Kutatók vizsgálják, hogy az életmódbeli döntések miként hatnak az idősödő agyra, és hogyan segíthetnek ezek a választások megőrizni szellemi frissességét.
Ahogy az emberek egyre tovább élnek, egyre több tanács szól arról, hogyan lehet időskorban is élesen tartani az elmét. Ezeket azonban nem mind támasztják alá ugyanolyan mértékben tudományos bizonyítékok.
A Society for Neuroscience éves ülésén szakértők mutatták be, hogyan segíthetnek az életmódbeli változtatások megvédeni az agyat az életkorral összefüggő hanyatlástól, és hogy hol nem teljes még a tudományos kép.
Bár az a tanács, hogy étkezzen egészségesen és mozogjon rendszeresen, már évtizedek óta ismert, Heather Snyder, az Alzheimer’s Association orvosi és tudományos kapcsolatokért felelős ügyvezető alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a tudományos ismeretek arról, hogyan hatnak ezek a viselkedésformák az agyra és hogyan támogatják az agy egészségét, még mindig folyamatosan bővülnek.
„Ha megértjük a tudományos hátteret, akkor jobban tudjuk alakítani az ajánlásainkat, különösen azok számára, akik a legnagyobb kockázatnak vannak kitéve” mondta.
Miben segít az agynak a testmozgás?
A testmozgást régóta hozzák összefüggésbe a jobb egészségi állapottal, a szív- és érrendszeri kockázatok csökkenésétől a javuló mentális egészségig.
De vajon a fizikai aktivitás hozzájárulhat-e az agy egészséges öregedéséhez is, és milyen biológiai mechanizmusokkal magyarázhatók az agyra gyakorolt hatásai?
„A testmozgás egy erőteljes, nem gyógyszeres beavatkozás, amely támogatja és elősegíti az agy egészségét” mondta Fernanda De Felice, a kanadai Queen’s University Neurosciences Studies központjának professzora.
De Felice szerint a mozgás segíthet megőrizni az agytérfogatot az öregedéssel, javítja a véráramlást és befolyásolja az agyban zajló gyulladásos folyamatokat.
„Amikor a testünkre és a fizikai aktivitásra gondolunk, gyakran az izmaink edzésére gondolunk. És ez logikus is, igaz? Minden szövet és rendszer itt van, közel az izmokhoz. De hogyan lehet az, hogy a testmozgás valójában az agynak is jót tesz?”
A válasz De Felice magyarázata szerint az izmok és az agy közötti kommunikációban rejlik.
„A test képes kommunikálni az aggyal” mondta. „Valahányszor a testünk nem teljesen egészséges, az agy ezt érzékeli. De ha arra ösztönözzük a perifériát, hogy fittebb legyen, az agy is érzi ennek a hatását.”
Milyen típusú testmozgás a legjobb az agy számára?
Bár a fizikai aktivitás előnyei jól ismertek, a különböző mozgásformák eltérő hatással lehetnek a testre és az agyra.
De Felice szerint a legfontosabb a következetesség, vagyis hogy a fizikai aktivitás szokássá váljon. Az Egészségügyi Világszervezet (forrás: angol) hetente legalább 150 perc mérsékelt intenzitású testmozgást ajánl a felnőtteknek.
Kimutatták, hogy az aerob mozgásformák a testi és az agyi egészségre is kedvező hatással vannak. „Serkentik a véráramlást, megnyitják a vér-agy gátat, és segítik, hogy ezek a jótékony molekulák eljussanak az agyba” mondta De Felice.
Elmondása szerint az ellenállásos edzés és a nagy intenzitású intervallumos edzés (HIIT) szintén javíthatja az izomműködést és növelheti az izomtömeget, ami olyan molekulák termelését serkenti, amelyek neuroprotektív, vagyis idegsejt-védő hatásúak.
„Még a séta, egy egyszerű, mérsékelt tempójú gyaloglás is fontosnak bizonyult” jegyezte meg De Felice.
Bár a napi 10 000 lépés gyakran hivatkozott cél, szerinte már alacsonyabb szintű fizikai aktivitás mellett is jelentkeznek az egészségügyi előnyök, ezért lényeges, hogy az emberek aktívak maradjanak, függetlenül attól, mennyi lépést tudnak megtenni.
„Azt mondanám, hogy bármilyen mozgásforma, bármilyen szint, bármi, amit csak meg tud tenni azért, hogy aktív maradjon, számít. És a lépésszámnál is fontosabbnak tartom, hogy következetes legyen” tette hozzá.
Védheti-e az agyat az időszakos böjt?
A fizikai aktivitás nem az egyetlen életmódtényező, amely hatással lehet az agy egészségére. Az étrendnek is jelentős szerepe van, a kutatók pedig azt vizsgálják, hogyan befolyásolják az étkezési szokások az agy egészséges öregedésre való képességét.
Néhány tanulmány arra utal, hogy az időszakos böjt kedvező hatással lehet az agy egészségére, például a gyulladás és az oxidatív stressz csökkentése révén. A bizonyítékok nagy része azonban állatkísérletekből származik, és bár a kezdeti eredmények biztatóak, az még nem bizonyított, hogy a böjt megakadályozná a kognitív hanyatlást vagy megvédene az Alzheimer-kórtól az emberek esetében.
A kutatók továbbra is vizsgálják, hogy a kísérleti vizsgálatokban megfigyelt hatások átalakulnak-e az emberek számára is kézzelfogható, hosszú távú előnyökké.
„Az élelemhiány a történelem során alapvető mozgatórugója volt az agyműködésnek” mondta Mark Mattson, a Johns Hopkins University idegtudományi adjunktus professzora, hozzátéve, hogy az evolúció úgy alakította az agyat és a testet, hogy böjtidőszakok alatt is jól tudjanak működni.
Az időszakos böjt olyan étkezési mintázatot jelent, amelyben az étkezési időszakokat böjtidőszakok váltják. Egy elterjedt módszer például napi 16 órás böjtöt és 8 órás evési időablakot jelent.
Hosszabb böjt alatt a szervezet felhasználja glikogénraktárait, majd elkezdi lebontani a zsírt, amelyből a máj ketonoknak nevezett molekulákat állít elő. Ezek az agy alternatív energiaforrásául szolgálnak, és Mattson szerint az agysejtek védelmét is segíthetik a gyulladás és az oxidatív stressz csökkentése révén.
Az időszakos böjt lehetséges előnyei azzal is összefügghetnek, ahogyan a sejtek reagálnak az anyagcsere-stresszre, ez a mechanizmus bizonyos hasonlóságot mutat a testmozgás hatásaival.
Mattson rámutatott, hogy a testmozgás és az időszakos böjt hasonló módon működik, mindkettő kihívás elé állítja a sejteket, és védekező válaszokat vált ki. A pihenő és regenerációs időszakok alatt viszont lehetőséget kapnak a sejtek a javításra, a növekedésre és az alkalmazkodásra.
„Hetek, hónapok és évek alatt ezek az időről időre jelentkező, enyhe anyagcsere-stresszel járó kihívások javítják az általános egészségi állapotot és működést, és ellensúlyozzák az öregedést és a betegségeket” tette hozzá.
Sejtszinten ez azt jelenti, hogy a megterhelő időszakokban, például böjt vagy testmozgás közben a sejtek olyan üzemmódba kapcsolnak, amelyben takarékoskodnak az erőforrásokkal és ellenállóbbá válnak a stresszel szemben, mondta Mattson. A regenerációs időszakokban, ideértve az alvást és a pihenést, pedig olyan állapotba váltanak, amely a növekedést és a plaszticitást támogatja.
Mattson arra is rámutatott, hogy az időszakos böjt előnyei úgy tűnik, nem csökkennek akkor sem, ha a gyakorlatot hetek, hónapok vagy akár évek hosszú során át folytatják.