Egy tanulmány szerint a szülők munkaidőn kívüli mobiltelefon‑használata összefügg a kisgyermekek rosszabb beszédfejlődésével. A kutatók az önállóságot gyengítő, túlzottan függő családi viszonyokra is figyelmeztetnek.
A szülők munkaidőn kívüli telefonhasználata összefüggésbe hozható gyermekeik beszédfejlődésének romlásával. Erre a következtetésre jutott a RISE-Health és az Aveirói Egyetem egyik tanulmánya (forrás: portugál), amely a családi működés és a digitális eszközök használatának hatását vizsgálta az óvodáskorú gyermekek fonológiai fejlődésére.
A Gyermekjogok Egyetemes Napján publikált tudományos munka arra figyelmeztet, hogy „a szülők munkaidőn kívüli mobiltelefon-használata, a gyermek éjszakai tablethasználata, valamint a túlságosan közeli, kölcsönös függésen alapuló kapcsolatok összefüggésbe hozhatók a gyermekek beszédfejlődésének elmaradásával”.
„A szülőknek nagyon fontos szerepük van abban, milyen kommunikációs lehetőségeket biztosítanak nap mint nap. A beszélgetés, a játék, az éneklés és a mesemondás lehetővé teszi, hogy a gyermek jelentéssel bíró helyzetekben hallja és kipróbálja a beszéd hangjait. Ugyanilyen fontos, hogy elegendő időt kapjon a gyermek a válaszadásra és a kezdeményezésre” magyarázza Maria Inês Gomes, a RISE-Health kutatója a közleményben.
A „Képernyőhasználat és családi működés mint a gyermekek fonológiai fejlődésének előrejelzői” című tanulmány, amelyben 93 család vett részt, 3 és 5 év közötti, európai portugál anyanyelvű gyermekekkel, rámutat: „a hatás nemcsak az expozíció idejétől, hanem a tartalom típusától és a használat körülményeitől is függ, mivel a szülők digitális eszközök felé irányuló figyelme csökkentheti a személyes, szemtől szembe zajló interakciókat, amelyek alapvetőek a nyelvi fejlődés szempontjából”.
A kutató kiemeli, hogy ezek az eredmények „arra is ösztönzik a felnőtteket, hogy gondolják át saját digitális szokásaikat, és teremtsenek olyan pillanatokat, amikor a gyerekekre fordított figyelmüket nem zavarják a képernyők”.
A munkaidőn túli mobil eszközhasználat mellett a szülők és gyermekek közötti túlzott függőség is összefüggésben áll a fonológiai fejlődéssel.
A RISE-Health szakértői szerint „a túlságosan zárt és nagyfokú függőségen alapuló családi kapcsolatok korlátozhatják a gyermek önállóságát, valamint azoknak a nyelvi környezeteknek a sokszínűségét, amelyekben részt vesz, pedig ezek alapvetőek a beszédhangok gyakorlása és elsajátítása szempontjából”.
„Ha a felnőtt gyakran a gyermek helyett válaszol, vagy előre kitalálja, mit szeretne mondani, kevesebb tér maradhat a gyermek aktív részvételére, kommunikációjára és önállóságának fejlesztésére, különösen a fonológiai fejlődés terén” teszi hozzá Maria Inês Gomes.
A tanulmány koordinátora szerint „a szülői kompetenciákat és a digitális írástudást támogató, könnyen hozzáférhető programok” kidolgozása, önkormányzatokkal, akadémiákkal és iskolákkal együttműködésben, segíthet a szülőknek a mindennapi rutinok megszervezésében, a megfelelő digitális tartalmak kiválasztásában, az eszközhasználat nyomon követésében, valamint a közös beszélgetés és játék idejének megteremtésében.