„A 1,5 °C fölötti felmelegedés minden további töredék fokkal és évvel növeli a klímakockázatokat, például a halálos áradásokat, hőhullámokat és erdőtüzeket, amelyek az idén világszerte pusztítottak.”
A világ jó irányba halad: egyre kevésbé támaszkodik a fosszilis energiahordozókra, és egyre inkább a megújuló energiára, ezáltal csökkentve azokat a bolygót fűtő kibocsátásokat, amelyek Európa-szerte gyakoribbá és intenzívebbé teszik a szélsőséges időjárási jelenségeket.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ám sokkal gyorsabban kell haladnunk, és jóval többet kell befektetnünk a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésébe – áll abban az átfogó, ma közzétett jelentésben, amelyet az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) készített.
A jelentés kendőzetlenül feltárja a szakadékot a retorika és a tettek között a globális felmelegedés elleni küzdelemben, valamint azt a kihívást, amellyel a politikai vezetőknek a novemberi COP31 klímacsúcson szembe kell nézniük.
A bolygó felmelegedését okozó kibocsátások visszafogására vállalt globális kötelezettségvállalások messze elmaradnak a Párizsi Megállapodásban rögzített klímacéloktól, és a század végére 2,6 fokos felmelegedés felé sodorják a világot. Mégis van ok a reményre.
A jelentés egy „legalacsonyabb lehetséges” 1,5 fokos túllépési forgatókönyvet vizsgál, amelyben a csúcshőmérséklet 1,7–1,8 fokra korlátozódik.
Ahhoz, hogy a világ erre a pályára álljon, az üvegházhatású gázok globális kibocsátását 2030-ra 18, 2035-re 45, 2040-re pedig 69 százalékkal kellene csökkenteni a 2025-ös szinthez képest. A hőmérséklet 1,5 fokra vagy ez alá történő visszaszorításához nagyszabású szén-dioxid-eltávolításra lesz szükség a légkörből.
A jelenlegi intézkedések 2,8 fokos felmelegedéshez vezetnek
Még ha az országok maradéktalanul teljesítik is legfrissebb klímaígéreteiket, a globális hőmérséklet így is 2,6 fokkal emelkedhet az iparosodás előtti szinthez képest 2100-ra – figyelmeztet az éves „Emissions Gap Report”.
Ez messze túllépné a Párizsban elfogadott történelmi célt: hogy a felmelegedést jóval 2 fok alatt tartsák, miközben törekednek a biztonságosabb, 1,5 fokos határra. A jelentés szerint az 1,5 fokon belül maradás esélye az évtizedeken át tartó elégtelen klímapolitika miatt „elveszett”.
„A világ többé nem kerülheti el az 1,5 fokos határ túllépését, és a következmények már most pusztítóak” – mondja António Guterres ENSZ-főtitkár a jelentést bemutató, nagy figyelemmel kísért közleményében.
„Halálos árvizek, embert próbáló hőhullámok, tomboló erdőtüzek, életek elvesztése, megbénult gazdaságok, mélyülő egyenlőtlenségek, és elsősorban azok szenvednek, akik a legkevésbé felelősek érte.”
Összességében a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2025-ben nagyjából a 2024-ben mért rekordközeli szinten maradt, a két év közötti különbség túl csekély ahhoz, hogy egyértelműen meg lehessen állapítani – áll a jelentésben.
A kizárólag a szén, az olaj és a gáz – a klímaváltozás fő hajtóereje – elégetéséből származó szén-dioxid-kibocsátás 2025-ben enyhén emelkedett az előző évhez képest.
Guterres szerint mély és azonnali kibocsátáscsökkentésekre lenne szükség az emberiség megvédéséhez a súlyosbodó hatásoktól, ehelyett azonban „a kibocsátások továbbra is rekordmagas szinten állnak. A nemzeti klímatervek és a jelenlegi politikák pedig veszélyesen elégtelenek”.
Ha a világ a jelenlegi politikáknál marad, a felmelegedés 2,8 fokra rúghat – áll a jelentésben.
Az 1,5 fok túllépése immár elkerülhetetlen
A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy minden további tized foknyi emelkedés 1,5 fok fölött növeli a szélsőséges időjárási események gyakoriságát és súlyosságát, valamint az olyan visszafordíthatatlan változások esélyét, mint a korallzátonyok pusztulása vagy az örök fagy felolvadása.
A világ már most nagyjából 1,4 fokkal melegebb az iparosodás előtti időkhöz képest, és az 1,5 fokos határ átlépése a következő években várható.
A G20-országok adják a globális kibocsátások mintegy háromnegyedét, Guterres azonban hangsúlyozza, hogy „minden országnak, különösen a nagy kibocsátóknak, többet kell tenniük” a bolygó további felhevülésének megakadályozásáért.
A UNEP legfrissebb felmelegedési előrejelzése rosszabb, mint a tavalyi, amit az Egyesült Államok Párizsi Megállapodásból való hivatalos kilépésével és a történelmi kibocsátási adatok felfelé történő felülvizsgálatával magyaráz – mondja a jelentés társszerzője, Anne Olhoff.
A közlés szerint a kibocsátás növekedése a G20-országok többségében lassult, az Egyesült Államok azonban „jelentős kivétel” volt.
A világ hat legnagyobb kibocsátója közül a 2025-re vonatkozó előzetes adatok szerint az Egyesült Államokban, Indonéziában és Kínában nőtt, Indiában, Oroszországban és az Európai Unióban pedig csökkent a kibocsátás.
Abszolút értékben azonban az Egyesült Államok 133 millió tonnás (CO2-egyenértékben számolt) növekedése „messze felülmúlta” bármely más országét; ezt a magasabb villamosenergia-kereslet és a szénalapú áramtermelés újabb felfutása hajtotta.
A második legnagyobb növekedést Törökországban jegyezték fel, amely november 9. és 20. között az antalyai ENSZ-klímacsúcsnak ad otthont.
Az Egyesült Államok a világ második legnagyobb szennyezője Kína után. Donald Trump amerikai elnök a klímaváltozást „átverésnek” nevezte, és visszavonta a tiszta energia támogatására irányuló politikák egy részét, miközben ösztönözte a fosszilis energiahordozók kitermelését.
Inger Andersen, a UNEP ügyvezető titkára újságíróknak azt mondta, egyetlen ország sincs védve a klímaváltozás hatásai alól, azokat „a bolygó minden nemzete, így az Egyesült Államok is” érzi.
Kevesebb szén és alacsonyabb metánkibocsátás
A jelentés olyan forgatókönyvet is részletez, amely 50 százalékos esélyt ad arra, hogy 2100-ra ismét 1,5 fokra csökkenjen a globális felmelegedés.
Ehhez a hőmérséklet-emelkedésnek legkésőbb 2050 körül, nagyjából 1,8 fokon kell tetőznie, és óriási mennyiségű szén-dioxidot kell kivonni a légkörből a további csökkentés érdekében.
A szénalapú villamosenergia-termelést 2035-re legalább 75 százalékkal kellene visszafogni 2025-höz képest, és 2040-re gyakorlatilag teljesen meg kellene szüntetni világszerte.
A metánkibocsátást 2035-re legalább 25, 2040-re pedig legalább 40 százalékkal kellene csökkenteni a 2025-ös szinthez képest.
„A fő tanulság egyszerű: a kormányoknak mielőbb olyan politikákat kell bevezetniük, amelyek csökkentik a fosszilis tüzelőanyagok használatát” – mondta Bill Hare, a Climate Analytics nevű globális szakpolitikai intézet vezérigazgatója.
Néhány, a klímaváltozás szempontjából különösen sérülékeny fejlődő ország azzal vádolja a nagyobb kibocsátókat, hogy feladják a párizsi célokat, és a COP31-en várhatóan éles vita robban ki az 1,5 fokos cél körül.
„Ez a politikai vezetés történelmi kudarca. A tudományos bizonyítékok évtizedek óta egyértelműek, a kormányok mégis a cselekvés helyett a halogatást választották. Ennek következményei életekben mérhetők, nem pusztán fokokban” – mondta Mohamed Adow, a kenyai Power Shift Africa agytröszt igazgatója.
Guterres elismerte, hogy klímavédelmi „vezetői űr” alakult ki, de hangsúlyozta, hogy az 1,5 fok túllépése „nem feladás”.