Az Európai Bizottság új fenntarthatósági szabályokat mutatott be az energiafaló adatközpontok víz- és energiafogyasztásának nyomon követésére, a minimális teljesítménykövetelmények azonban csak 2027-ben lépnek életbe.
Az Európai Unió jelenleg a mesterséges intelligencia energiaéhes jövőjének fenntarthatósági szabályait írja, miközben a Microsofthoz hasonló technológiai óriások már most igyekeznek beleszólni abba, hogyan működjenek az új uniós előírások.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A 500 kW-nál nagyobb beépített kapacitással rendelkező uniós adatközpontok, amelyek az uniós energiahatékonysági szabályok alapján adatot szolgáltatnak, 2026. szeptember 21-től elektronikus fenntarthatósági címkét kapnak az Európai Bizottság hétfőn ismertetett új szabályai szerint.
„A minősítési rendszer célja, hogy átláthatóbbá tegye az adatközpontok energiafelhasználását, és olyan erőforrássá váljon, amely jobban megalapozza a szakpolitikai döntéshozatalt, valamint a fenntarthatóbb digitális eszközök és szolgáltatások beszerzését Európa-szerte” – közölte a Bizottság az adatközpontok minősítési rendszerére vonatkozó új szabályokban.
A lépés annak része, hogy Brüsszel 2035-ig megháromszorozná az adatközponti kapacitást az EU-ban, csökkentve a függőséget a nagy technológiai vállalatoktól, és fejlesztve Európa saját mesterségesintelligencia-képességeit. Az uniós törvényhozók ugyanakkor nemrég aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a Microsoft miként próbálja befolyásolni az új szabályokat.
Ezzel párhuzamosan az EU egy egyre súlyosbodó energiaválsággal küzd, és az adatközpontokat már most a villamosenergia-kereslet gyorsan növekvő forrásaként tartják számon, amelyekkel szemben egyes helyi közösségek ellenállást tanúsítanak.
A Bizottság azzal érvel, hogy az EU-nak szüksége van adatközpontokra a felhőszolgáltatások, a mesterséges intelligencia és a digitális szolgáltatások működtetéséhez, ugyanakkor a létesítmények gyors ütemű terjeszkedése egyre nagyobb nyomást gyakorol az elektromos hálózatra, a vízkészletekre és a helyi közösségekre.
2024-ben az európai adatközpontok 68 terawattóra (TWh) villamos energiát használtak fel, és az EU arra számít, hogy ez az érték 2030-ra 114 TWh-ra nő, ami az uniós áramfogyasztás 3,2%-át teszi majd ki a jelenlegi 2,5% helyett – derül ki az uniós adatokból.
Az új fenntarthatósági címke célja, hogy az adatközpontokat összehasonlíthatóvá tegye az energia- és vízfelhasználás hatékonysága, valamint az általuk használt villamos energia származása alapján. Noha az 500 kW feletti adatközpontokra vonatkozó kötelező adatszolgáltatási előírások 2023 óta hatályban vannak, a Bizottság elismeri, hogy a megfelelés továbbra sem teljes körű.
„Az első évben (…) nagyjából az adatközpontok egyharmada szolgáltatott adatot. A második évben javult a helyzet, a harmadik évben pedig az előzetes eredmények tovább javultak. Úgy vélem, könnyen elérjük az 50 százalékos szintet” – mondta hétfőn egy, névtelenséget kérő bizottsági tisztviselő újságíróknak.
A tisztviselő ugyanakkor rámutatott, hogy a szabályok betartatásáért elsősorban a tagállamok felelnek. Az igazi nyomás jövő év elején várható.
Energia- és vízkorlátok csak 2027-től
Egyelőre a Bizottság nem vezet be szigorú felső határt sem az energia-, sem a vízfogyasztásra.
A valódi szabályozási eszköz – a minimumteljesítmény-követelmények – 2027-ben kerülnek kihirdetésre, és egy alsó küszöböt állapítanak meg, hogy megakadályozzák olyan új létesítmények építését, amelyek nem felelnek meg bizonyos hatékonysági szinteknek – közölte a bizottsági tisztviselő.
A „próbaidőszak” ugyanakkor fontos lehetőséget nyit a szektor szereplői számára, amelyek intenzíven lobbiznak a Bizottságnál a kulcsfontosságú fenntarthatósági paraméterek ügyében.
A német szövetségi kormánynak küldött, 2026 júliusi beadványában a Microsoft jelezte, hogy támogatja a tiszta energia, valamint az energia- és vízfelhasználás hatékonysága fenntarthatósági mutatóként való alkalmazását, ugyanakkor kifejezetten módosításokat szorgalmazott a címkében szereplő javasolt vízhatékonysági kategóriákon – derül ki a német lobbi nyilvántartásból.
Bram Vranken, a Corporate Europe Observatory (CEO) nevű watchdog kutatója és kampánymunkatársa bírálta a nagy technológiai cégek befolyását az új uniós adatközpont-szabályokra.
„A Microsoft titoktartási klauzulája megmaradt – bár átírták –, ami rendkívül problémás. Ez azt is jelenti, hogy a címkén szereplő információk nagy részét gyakorlatilag nem lehet majd ellenőrizni” – mondta Vranken az Euronewsnak.
Hozzátette, hogy a jelenlegi szabályok mellett ha egy Google-adatközpont a címkén magas pontszámot kap az energiahatékonyságra, akár egy be nem vallott gigawatt áramot is felhasználhat úgy, hogy ezt nem tüntetik fel megfelelően.
Mivel az EU-nak a nagy technológiai vállalatokra kell támaszkodnia infrastruktúrájának kiépítéséhez, ezek a cégek jelentős súllyal bírnak a szabályozási vitákban. Noha a Bizottság új szabályai tükrözik azt az ambíciót, hogy Európa „vezető mesterségesintelligencia-kontinenssé” váljon, egyúttal rámutatnak arra a feszültségre is, amely az MI-hez szükséges infrastruktúra gyors bővítése és az azt nagyrészt biztosító amerikai technológiai vállalatok szabályozása között feszül.
A bizottsági tisztviselők szerint az új fenntarthatósági címke elismeri az alacsony kibocsátású energiát, beleértve az atomenergiát is, míg a jövőbeni minimumteljesítmény-követelmények idővel akár kötelezővé is válhatnak.
Brüsszel azt is vizsgálja, hogy az adatközpontok aktívabb szereplőivé válhatnak-e az elektromosenergia-rendszernek: növelhetik a rendszer rugalmasságát, és az adathűtésből származó hulladékhőt akár négymillió európai otthon hőellátására is fel lehetne használni.