„Bár az éghajlat ritkán szerepelt név szerint a szavazólapon, Trump klímaellenes politikája alakította az eredményt.”
A demokraták történelmi győzelmet arattak az amerikai félidős választásokon, és átvették az irányítást mind a Képviselőház, mind a Szenátus felett. Az elsöprő siker korlátozza Trump elnök hatalmát, és kevésbé valószínűvé teszi, hogy a következő választásokon újraválasztják.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Hosszú évtizedek óta republikánusokra szavazó államokban is a demokraták győztek, ráadásul olyan helyeken, ahol Trump alig két éve még kétszámjegyű különbséggel nyert. Az eredmények rávilágítanak az amerikai választók mély frusztrációjára a magas árak, az Iránban zajló háború és a klímapolitika miatt.
„Noha a klíma ritkán szerepelt név szerint a szavazólapokon, Trump klímaellenes intézkedései alakították az eredményt. Az energiaellátás biztonsága, megfizethetősége, a minőségi munkahelyek és a rugalmas közösségek ma már egyetlen, koherens napirendet alkotnak, és a tegnapi szavazás elutasította azokat a politikákat, amelyek mindegyik területen rontottak a helyzeten” – mondja Lisa Sachs, a Columbia Climate School docense.
Trump katasztrofális hatással volt az Egyesült Államok klímaügyi fellépésére, gyakorlatilag lenullázva az előző kormányok előrehaladását a világ második legnagyobb szennyezőjének, Kína után, szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésében.
Trump irányítása alatt az amerikai kormány „aktívan akadályozza a tisztaenergia-átmenetet, miközben egyidejűleg ösztönzi a fosszilis tüzelőanyagok termelését és fogyasztását” – a Climate Action Tracker értékelése szerint.
Képes lehet-e a demokraták által irányított Kongresszus visszafordítani Trump klímaellenes politikáját? Véget vethetnek-e az Iránban zajló háború által előidézett energiaválságnak? És milyen hatása lehet mindennek az európai energiaszámlákra? Az Euronews Earth klímaszakértőket kérdezett a fejlemények elemzéséről.
Csökkenhetnek-e az energiaszámlák Európában?
Trump Irán elleni támadása óta Európa-szerte meredeken emelkedtek az energiaszámlák, ami zavargásokhoz és halálesetekhez vezetett a Közel-Keleten, valamint hatalmas terhet rótt az amerikai adófizetőkre. Az energia terén a megrongálódott olaj- és gáz-infrastruktúra, valamint a Hormuzi-szoros lezárása korlátozta az olaj- és gázkészletek elérhetőségét, ami világszerte áremelkedéshez vezetett.
Trump már elismerte, hogy az Iránban zajló háború szerepet játszott pártja vereségében, a Fox Newsnak pedig azt mondta: „Úgy gondolom, részben Irán miatt történt, de ugyanakkor az emberek megértették, milyen fontos, amit Iránnal tettem.”
Az Iránban zajló háború befejezéséhez az újonnan megválasztott demokrata szenátoroknak el kellene érniük, hogy a Kongresszus mindkét házának kétharmada támogassa a kivonulást. Ez azt jelentené, hogy néhány republikánusnak is csatlakoznia kellene hozzájuk. De még enélkül is, már mától számos lépést korlátozhatnak a katonai költségvetés szigorúbb szabályozásával, valamint a háborúval kapcsolatos vizsgálatok követelésével.
Így bár az energiaszámlák jelentős csökkenése rövid távon nem valószínű, a kilátások kétségtelenül biztatóbbak, mint tegnap voltak.
Csökkenhetnek-e az amerikai kibocsátások demokrata többség mellett?
Mint a világ második legnagyobb üvegházhatású gázok kibocsátója, az Egyesült Államok az egyik ország, amelyik a leginkább felelős a globális felmelegedésért. Mivel ugyanazt az éghajlatot osztjuk, minden országnak gyorsan kell haladnia afelé, hogy a fosszilis tüzelőanyagokat tiszta energiaforrásokkal, például szél- és napenergiával váltsa fel.
Trump „fúrjunk, csak fúrjunk” politikája nyomán az Egyesült Államok még inkább a nagy kibocsátású fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodik, miközben elfordul a tisztább energiaforrásoktól, például a széltől és a napenergiától.
A demokraták nagyobb támogatást nyújthatnának a megújuló energiaforrásoknak és az elektrifikációnak, miközben szigorúbban vizsgálnák az új olaj- és gázfúrási projekteket, a metánkibocsátást és a fosszilis tüzelőanyagok támogatásait. Emellett erősebb környezetvédelmi normákat és azok következetes érvényesítését is szorgalmazhatnák.
Visszafordíthatják-e a demokraták Trump klímaellenes politikáját?
A Trump-kormányzat számos fontos klímaintézkedést gyengített és bontott le, a mérföldkőnek számító 2009-es klíma „veszélyeztetettségi megállapítástól”, amely a szövetségi kibocsátási szabályok alapja, egészen a tiszta energiát ösztönző adókedvezményekig.
Bár a demokraták nem feltétlenül lesznek képesek megsemmisíteni a múltbeli döntéseket, fontos új eszközökhöz jutottak a károk mérséklésére.
Vizsgálatokat indíthatnak az esetleges korrupció és összeférhetetlenség ügyében, áttekinthetik a környezetvédelmi ügynökségek személyi állományának és finanszírozásának megnyirbálását, valamint górcső alá vehetik az olaj- és gázipari terjeszkedési terveket.
Nagyobb mozgásterük lesz abban is, hogy megakadályozzák a jövőbeli támadásokat a klímapolitika ellen. A jövőbeli költségvetések és kiadási törvények feletti nagyobb befolyás révén környezetvédelmi rendelkezéseket illeszthetnek a fontos jogszabálycsomagokba.
A Szenátus szerepe a jövőbeli kabinettagok és szövetségi bírák kinevezésének megerősítésében szintén komoly hatással lehet, mivel a bírák életük végéig tölthetik be tisztségüket, így hatalmuk messze túlnyúlik az elnöki cikluson.
Trump elnöknek azonban továbbra is joga van megvétózni a Kongresszus által elfogadott bármely törvényt, és ezt csak akkor lehet felülírni, ha mindkét ház képviselőinek kétharmada támogatja.
Azokban az államokban, amelyek most vörösből kékre váltottak, új politikai lendületet kaphatnak a klíma- és környezetvédelmi intézkedések, például a tisztaenergia-projektek támogatása.
Előtérbe helyezhetik-e a demokraták a tiszta energiát az adatközpontokkal szemben?
Az adatközpontok egyre nagyobb ellenállást váltanak ki az Egyesült Államokban, mert „növelik a kibocsátásokat, emelik a háztartások villanyszámláját, és versenyeznek a közösségekkel a vízért, gyakran olyan helyeken, ahol az már most is szűkösen rendelkezésre áll” – mondja Sachs a Columbia Climate Schooltól.
A nagy technológiai vállalatok tulajdonában lévő központok gyakran előreugorhatnak a sorban, és gyorsabban csatlakozhatnak a hálózatra, mint a megújuló energiaforrások, például a szélerőmű- és naperőműparkok, ami aggodalmakat vet fel azzal kapcsolatban, miként osztják el a korlátozott kapacitású villamosenergia-hálózatot.
Az áramárak növekvő költsége, az olyan technológiai milliárdosok befolyása, mint Elon Musk, valamint az adatközpontok környezeti lábnyoma együtt könnyen annyira felháboríthatta a választókat, hogy a Republikánus Párt ellen szavazzanak.
Noha Trump számos tisztaenergia-projektet és azok finanszírozását törölte, van remény arra, hogy az újonnan megválasztott demokraták megfordíthatják a trendet, és államaikat ismét a megújulók felé terelhetik.
„Az ország minden részén élő választók erőteljes üzenetet küldtek, és most a washingtoni megválasztott vezetőkön a sor, hogy dolgozni kezdjenek, és enyhülést hozzanak az amerikai nép számára. Az egyik legvilágosabb módja ennek az, ha határozottan kiállnak amellett, hogy a piszkos, szennyező fosszilis tüzelőanyagokról tiszta, megújuló energiára térjünk át” – mondja Dr Ife Kilimanjaro, az US Climate Action Network ügyvezető igazgatója.