Hirdetés

A professzor kutat, de kémszolgálat hízik belőle – brit figyelmeztetés egy kínai hálózatról

Az MI5 tájékoztatója
Az MI5 tájékoztatója -  Szerzői jogok  SKY
Szerzői jogok SKY
Írta: Ferenc Szekely
Közzétéve:
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
Megosztás Close Button

Több mint száz brit kutató vett részt olyan projektekben, amelyek az MI5 szerint a kínai hírszerzés képességeit fejlesztették. Egyesek nem is tudhatták, honnan érkezik a pénz, amit ezért kapnak.

Ha egy kutatási együttműködésben részt vevő tudós vagy akadémikus felveszi a járandóságát, nem feltétlenül tudja, hogy melyik szervezet és hol profitál végül a munkájából. A brit belső elhárítás, az MI5 szerint éppen ezt a lehetőséget használta ki egy kínai intézet: tudományos projekteket finanszírozott, amelyek eredményei a kínai kémszolgálat technikai képességeit fejlesztették.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Az MI5 brit hírszerző szervezet szeptember végén nyilvánosságra hozott figyelmeztetése a China General Technology Research Institute, röviden CGTRI nevű szervezetről szól. A szolgálat szerint az intézet rendkívül szoros kapcsolatban áll a kínai állambiztonsági minisztériummal, az MSS-szel, amely Kína polgári hírszerző és biztonsági szervezete.

A figyelmeztetés szerint több mint száz brit kötődésű kutató járult hozzá olyan projektekhez, amelyeket az MSS a CGTRI közvetítésével finanszírozott. A szolgálat kifejezetten jelezte: egyes résztvevők nem is feltétlenül tudtak az intézet finanszírozói szerepéről.

Mit keres a kémszolgálat az egyetemen?

A vizsgált kutatási területek között a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság, a rejtett kommunikáció és a szteganográfia is szerepelt. Az MI5 értékelése szerint ezek a projektek közvetlenül javították a kínai hírszerzés kémkedéshez használható technikai képességeit.

A felsorolásból érthető, miért lehet vonzó egy hírszerző szolgálatnak a tudományos együttműködés. Egy mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatás például nagy adattömegek feldolgozását segítheti, egy kommunikációs fejlesztés pedig érzékeny kapcsolatok elrejtésére is alkalmas lehet. Ezek lehetséges felhasználások; a brit figyelmeztetés nem ismerteti részletesen, hogy az egyes projektek eredményeit milyen műveletekben alkalmazták.

A tudományos eredmények katonai és hírszerzési értéke ráadásul nem feltétlenül jelentkezik azonnal. Egy módszer, szoftver vagy elméleti megoldás évekkel később is beépülhet olyan rendszerbe, amelynek rendeltetéséről az eredeti kutató semmit sem tud.

Hogyan lehet valaki hasznos a hírszerzésnek beszervezés nélkül?

A brit állítás lényege, hogy a kutatói közreműködés és a végső megrendelő között nem feltétlenül volt átlátható a kapcsolat. Az MI5 úgy tudja, hogy a CGTRI és az MSS közötti kötődést elfedték, ezért számos intézmény és magánszemély jóhiszeműen működhetett együtt a szervezettel. A nyilvános figyelmeztetés nem nevezte meg az érintett kutatókat, és azt sem állította, hogy tudatosan segítettek egy külföldi kémszolgálatnak.

Egy ilyen konstrukcióban a szolgálatnak nem feltétlenül kell titkos iratok átadására rávennie a tudóst. Már az is értékes lehet számára, ha a megfelelő szakember a megfelelő problémán dolgozik, és az eredményhez hozzáférést biztosít a közös projekt.

A különbség lényeges, mert más dolog egy nyilvános tanulmányt elolvasni, és más úgy támogatni vagy alakítani egy kutatást, hogy annak valódi kedvezményezettje rejtve maradjon a közreműködők előtt. Az utóbbi lehetőség teszi ezt a történetet többé egy szokásos tudományos együttműködés körüli diplomáciai vitánál.

Mit válaszolt Kína?

A londoni kínai nagykövetség kitaláltnak és megalapozatlannak nevezte a vádakat, és közölte, hogy hivatalosan tiltakozott a brit félnél. Álláspontja szerint a brit és kínai egyetemek együttműködése önkéntes, jogszerű és kölcsönösen előnyös. A képviselet az oktatási és kutatási kapcsolatok aláásásával vádolta a brit hírszerzést.

A nyilvános brit dokumentum hírszerzési értékelést és intézkedési ajánlásokat közöl, nem pedig az egyes kutatók büntetőjogi felelősségét megállapító bírósági ítéletet. Dan Jarvis brit biztonsági államminiszter ugyanakkor a Reuters beszámolója szerint szerint az egyetemek vezetőinek írt levelében azt kérte, segítsék munkatársaikat a CGTRI-hez fűződő megállapodások lezárásában.

Volt már olyan, hogy egyetemi meghívás mögött hírszerző állt?

Egy korábbi amerikai ügy megmutatta, hogyan válhat egy szakmai kapcsolat hírszerzési művelet kiindulópontjává. Hszü Jen-csün kínai hírszerző tisztet 2022 novemberében húsz év börtönre ítélték az Egyesült Államokban, miután bűnösnek találták gazdasági kémkedéssel és üzleti titkok megszerzésének kísérletével kapcsolatos vádpontokban.

Az amerikai igazságügyi minisztérium ismertetése szerint Hszü egyetemeket, fedőcégeket és álneveket is használt, hogy kapcsolatba kerüljön a repülőgépipar szakembereivel. Az egyik célpont a GE Aviation munkatársa volt, akit 2017-ben kínai egyetemi előadásra hívtak meg, utazását és tiszteletdíját is kifizették.

A kapcsolat később a vállalat hajtómű-technológiájára vonatkozó információk megszerzésének kísérletévé alakult. Az FBI bekapcsolódott az ügybe, Hszüt pedig 2018-ban Belgiumban fogták el, majd kiadták az Egyesült Államoknak.

Ez különálló ügy, nem bizonyíték a CGTRI elleni brit állításokra. Arra viszont konkrét példa, hogy egy tudományos meghívás alkalmas lehet a kapcsolatfelvételre, a szakember tudásának felmérésére és későbbi megkeresések előkészítésére.

Hol húzódik a határ a nyitott tudomány és a biztonsági kockázat között?

Az egyetemek számára a nemzetközi együttműködés alapvető érték: szakértelmet, finanszírozást, eszközöket és új kutatási lehetőségeket hozhat. A brit kutatásbiztonsági útmutatók is abból indulnak ki, hogy ezeket a kapcsolatokat meg kell őrizni, miközben védeni kell az érzékeny kutatásokat, a szellemi tulajdont és a személyes adatokat. Különösen érintettek lehetnek a polgári és katonai célra egyaránt használható technológiák.

Elfogott kínai gyanúsítottak
Elfogott kínai gyanúsítottak X

A gyakorlati kérdések sokszor prózaiak: ki fizeti a projektet, ki fér hozzá az adatokhoz, hol tárolják azokat, és ki rendelkezhet a létrejövő eredményekkel? A brit biztonsági ajánlások ezek tisztázását is kérik a kutatási partnerektől.

A CGTRI ügyében az MI5 figyelmeztetésének jogi jelentősége is van: a szolgálat nyilvánossá tette az általa feltárt kapcsolatot, és felhívta a figyelmet a külföldi hírszerzés segítésére vonatkozó brit büntetőjogi szabályokra. Ez nem jelent automatikus bűnösséget minden további kapcsolat esetén, de az érintettek már nem feltétlenül hivatkozhatnak arra, hogy a kockázatról semmit sem tudtak.

A történet legkényelmetlenebb kérdése így az, mennyit tudhat egy kutató a saját munkájának végső felhasználásáról. A laboratóriumban ugyanaz a tudományos probléma állhat előtte, miközben a háttérben valaki egészen más célra várja a megoldást.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek

Robotokkal vadásznának a britek orosz tengeralattjárókra az Atlanti-óceán mélyén

„Felvesszük a telefont” – Moszkva kész a közvetlen katonai egyeztetésre Londonnal

Vissza Európába? A Munkáspárt ismét az élen a miniszterelnök Brexit-ígérete után