Brüsszel ismét a piacokra lép, hogy további 45 milliárd eurót szerezzen Ukrajnának az Oroszország elleni harchoz. A megugró hitelkamatok az új kölcsönt drágává és politikailag kényessé teszik.
Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy Ukrajna további 45 milliárd eurós támogatási hitelt kapjon, amelyet közös adósság fedezne, miközben a háborútól kimerült ország Oroszország szüntelen légicsapásai közepette próbálja életben tartani gazdaságát.
A szerdán Ursula von der Leyen elnök által ismertetett hitel 20 milliárd eurót irányoz elő pénzügyi támogatásra és 25 milliárd eurót fegyvervásárlásokra, például drónokra, rakétákra és sürgősen szükséges légvédelmi elfogórakétákra.
A hitelt 2027 folyamán fokozatosan folyósítanák, és kiegészítené a jelenleg is futó, 90 milliárd eurós kölcsönt, amelyben a vezetők tavaly decemberben állapodtak meg.
„Egyértelmű üzenetet küldünk Oroszországnak: békét akarunk”, mondta von der Leyen.
„Öt évvel e támadó háború kezdete után Európa egységesen áll. Ugyanolyan elszántak vagyunk, mint eddig bármikor, hogy támogassuk Ukrajnát, háborúban és békében.”
Von der Leyen elmondta, hogy „nagyon bízik benne”, hogy mind a 27 tagállam kivétel nélkül támogatni fogja a javaslatot a folyamatban lévő béketárgyalások közepette.
Ám négyük, Szlovákia, Csehország, Magyarország és Bulgária, már egyértelművé tette, hogy nem vesz részt benne. A tavalyi feszült tárgyalások eredményeként Pozsony, Prága és Budapest kimaradási lehetőséget kapott, amelyet most fenn kívánnak tartani.
Friedrich Merz német kancellár visszavágott, és azzal fenyegetett, hogy megvétózza a következő uniós költségvetést, benne a sokat áhított kohéziós alapokkal, ha a 27-ek egésze nem állapodik meg az Ukrajnának nyújtandó új támogatásban. Robert Fico szlovák miniszterelnök ezt „zsarolásnak” nevezte.
Von der Leyen Merz mellé állt, és hangsúlyozta, hogy a hitel két pillérre, civilre és katonaira oszlik, hogy enyhítsék azok aggodalmait, akik ellenzik a fegyverszállításokat.
A vezetők jövő héten, brüsszeli találkozójukon tartják az első vitát a javaslatról. A költségvetés is napirendre kerül, ami politikailag robbanásveszélyes elegyet eredményez.
A vita középpontjában a hitelfelvétel költségei állnak majd.
Bár a Bizottság adósságkibocsátóként továbbra is tripla A minősítéssel rendelkezik, a 45 milliárd euró piacról történő előteremtése nem lesz olcsó.
A kamatlábak az idén az energiaárak emelkedése, a geopolitikai bizonytalanság, a befektetők idegessége és a költséges mesterségesintelligencia-verseny miatt az egekbe szöktek. Ez azt jelenti, hogy a blokk évente több milliárd eurónyi kamatot lesz kénytelen fizetni, hogy fenn tudja tartani a támogatást. Ennek ellenére az az uralkodó vélemény, hogy egy működésképtelen ukrán állam költségei meghaladnák bármely pénzügyi vállalásét.
Akárcsak a korábbi műveleteknél, a tőketartozás visszafizetését attól teszik függővé, hogy Kijev kap-e háborús jóvátételt. Ha Moszkva a várakozásoknak megfelelően nem hajlandó kártérítést fizetni, Brüsszel fenntartja a jogot, hogy felhasználja Oroszország befagyasztott, 210 milliárd euró értékű vagyonát.
Arra semmilyen esetben sem számítanak, hogy Kijev saját forrásból fizeti vissza a hitelt.
Von der Leyen szerint a javaslat kifejezetten számol „a befagyasztott orosz készpénzegyenlegek felhasználásának lehetőségével a támogatási hitel visszafizetésére”.
„Úgy gondolom, ez egy további szempont, amely megmutatja, hogy fedezzük a szükségleteket.”
Mellette állva Valdis Dombrovskis gazdasági biztos azt mondta, hogy a még tárgyalás alatt álló uniós költségvetési tervezetet felül kell vizsgálni annak eldöntésére, hogy az éves kamatokat az Ukrajnának nyújtandó jövőbeli támogatás részeként vagy attól elkülönítve fizetik-e.
A szerdán bejelentett 45 milliárd euró a 90 milliárd eurós támogatási hitel mellé kerülne. Az előző kölcsön, amelyet még mindig folyósítanak, abból a feltételezésből indult ki, hogy Oroszország háborúja valamikor 2026-ban véget ér.
Valójában ennek az ellenkezője történt: Moszkva fokozta támadásait, hogy elviselhetetlenné tegye Ukrajna telét, és megsemmisítse a helyi gazdaság működésének kulcselemeit.
A szüntelen bombázások megzavarták az üzleti tevékenységet, akadályozták a kereskedelmet és kiterjedt áramkimaradásokat okoztak, amelyek mind csökkentik Kijev bevételgyűjtő képességét és a közszolgáltatások fenntartását. Ez még inkább kiszolgáltatta az országot a külföldi támogatásoknak.
A pusztítás következtében Ukrajna 2027-es költségvetésében 70 milliárd euró hiány keletkezett.
A blokk új, 45 milliárd eurós hitele ennek a hiánynak a kétharmadát hivatott fedezni. A fennmaradó egyharmad más szövetségesekre, például az Egyesült Királyságra, Norvégiára, Kanadára és Japánra hárul.
Brüsszel lehetővé teszi, hogy a AAA-minősítésű szövetségesek további 5 milliárd euróval járuljanak hozzá a hitelhez.