehhez, és hőszivattyúkat szereltetett otthonába. A döntéshozóknak több pénzt kellene elvonniuk a fosszilis energiahordozóktól, és átirányítaniuk a megújuló energiaforrásokba.

A hőhullámok idején bekövetkező halálesetek csökkentése érdekében azok a városok teljesítenek jobban, amelyek a városi hősziget-hatás mérséklésére összpontosítanak. Több fa és zöldfelület, valamint kevesebb szennyező jármű a hűvösebb városok két kulcstényezője. Milánó, Európa egyik legszennyezettebb városa nemrég nemzetközi díjat nyert a négy millió új fa és cserje telepítésére vonatkozó terveiért, amelyek segítenek megtisztítani a szmoggal borított utcákat.

A hétköznapi polgárok is kulcsszerepet játszanak abban, hogy nyomást gyakoroljanak a kormányokra, és elérjék, hogy komolyan vegyék az éghajlati válságot, és valódi lépéseket tegyenek. Az Egyesült Királyságban a National Emergency Briefing című film, amely tényszerűen mutatja be, hogy az éghajlatváltozás miként fenyegeti életünk minden területét, ezrekszer került vetítésre ingyenes előadásokon az ország különböző pontjain. Más európai országok is hasonló, saját helyzetüket bemutató filmek készítését tervezik.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek

Meghozta a régóta várt csapadékot a Charles nevű vihar Magyarországra és Közép-Európába

Az olvadó sarkvidéki jég nyári aszályokra figyelmeztet Kelet-Európában

Heves esőt és 120 km/h-s szelet hoz Portugáliára és Spanyolországra a Charles névű ciklon