Európa a hőhullámok miatti halálozás szempontjából a „valaha mért legrosszabb nyarat” élte át; a klímaváltozás a halálesetek kétharmójáért felelős.
Európa perzselő nyara a becslések szerint több mint 50 000 életet követelt a városi térségekben, így a legfrissebb jelentés szerint „a valaha feljegyzett legsúlyosabbnak” számít.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A kutatók egyértelműen látják az okot: a klímaváltozás – elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó kibocsátások – felelt ezeknek a hő okozta többlethalálozásoknak mintegy kétharmadáért.
Ez a szám messze felülmúlja az eddigi csúcsértékeket: 2022 nyarán mintegy 29 000, 2003-ban pedig 28 000 halálesetet becsültek a modellezett térségben.
Mindez azt mutatja, milyen szélsőséges hőség sújtotta a világ leggyorsabban melegedő kontinensét június és augusztus között az idén. Az egymást követő hőhullámok során Nyugat-Európában a hőmérséklet 2,9 °C-kal haladta meg az 1991–2020-as átlagot, egyes napokon akár 12 °C-kal is; a forróság ráadásul olyan országokat ért el, amelyek sem hozzá nincsenek hozzászokva, sem felkészülve rá.
„Ezek a számok éles emlékeztetőt jelentenek arra, hogy az egyre melegebb, egyre szélsőségesebb nyarak egyre súlyosabban érintik a közegészséget” – mondja a tanulmány egyik társszerzője, Dr. Clair Barnes, az extrém időjárás és a klímaváltozás kutatója az Imperial College London intézményében.
„A statisztikák mögött valós emberek állnak, akiknek az élete odaveszett, és valós családok, akik gyászolnak miattuk.”
A becsült halálesetek csaknem egyharmada a különösen intenzív hőhullám idején, június 17. és július 1. között történt, amikor a hőmérséklet átlagosan 5,3 °C-kal volt a megszokott fölött.
Hogyan becsülték a nyári hő okozta halálesetek számát?
A tanulmány modellezés segítségével becsülte meg a hőhöz köthető többlethalálozások számát az évszázad elejéig visszamenő nyarakra.
„A hő okozta halálozás valódi terhét valójában nem figyeljük meg, és nem mérjük közvetlenül” – mondja a tanulmány társszerzője, Dr. Malcolm Mistry, a Londoni Higiéniai és Trópusi Orvostudományi Iskola (LSHTM) klíma- és térinformatikai modellezéssel foglalkozó adjunktusa.
„A hőt ezért gyakran »csendes gyilkosként« emlegetik, a halálesetek száma pedig világszerte számos régióban aluljelentett.”
A tudósok hőmérsékleti adatsorokat és a hőmérséklet és halálozás közötti történelmi összefüggéseken alapuló modelleket használtak, hogy megbecsüljék a 2026 nyarán bekövetkezett halálesetek számát. Figyelembe vették a földrajzi és környezeti jellemzőket, a társadalmi-gazdasági tényezőket, az egészségügyi szolgáltatások elérhetőségét, valamint az életkor szerinti hőmérséklet–halálozás összefüggéseket.
A modellezést az EU, az Egyesült Királyság, Norvégia és Svájc 854 városi térségére alkalmazták – ezek a vizsgált 30 ország népességének mintegy 40 százalékát teszik ki.
Egy, a 2000 és 2025 közötti nyarakra kiterjedő külön attribúciós vizsgálat (forrás: angol) szolgált összehasonlítási alapul; e évekre vonatkozó eredményei nagyjából összhangban voltak az egyes országok egészségügyi hatóságai által közölt hivatalos statisztikákkal. Számos európai ország még nem tette közzé a 2026-os nyár végleges adatait.
A kutatók ezután összevetették a tényleges hőmérsékleti értékeket azzal, hogy mit lehetett volna várni a klímaváltozás okozta melegedés nélkül, így becsülve meg a többlethalálesetek számát.
Összességében a hőhöz köthető többlethalálozások 65 százalékát – mintegy 32 000 esetet – tulajdonították az ember okozta klímaváltozásnak 2026 nyarán. Az évszázad elején ez az arány még körülbelül 40 százalék volt.
„Ez újabb emlékeztető arra, hogy egyrészt célzott intézkedéseket kell bevezetni az egyre szélsőségesebb hőségnek leginkább kitett emberek védelmére, másrészt egyre sürgetőbb feladat a fosszilis energiahordozóktól való gyors átállás, hogy lassítsuk a változások ütemét, és korlátozzuk a jövőbeli melegedést” – mondja Dr. Barnes.
Kiket fenyeget leginkább a szélsőséges hőség?
A szélsőséges hőség veszélyeinek elsősorban a legkiszolgáltatottabb csoportok vannak kitéve: krónikus betegségekben szenvedők, idősek vagy egészen fiatalok, valamint azok, akik fizikai vagy társadalmi-gazdasági okokból nem tudnak elmenekülni a forróság elől.
A 2026-os nyarat vizsgáló tanulmányban a 85 év felettiek tették ki a becsült halálesetek nagyjából felét. De a fiatalabb felnőttek is érintettek voltak: a 20 és 44 év közöttiek körében mintegy 800 többlethalált becsültek, összesen pedig nagyjából 6 000 olyan ember halt meg, aki még nem érte el a 65 éves kort.
A kutatók földrajzi különbségeket is azonosítottak: Dél-Európában jelentősen több, a magas hőmérséklettel összefüggő halálesetet becsültek, mint Észak-Európában.
Ennek elsősorban az az oka, hogy délebbre magasabb hőmérsékletek uralkodnak, bár más sérülékenységi tényezők is szerepet játszanak.
„Ilyen tényező például a növekvő légszennyezettségi szint, a korlátozott zöldfelület-infrastruktúra, az egészségügyi rendszerek elérhetősége és a hőségriasztások” – magyarázza a tanulmány társszerzője, Dr. Garyfallos Konstantinoudis, az ICL Grantham Intézetének adjunktusa.
Európa példátlan nyara: melyik országot sújtotta leginkább a hőség?
Európa perzselő nyara óriási közegészségügyi kockázatokkal járt; több kormány hőségriasztásokat adott ki, és valós időben közölt becsléseket a hőhöz köthető halálozásról.
A 2026-os nyárról szóló jelentés szerint Olaszországban becslések alapján 13 303 hőhöz köthető többlethaláleset történt, ezzel az ország áll az első helyen. Utána Franciaország következik 7 268, majd Spanyolország 6 824 esettel.
A hagyományosan hűvösebb országok szintén nehezen birkóztak meg a hőséggel, amelyet még veszélyesebbé tett, hogy az infrastruktúra másfajta éghajlatra épült, és a lakosok nincsenek hozzászokva az ilyen magas hőmérsékletekhez.
Németországban mintegy 6 340, az Egyesült Királyságban pedig 4 354 többlethalálesetet becsültek.
„Az Egyesült Királyságban a nyár hagyományosan az egészségügyi rendszerünk legnyugodtabb időszaka. Idén nyáron azonban olyan mértékű igénybevételt és leterheltséget tapasztaltunk, mint egy igazán súlyos téli vírus szezonban” – mondja Andrew Hartle, az Imperial College Healthcare aneszteziológiai gyakorlatának professzora.
A modellek pontossága azt jelenti, hogy potenciálisan lehetővé teszik az egészségügyi szolgáltatók számára, hogy még a bekövetkezésük előtt felkészüljenek a szélsőséges eseményekre.
A jövőbeni melegedés korlátozásához szükséges üvegházhatásúgáz-kibocsátás-csökkentésen túl a városok zöld és kék infrastruktúrába – parkokba, vízfelületekbe – fektethetnek, amelyek egyszerre mérséklik a hőmérsékletet és javítják a levegő minőségét.
Észak- és Nyugat-Európának a déli országokban már bevált megoldásokból kellene inspirációt merítenie – állapítják meg a tanulmány szerzői.
Ilyenek például a klimamenedékekbe való beruházások; az épületek utólagos átalakítása, hogy jobban viseljék a hőséget – például külső árnyékolók vagy redőnyök felszerelésével –; valamint olyan magatartásformák ösztönzése, mint a veszélyeztetett szomszédok felkeresése, a déli órákban való napon tartózkodás kerülése, a hőségriasztások komolyan vétele, árnyék keresése és a bőséges folyadékfogyasztás.