Az amerikai elnök nem mondta meg, miért éppen ezt a dátumot említette. A Reuters értesülése szerint az izraeli hírszerzés vezetője közben újabb közös csapásokat sürgetett Washingtonban.
Trump a kínai útján adott, csütörtökön sugárzott Fox News-interjúban beszélt az iráni háborúról.
Az amerikai elnök az utóbbi hetekben hol újabb támadásokkal fenyegette Teheránt, hol a harcok lezárásának lehetőségéről beszélt. November 9-én, miután találkozott Katar miniszterelnökével, azt mondta, egyelőre elhalasztja az újabb csapásokat. Katar közvetít Washington és Teherán között, hogy elkerüljék a teljes körű harcok kiújulását, ami egyben globális gazdasági érdek is.
Piszkos bomba Washington ellen?
A jobboldali tévétársaság a CNN e heti értesüléséről kérdezte az elnököt. A csatorna szerint Irán egy úgynevezett piszkos bomba felrobbantását tervezte Washingtonban. Az ilyen eszköz hagyományos robbanással szór szét sugárzó anyagot, amely beszennyezheti a környéket, és szükségessé teheti az érintett terület lezárását és megtisztítását. A fegyver a robbanás helyszínéhez közel súlyos sugárbetegséget okozhat.
A CNN hét amerikai tisztviselőre hivatkozva azt írta, hogy hírszerzési értesülések szerint Irán egy lehetséges washingtoni támadás tervén dolgozott. A tisztviselők között vita volt arról, hogy Teherán képes lenne-e végrehajtani a támadást, és megpróbálkozna-e vele.
Trump arra a kérdésre, hogy a főváros lakóinak kell-e aggódniuk, úgy felelt, hogy szerinte nem. Az iráni külügyminisztérium szóvivője kedden alaptalannak nevezte a CNN értesülését.
Trump ugyanakkor azt mondta, hogy vannak arra utaló jelek, hogy Irán vegyi és biológiai fegyverek lehetőségét is vizsgálja. Az elnök ezt összefüggésbe hozta az iráni atomprogram elleni csapásokkal, de állítását nem támasztotta alá nyilvános részletekkel. Az atomprogram felszámolása volt az egyik fő indok, amellyel Trump februárban a támadásokat igazolta, miközben Teherán régóta tagadja, hogy atomfegyver előállítására törekedne.
Mit akar elérni Izrael Washingtonban?
Két izraeli tisztviselő a Reutersnek azt mondta, hogy Izrael az elmúlt két hétben hírszerzési információkat adott át Washingtonnak az iráni katonai képességek fejlesztéséről, köztük egy állítólagos vegyifegyver-programról.
Roman Gofman, a Moszad igazgatója a múlt héten amerikai tisztviselőkkel tárgyalt, köztük John Ratcliffe CIA-vezetővel. A látogatásról tájékoztatott források szerint Gofman az amerikai–izraeli csapások újraindítása mellett érvelt. Az öböl menti arab országok vezetői eközben attól tartanak, hogy egy újabb offenzíva esetén Irán ismét az ő országaikat támadná, ezért a Reuters egyik forrása szerint arra kérték Trumpot, hogy tartózkodjon a támadástól.
Mi történt a háború kezdete óta?
Az Egyesült Államok és Izrael február 28-án indított támadást Irán ellen. A nyitócsapásokban meghalt Ali Khamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási vezetője és több magas rangú tisztviselő és katonai parancsnok.
Teherán Izrael és az Öböl térségében lévő célpontok ellen indított megtorló támadásokat, és igyekezett ellenőrzése alá vonni a Hormuzi-szoros forgalmát. A háború ezzel a világ egyik legfontosabb olaj- és földgázszállítási útvonalát is közvetlenül érintette.
Washington és Teherán április elején tűzszünetben állapodott meg. Az Egyesült Államok még abban a hónapban blokád alá vonta az iráni kikötőket, hogy rákényszerítse Teheránt a szoros forgalmának helyreállítására. Júniusban a két fél megállapodást írt alá, amely a harcok lezárását és egy szélesebb rendezés megtárgyalását célozta. Néhány héten belül azonban kiújultak az összecsapások, a megállapodás augusztusban lejárt, szeptemberben pedig az Egyesült Államok és Irán ismét korlátozott csapásokat mért egymásra.
Novemberben Washington a tengeri blokád mellett az iráni utánpótlás más útvonalaira is nagyobb figyelmet fordított. Az amerikai hadsereg november 7-én jelentette be, hogy külön munkacsoportot hoz létre a szárazföldi határokon és a Kaszpi-tengeren át zajló, szankciók alá eső iráni fegyver- és technológiai beszerzések visszaszorítására. A novemberi diplomácia közvetlen tétje közben az lett, hogy a katari közvetítéssel sikerül-e megakadályozni egy újabb nagy támadássorozatot.