Szabályozó hatóságok, uniós tisztviselők és a spanyol Sateliot műholdüzemeltető kedden az Európai Parlamentben vitatták meg, miként alakítják a frekvenciák és a beruházások Európa pályán keringő hálózatait, miközben jövőre lezárul az EU 2021–2027-es űrfinanszírozási ciklusa.
A nemzeti távközlési hatóságok, az uniós döntéshozók és a barcelonai székhelyű Sateliot műholdvállalat kedden Brüsszelben, az Európai Parlamentben találkoztak, hogy megvitassák, miként határozzák meg a rádiófrekvenciák és az új források, ki ellenőrzi azokat az űrből érkező kommunikációs kapcsolatokat, amelyekre Európa támaszkodik, miközben a blokk jelenlegi, hét évre szóló űrköltségvetése 2027-ben lejár.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az eseményen az Euronews is jelen volt; a Sateliot által szervezett rendezvényen a cég olyan űrbeli műholdakat mutatott be, amelyek mobiltelefonos bázisállomásként működnek, és azokon a helyeken kapcsolják össze az úgynevezett dolgok internetéhez (IoT) tartozó eszközöket – például szenzorokat és nyomkövetőket –, ahol a földi hálózatok nem érhetők el.
Az EU 14,8 milliárd eurós, 2021–2027 közötti űrprogramja, amely a Galileo, a blokk műholdas navigációs rendszere, valamint a Copernicus Földmegfigyelő szolgáltatás finanszírozását biztosítja, jövőre ér véget a többéves pénzügyi kerettel (MFF), az EU hét évre szóló költségvetésével együtt.
2028 és 2034 között az Európai Bizottság azt szeretné, ha az űrtevékenységeket egy új Európai Versenyképességi Alapból finanszíroznák. Ez egyetlen, stratégiai iparágakra szánt keret lenne, amely 131 milliárd eurót különítene el védelemre és űrkutatásra.
Az uniós vezetők a következő költségvetést csütörtökön és pénteken, az Európai Tanács ülésén vitatják meg.
Az Európai Bizottság védelmi iparral és űrügyletekkel foglalkozó főigazgatósága, a DG DEFIS szeptember 29-én zárta le a pályázatokat egy négyéves, 55 millió eurós keretszerződésre, amely három terület – az EU tervezett, biztonságos műholdrendszere, az IRIS², az űrmegfigyelés és -követés, amely a pályán keringő objektumokat monitorozza, valamint az űrgazdaság elemzése – irányítási és jogi támogatását foglalja magában.
További pályázati felhívások várhatók 2027-ben az EU kutatási és innovációs programja, a Horizont Európa keretében, miközben az EUSPA, az Európai Unió Űrprogramügynöksége, valamint az Európai Űrügynökség (ESA) – amely kormányközi szervezet, és az EU-tól független – továbbra is rendszeresen ír ki tendereket.
Frekvenciák és szuverenitás
A vita nagy része a spektrum körül forgott, vagyis azokról a rádiófrekvenciákról szólt, amelyekre a műholdaknak és a mobilhálózatoknak az adatátvitelhez szükségük van.
A Bizottság májusban egyetlen, egész EU-ra kiterjedő engedély bevezetését javasolta a mobil műholdas szolgáltatásokra, amelyek közvetlenül kapcsolják a műholdakat a telefonokhoz és más eszközökhöz, a 2 GHz-es sávban, amelynek jelenlegi jogosultságai 2027 májusában járnak le. A javaslat kifejezetten a sáv egy részét európai szolgáltatók, valamint az IRIS²-höz kapcsolódó biztonságos rendszer számára tartaná fenn.
A találkozót Javier López, az Európai Parlament alelnöke házigazdaként vezette, a Bizottság digitális főigazgatóságát, a DG CONNECT-et pedig Gerasimos Sofianatos, a rádióspektrum-politikai egység vezetője képviselte.
„Ez a vita nem is jöhetne jobbkor, tekintettel a jelenlegi geopolitikai feszültségekre és a technológiai versenyről folyó vitára” – mondta López nyitóbeszédében.
„Az a Európa, amely saját hálózatát és adatait maga ellenőrzi, olyan Európa, amely önállóan tud cselekedni és saját döntéseit hozza meg […] a műholdas kapcsolódás tökéletes példája annak a területnek, ahol el kell érnünk a stratégiai kontrollt” – tette hozzá López.
Az esemény után az Euronewsnak nyilatkozva Jaume Sanpera, a Sateliot vezérigazgatója és társalapítója úgy fogalmazott, hogy „európai bajnokokat kell felépítenünk és támogatnunk, akik világszinten is versenyképesek az űrszektorban”, hozzátéve: „ma a világ fele európai vállalatokkal akar együtt dolgozni a védelem és az űr területén, mert kiszámíthatóbbak vagyunk”.
Szeptemberben az ESA kiválasztotta a Sateliotot, hogy közreműködjön az IRIS² úgynevezett Low-LEO rétegének kialakításában. Ez egy alacsony pályás tesztkörnyezet, ahol az új kormányzati szolgáltatásokat kipróbálják, mielőtt bekerülnének a fő rendszerbe. Az ESA 2027 és 2029 között tervez pályán végrehajtott tesztküldetéseket.
RESCUE-NET nevű projektje révén a Sateliot azt is vizsgálni fogja, miként tartható fenn az űrből érkező 5G-kapcsolat a közintézmények számára akkor, amikor a földi hálózatok leállnak. Az ESA ebben a szakaszban összesen 20 millió euró értékben 18 szerződést írt alá közel 80 vállalattal.
SpaceX-től a PLD Space-ig
A kis műholdak számára a pályára állítás ma még nagyrészt azt jelenti, hogy amerikai hordozórakétákon kell repülniük.
Október 1-jén a Sateliot öt műholdat juttatott pályára, amelyeket a spanyol kis műholdakat gyártó Alén Space épített. Ezek az Elon Musk rakétavállalata, a SpaceX által üzemeltetett Transporter-18 küldetésen repültek, amely „telekocsi” jellegű misszióként számos ügyfél műholdját viszi magával az űrbe. Ezzel a Sateliot eddig összesen 11 műholdat indított.
A cég szerint az új műholdak megduplázzák a napi átrepülések számát bármely adott pont felett.
Arra a kérdésre, hogy Európa bővíteni tudja-e műholdflottáit anélkül, hogy nem európai hordozórakétákra támaszkodna, Sanpera azt mondta az Euronewsnak, hogy optimista, és megemlítette: jelenleg négy-öt vállalat van versenyben, hogy betöltse ezt az űrt.
Sanpera vezérigazgató azt is elmondta, hogy a vállalat következő indítása 2027 júliusában lesz, ismét a SpaceX együttműködésével, az azt követő start azonban már a PLD Space-szel, az Elchében működő spanyol hordozórakéta-gyártó céggel valósul meg.
A 2027 végére tervezett indítás nemcsak teljes egészében európai lesz, hanem ekkor repülnek először a Sateliot Tritó-sorozatba tartozó műholdjai is: két nagyobb, új generációs egység, amelyeket arra terveztek, hogy közvetlen 5G-szolgáltatást nyújtsanak a hagyományos mobiltelefonok számára.
A műholdak a Miura 5 fedélzetén indulnak majd, amely egy kis méretű, orbitális rakéta, a PLD Space fejlesztése, és még nem hajtott végre indítást.
Augusztusban a PLD feltételes, 158,9 millió euró értékű szerződést nyert az ESA European Launcher Challenge pályázatán, amely az új európai hordozórakéták fejlesztését támogatja. A cég első indítását az év végéig tervezi Európa űrkikötőjéből, a francia Guyanában található bázisról.
Eközben a Sateliot – amely jelenleg 150 millió eurót igyekszik bevonni befektetőktől, ebből 100 millió eurót tőke, legfeljebb 50 millió eurót pedig hitel formájában – azt a célt tűzte ki, hogy legkésőbb 2028-ra 500-nál is több műholdra bővítse konstellációját.